Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Tejjel, hajjal és krumplival helyettesítjük majd a jövőben a műanyagtermékeket

Tejjel, hajjal és krumplival helyettesítjük majd a jövőben a műanyagtermékeket

Az EU május végén erős vállalást jelentett be, az Unió 2025-re szeretné radikálisan csökkenteni a mindennapos műanyaghasználatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a műanyag edényeket, evőeszközöket, flakonokat, mindenféle csomagolótermékeket fenntartható alternatívával kell kiváltani, de legalábbis nagyon nagyon törekedni kell erre. Annak ellenére ugyanis, hogy van szelektív hulladékgyűjtés, meg újrahasznosítás meglehetősen rossz hatásfokkal működnek ezek a megoldások. Rengeteg szívószál, evőeszköz, tányér végzi a szeméttelepeken, ahol a sorsuk nem az újrahasznosítás, hanem az, hogy hozzájárulnak a Föld pusztulásához.

Mi is foglalkoztunk már azzal, hogy az egészen ártalmatlannak tűnő csillámpor milyen környezeti katasztrófákat rejt magában, vagy hogy a Csendes-óceánon gyakorlatilag Európa méretű szemétsziget úszik, és nem ez az egyetlen ilyen a világ vizeiben. Szóval csak örülni lehet annak, hogy az Európai Unió igen határozottan kíván fellépni a magától le nem bomló, kőolajból készülő műanagok ellen.

De milyen lesz a műanyagmentes világ 2025-től?

Hát, nagyjából ugyanolyan, mint a mostani. Nem kell igazából semmiről sem lemondani, hiszen már most van szinte az összes, a mindennapokban a legtöbbször előforduló műanyagnak környezetkímélő alternatívája.

A tudományos világ gyakorikerdesek.hu-járól, a Research Gate-ről kiindulva összeszedtük, hogy hol tart jelenleg az alternatív és a lebomló műanyagok világa. Ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni, akkor a környezetet kevésbé terhelő jövő két összetevőből áll majd össze: régi elgondolások megtámogatása új technológiákkal. A vegánok pedig nem biztos, hogy örülni fognak az egész végén, mert a jövőben könnyen lehet, hogy komoly szerepe lesz az állati eredetű műanyagoknak.

Abba nem mennénk bele, hogy ezek az újító megoldások mennyivel kerülnek többe, mint a sima kőolaj alapú műanyagok, vagy hogy az előállításuk jobban megterheli-e a környezetet, mert a költségek sok esetben azon múlnak, hogy mennyire van rákényszerülve a világ a gyártásra, vagyis a jövőben az előállítás költségei sok termék esetében csökkenni fognak. Azt pedig valószínűleg csak évek múlva látjuk majd hiteles elemzésekben, hogy mi terheli meg jobban a környezetet hosszú távon.

Úgyhogy inkább nézzük azt, hogy mik az opcióink jelenleg.

Üveg

Fotó: Pixabay

A leginkább kézenfekvő megoldás a természetben le nem bomló műanyagok helyettesítésére az üveg, ami ugyan szintén nem bomlik le, viszont a műanyagénál sokkal sokkal jobbak az újrahasznosítási mutatói. Egyrészt nagyobb arányban is hasznosítjuk újra az üveget, mint a műanyagot, kevesebb üveg végzi a szeméttelepeken, nagyobb arányban jutnak be az újrahasznosításba. Másrészt az üveg nagyon jól újrahasznosítható, az újrahasznosított üveg minősége szinte semmiben sem tér el a sima üvegétől. Ráadásul az otthoni környezetben is az üveges tárolás a legpraktikusabb, ha le akarunk mondani a nem lebomló műanyagokról.

Ehető csomagolás

Ez inkább a gyártóknak érdekes, de pont nemrégiben vált valósággá egy 2016-os ötlet, ami tengeri állatok garmadáját mentheti meg. A fémdobozokat összefogó műanyagcsomagolás azon túl, hogy rengeteg szemetet termel egy rakás állat pusztulásához vezet, mert az állatok beleakadnak a műanyaggyűrűkbe, nem tudnak tőlük mozogni, megfulladnak, stb. Egy sörgyár viszont évek munkájával kidolgozott egy eljárást, amivel a söripari melléktermékekből és hulladékokból kartonszerű anyagot hoznak létre, ami szintén alkalmas arra, hogy összefogja a dobozokat, ráadásul száz százalékban lebomlik, és mivel alapvetően árpából és búzából van, még ehető is.

Keményítő

Krumpli, rizs, gabonák, rengeteg természetes alapanyagban találkozhatunk keményítővel, amiben az a jó, hogy gyorsan és olcsón lehet belőle alternatív, teljes mértékben lebomló műanyagot előállítani. A különféle alternatív-műanyagokról szóló oldalak áttanulmányozása után azt mondhatjuk, hogy talán ebben van a legnagyobb jövő. A keményítőből készült bioműanyag gyorsan lebomlik, ahogy már írtuk, gyorsan és olcsón lehet előállítani, az egyetlen problémája, ami általában a gyors és olcsó termékek sajátja általában, hogy a minősége nem a legjobb. A keményítő szerkezete miatt nem olyan elképesztően jók az ilyen bioműanyagok fizikai tulajdonságai, de a később tárgyalt szuper poliészterekkel keverve minden szempontból szinte tökéletes alternatívát lehet létrehozni keményítőből. A mostanában egyre divatosabb ehető evőszeközök, tányérok és egyéb csomagolások is mind rendre magas keményítőtartalmú növények pürésítésével, préselésével és sütésével készülnek.

