Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Oroszország 2 2 0 0 8 1 6
Uruguay 2 2 0 0 2 0 6
Egyiptom 2 0 0 2 1 4 0
Szaúd-Arábia 2 0 0 2 0 6 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Portugália 2 1 1 0 4 3 4
Spanyolország 2 1 1 0 4 3 4
Irán 2 1 0 1 1 1 3
Marokkó 2 0 0 2 0 2 0
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 2 2 0 0 3 1 6
Dánia 2 1 1 0 2 1 4
Ausztrália 2 0 1 1 2 3 1
Peru 2 0 0 2 0 2 0
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 2 2 0 0 5 0 6
Nigéria 2 1 0 1 2 2 3
Izland 2 0 1 1 1 3 1
Argentína 2 0 1 1 1 4 1
E csoport M Gy D V G+ G- P
Brazília 2 1 1 0 3 1 4
Svájc 2 1 1 0 3 2 4
Szerbia 2 1 0 1 2 2 3
Costa Rica 2 0 0 2 0 3 0
F csoport M Gy D V G+ G- P
Mexikó 1 1 0 0 1 0 3
Svédország 1 1 0 0 1 0 3
Németország 1 0 0 1 0 1 0
Dél-Korea 1 0 0 1 0 1 0
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 1 1 0 0 3 0 3
Anglia 1 1 0 0 2 1 3
Tunézia 1 0 0 1 1 2 0
Panama 1 0 0 1 0 3 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Japán 1 1 0 0 2 1 3
Szenegál 1 1 0 0 2 1 3
Kolumbia 1 0 0 1 1 2 0
Lengyelország 1 0 0 1 1 2 0

Jól ment a hazai autógyáraknak, de az Opel elég nagy lejtőre került

Jól ment a hazai autógyáraknak, de az Opel elég nagy lejtőre került

Ahogyan a magyar gazdaság, úgy a legjelentősebb húzóágazat is szép évet zárt tavaly. Ezzel együtt nem minden magyarországi autógyár örülhet: az Opel szentgotthárdi üzeme bajban van.

Szépen teljesítettek a hazai autó- és motorgyárak az elmúlt évben – legalábbis ez a kép rajzolódik ki a társaságok 2017-ről szóló mérlegeiből. Ezzel együtt nem minden mutatójuk szól a fejlődésről, s egy üzem komolyan elválik a többitől: esetében méretes visszaesés történt. Az kétség nélkül kijelenthető, hogy ezek az konszernek más régióban játszanak, mint ahogyan az emberek megszokták. Megdöbbentő számokat lehet látni a sorok végén, de ez érthető is, hiszen 2016-ban például az Audi a 2., míg a Mercedes a 3. legnagyobb magyar vállalat volt, egyedül a Mol Nyrt. tudta őket árbevételével megelőzni.

Fotó: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

Az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki négyes összesítéséhez az a körülmény hozzátartozik, hogy korábban – a tulajdonos döntése értelmében – az Audi Hungaria Motor (AHM) Kft. beolvadt az Audi Hungaria Services Zrt.-be és Audi Hungaria Zrt. néven folytatta működését. Így az AHM korábbi sajtóközleményében található számokat vettük alapul 2016-ot illetően.

Ezek alapján a négyes összességében 361 millió euróval, azaz 112 milliárd forinttal növelte az árbevételét.

Az elmúlt évben a hazai autógyárak 13,3 milliárd euró forgalmat hoztak össze, szemben az egy évvel korábbi kerek 13 milliárddal. A 2017 év végi 310 forint körüli euróárfolyammal számolva ez az elmúlt évre 4139 milliárd forint árbevételt jelent. Bár az összehasonlítás csak számszakilag állja meg a helyét – vagyis játék a számokkal –, beszédes, hogy a KSH adatai szerint Magyarország elmúlt évi GDP-je 38 183 milliárd forint volt. E szerint ennek a négy cégnek a forgalma nagyjából kiteszi a teljes éves magyar GDP 11 százalékát.

Az említett körből a két luxuskategóriába sorolt gyártó növelni tudta forgalmát: az Audi 5,8 százalékkal 7,5 milliárdra, a Mercedes pedig 4,4 százalékkal 3,55 milliárd euróra. A Suzuki esztergomi üzemének árbevétele viszont 7,97 százalékkal 2,1 milliárd euróra olvadt, s csökkenés látszik az Opel motorgyárában is. Utóbbi esetben az árbevétel 171 millió euróról 150 millió euróra süllyedt. Ebből kiderül az is, hogy az Opel szentgotthárdi egysége azért egészen más régióban van a másik háromhoz képest.

Ráadásul akad egy kifejezetten nyugtalanítónak mondható elem. Noha a külügyi és külgazdasági tárca vezetője, Szijjártó Péter a választások előtt kijelentette, hogy nincs miért aggódni az immár francia hátterű autógyártó magyar üzeméért, az körvonalazódik, hogy a visszaesés már a magyar gazdaság számára zavarónak mondható szintet ért el, hiszen a forgalom esetében ez meghaladja a 12 százalékot.

Az eredményeket vizsgálva pedig még inkább elválik a többiektől az Opel-gyár. A többi három vállalat határozottan növelni tudta magyarországi egységének profitját. A Suzuki például egészen látványos módon. A japán cég esetében az adózott eredmény 37,8 millió euróról 85,9 millióra ugrott, vagyis majdnem 130 százalékkal gyarapodott egyetlen év alatt. Az Audi esetében ez 6,4 százalék volt, így lett 364,7 millió, míg a Mercedesnél 19,4 százalék, ami pedig 76,9 millió euró profitot jelentett. Figyelemre méltó, hogy ezzel a Suzuki megelőzte a Mercedest.

Az Opel esetében viszont visszaesés volt ezen a mérlegsoron is, ráadásul elég tetemes.

A cég adózott eredménye megközelítően 40 százalékkal lett kevesebb, így az csupán 17,6 millió eurót tett ki.

Ha más nem, annak azért lehet örülni, hogy eredményesen működött a szentgotthárdi egység. A cég mögötti események kapcsán azt tudni kell, hogy a General Motors tavaly tavasszal bejelentette: 2,2 milliárd euróért eladja veszteséges európai autógyártó érdekeltségeit a Peugeot-kat és Citroeneket gyártó PSA-konszernnek. Az üzlet eredményeként Európa második legnagyobb autógyártó birodalma jön létre a német Volkswagen-csoport mögött.

Már az ügylet bejelentésekor, tavaly tavasszal elindultak a találgatások, hogy az Opel-gyáraknak – köztük a magyarnak – mi lesz a sorsuk. Ennek alapja az, hogy a csoporton belüli üzemek esetében olyan területi átfedések is vannak, amelyekre vélhetően nincs szüksége a konszernek a hatékony gazdálkodás mellett. A PSA európai gyáregységeinek végleges térképe vélhetően a jövő zenéje, de hogy a hazai üzemmel kapcsolatos aggodalmak milyen súlyúak voltak, azt az emlegetett Szijjártó Péter-nyilatkozat helyezi el a koordinátarendszerben.

Még a külgazdasági és külügyminiszter is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az adásvétel után biztosított a szentgotthárdi autógyár jövője.

A kormány annak érdekében együttműködik a vállalattal – mondta tavaly tavasszal –, hogy a magyar beszállítói kört bővíteni tudják. Ahogyan akkor fogalmazott: a kormány az ügylet után kapcsolatba lépett az új anyacéggel annak érdekében, hogy tisztázza a szentgotthárdi üzem jövőjét. Ahogy az MTI idézte: az új tulajdonos tervei arra utalnak, hogy Európa második legnagyobb autógyártója rendkívül fontosnak tekinti fejlett technológiával dolgozó magyarországi üzemet. Ezek alapján hátra is dőlhetnénk, a mérlegszámok azonban az elmúlt évvel kapcsolatban igencsak komoly visszaeséséről tanúskodnak.

A drasztikusan csökkenő eredmény pedig azért lehet különösen nyugtalanító, mert a konszernen belül a lehető leghatékonyabb működésre törekednek, hiszen a PSA is éppen a közelmúltban verekedte át magát egy komolyabb, veszteségekkel tarkított időszakon. Ennek tükrében pedig kétségtelen, a lehető legjobban működő gyáregységeknek van a legtöbb esélyük a túlélésre a csoporton belül. A szentgotthárdi üzem pedig éppen most rontott ezen egy méreteset.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

A cégek profitjára visszatérve: a négy hazai üzem tavaly 545,1 millió euró – 168,9 milliárd forint – adózott eredményt hozott össze, azok után, hogy 2016-ben 474 millió euró szerepelt ugyanebben a rovatban. És hogy mi lett a temérdek summával? Nos, a magyar kormánynak nem kell aggódnia. (Ebben a volumenben elvitt profit már a hazai fizetési mérlegben is megjelenne.) A beszámolók szerint mind a négy esetben arról döntött az anyavállalat, hogy a pénzt eredménytartalékba helyezi a cégnél.

Ebből a szempontból a Suzuki dokumentumai voltak a legbeszédesebbek, mivel ezt a döntést „a folytatódó beruházások érdekében” teszi meg.

Ám vélhetően a többi cég esetében is hasonlóak az indokok. A Mercedes éppen a napokban jelentette be, hogy megkezdi a második kecskeméti gyárának építését.

A mérlegeket tovább vizsgálva az derül ki, hogy nem igazán látszik az kormány által emlegetett bérkiáramlás. A mérlegek szerint a jövedelmekre fordított tételek jobbára stagnáltak. Egy cégnél látható komoly megugrás, ez pedig a Mercedes. Kecskeméten 2016-ban 48,9 millió eurót költöttek jövedelmekre, ami 2017-re 54,7 millióra nőtt. Ez vélhetően betudható annak, hogy a szakszervezetekkel korábban mintegy 10 százalékos béremelésben állapodtak meg korábban. Ez valós fejlődés lehet, miután az adatok szerint nem volt közben érdemi létszámbővülés. A kecskeméti üzem oldalán fellelhető statisztikai mutatók szerint ugyanis az átlagos állományi létszám tavaly 3550 fő volt, szemben a megelőző évi 3555 dolgozóval.