Állati eredetű műanyag

Kazeingombok az 1950-es évekből. Fotó: Wikipedia

Ahogy az üveg esetében, úgy az állati eredetű anyagok használatánál is arról van szó, hogy térjünk vissza a hagyományos alapanyagokhoz a műanyagokkal szemben. Az egyik ilyen nagyon ígéretes anyag a szaru, ami nagyon sok helyen ott van, a hajtól kezdve a körmön át az állatok szarváig. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy állatokat azért kerülnének veszélybe, hogy aztán a szarvaikból szatyor legyen, hanem arra, hogy olyan szarutartalmú dolgokból csinálnak lebomló műanyagokat, amik egyébként jobbára hulladékok lennének, például a húsfeldolgozásban keletkező csirketollakból. A szaru egyébként is az egyik legősibb alapanyag, elég csak a szarukürtökre gondolni, jelenleg az történik, hogy modern technológiai eljárásokkal a szarut sokkal precízebben tudják feldolgozni. Hasonló a helyzet a tejfehérjével, a caseinnel is, amiből már a XX. század elején is állítottak elő műanyaghoz haslnló anyagokat. Aztán ahogy megjelentek a kőalaj-alapú műanyagok, úgy szorult ez is vissza, de a lebonthatatlan műanyagok elleni harcban megint elkezdtek a kezeinhasznosítás felé fordulni a szakemberek. Caseinből a fizikai tulajdonságai miatt jellemzően csöveket, gombokat és hasonló, tárgyakat tudnak készíteni, de kicsit másfajta feldolgozással a romlott tejből akár selyemszerű anyagot is létre lehet hozni, van is tejből készült ruhákat forgalmazó márka, sőt már az 1930-as években is létezett hasonló. A tejfehérjéből készült műanyag szatyrok, meg egyéb nagy strapabírású műanyagok előállítására nem alkalmaz, ezen a téren a szarualapú műanyag teljesít nagyon jól, abból kifejezetten nagy szilárdságú műanyagokat tudnak létrehozni.

Folyékony fa

Fotó: Cellutech

Ha az ember elkezdi végiggondolni, hogy milyen tárgyai vannak műanyagból, akkor válik igazán durvává, hogy alig száz év alatt mennyire megváltozott a világ. A bukósisakoktól kezdve a fogkefén és a fésűn át a hangszóró dobozáig szinte minden műanyag. Az utóbbi időben viszont nagyon jó eredményeket értek el több területen is a folyékony fa használatával, ami igazából egy papíripari mellékterméket takar. A papírgyártás során a fák szilárdságát növelő lignint eltávolítják, ami rengeteg felesleges lignint ad a világnak. Ezt cellulózzal és néhány egyéb anyaggal viszont olyan anyagot lehet előállítani, ami melegítve könnyen formázható, így egyszerre vannak olyan tulajdonságai, mint a fának és a hőre lágyuló műanyagnak. Folyékony fából szinte bármilyen bonyolult formát elő lehet állítani, és természetesen ez is teljes mértékben lebomlik a természetben egy idő után.

Szuper poliészterek

Hivatalosan nem így hívják őket, hanem mindenféle, szinte leírhatatlan és kiejthetetlen nevű poliésztereknek (pl: politejsav (PLA), polikaprolakton (PCL), poli(hidroxi-butirát), poli(butilén-szukcinát)). Van köztük olyan, ami a természeten magától termelődik azáltal, hogy gombák és baktériumok bontanak le anyagokat, vannak olyanok is, amelyeket iparilag lehet előállítani különféle kémiai eljárásokkal. Az a közös bennük, hogy gyorsan lebomlanak kb. két hét és két hónap között bírják), tényleg szinte ugyanolyanok, mint a hagyományos műanyagok. Hátrányuk a költséges előállítás, valamint az, hogy ez a lebomlás már túl gyors ahhoz, hogy jól lehessen őket használni. A PET-palackok helyettesítésére is alkalmas politejsav például alapból másfél hónap alatt bomlik le, ami azért nem igazán szerencsés, hiszen így a palack hamarabb megy tönkre, mint a palackban tárolt folyadék. A költségek csökkentésére és a tartósság növelésére ideális megoldás az ilyen természetes poliészterek elegyítése keményítővel, az ilyen párosításokból már valóban ígéretes dolgokat sikerült összehozni. A PCL egyébként az utóbbi évek egyik sikerműanyagja, a kedvező tulajdonságú műanyagot használják a műanyagszállal működő 3D-nyomtatók is, sőt a célzott gyógyszerbevitelnél használt spéci, lassan lebomló kapszulák is ilyen anyagból készülnek, de a lebomló sebvarró cérna is PCL-ből készül.