Ilyen első felszólalást még nem látott a Parlament

Ilyen első felszólalást még nem látott a Parlament

Keményen nyitotta élete első parlamenti felszólalását Jakab Péter az Országgyűlés hétfői ülésén. (A napirend előtti kérdéseket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.) A Jobbik képviselője interpellációját a „A lopott pénz visszajár, ugye?” címmel nyújtotta be, de már első mondatával felbosszantotta Kövér Lászlót, amikor azzal kezdett:

ennyi bűnöző előtt még sosem beszélt.

A házelnök cserében alaposan kioktatta a jobbikos politikust, és azzal fenyegette, hogy megvonja tőle a hozzászólást, hiszen „nem a kocsmában beszélget a jobbikos haverjaival”. Jakabot ez nem zavartatta, és miután elvtársnak szólította Kövért, a magyarországi szegénységről kezdett el beszélni, szembeállítva azt Mészáros Lőrinc meggazdagodásával.

Budapest, 2018. június 4.
Jakab Péter jobbikos képviselő interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 4-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

„Mikor adják vissza a magyar embereknek, amit elloptak tőlük?” – tette fel a kérdést Jakab.

Válaszában Tállai András azt tanácsolta Jakabnak, hogy tartsa be a házszabályt, és amikor korrupcióról beszél, keresse fel Vona Gábor volt pártelnököt.

A parlamenti interpellációkat Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője folytatta, aki továbbra is a választások tisztaságát kérdőjelezte meg, és ezeket foglalta pontokba.

Demeter Márta és Schmuck Erzsébet LMP-s képviselők azt kérdezték, hogyan védi meg a kormány a magyar családokat a kilakoltatástól. Válaszában Völner Pál államtitkár úgy fogalmazott: a kormány április 30-ig meghosszabbította a végrehajtási moratóriumot, és az LMP politikusai amúgy is keverik a végrehajtás és a kilakoltatás fogalmát, majd a jogszabályi hátteret ismertette.

Demeter Márta LMP-s képviselő interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 4-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A letelepedési kötvényekről kérdezte (volna) a pénzügyminiszert Mellár Tamás (Párbeszéd), de neki is Tállai András válaszolt. Mellár azt kérdezte, miért nem hajlandó a kormány törvényt módosítani és jogi értelemben is megszüntetni a programot szüneteltetés helyett. Tállai először kioktatta Mellárt, hogy miért egy internetes portál számításaira hivatkozik, majd nekiszegezte a kormányt, hogy akkor most független, vagy ellenzéki képviselő.

Vitányi István (Fidesz) a Helsinki Bizottságnak ment neki felszólalásában. Szerinte a civil szervezet több száz bíró és igazságügyi alkalmazott számára tartott úgynevezett „érzékenyítő” tréningeket az elmúlt években. Ez pedig – fogalmazott – fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét, hiszen a Helsinki Bizottság “támogatja a bevándorlást, ezért azt kérdezte, mit tesz ez ellen a kormány. Válaszában Völner Pál államtitkár válaszában biztosította róla, hogy mindent.

A Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, felkészült-e a kormány a közelgő kilakoltatásokra, hiszen a változó kamatkörnyezet és a forint ingadozása miatt még többen veszíthetik el a lakásukat. Völner Pál szerint ezzel szemben most sokkal kedvezőbbek a kamatok, és lényegében önmagát ismétli. Annyit azért még hozzátett, hogy érdekes módon a Jobbikot korábban ennyire nem érdekelte a devizahitelesek sorsa.

Harrach Péter (KDNP) nem kérdezett, inkább dicsért: felsorolta az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseit, és arra volt kíváncsi, mire készült még a kabinet, hogy még több gyerek szülessen, azaz elérjék az olyannyira vágyott 2,1-es termékenységi mutatót. (Ezt egyébként a Zoom.hu-nak korábban esélytelen célnak nevezte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.) Novák Katalin államtitkár válaszában felsorolta az elmúlt nyolc év eredményeit és szembeállította őket a 2010 előtti intézkedésekkel. És ami 2018-ban várja a családokat: még több támogatás és még több program.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár MTI Fotó: Balogh Zoltán

Mivel lejárt az interpellációk időkerete, a képviselők áttértek az azonnali kérdések órájára.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) a miniszterelnököt kérdezte volna, de mivel Orbán Viktor nem volt ott az ülésen (Michael Barnier Brexit-főtárgyalót fogadta), nem élt a lehetőséggel. Varga-Damm Andrea (Jobbik) viszont felszólalt és azt kérdezte, miért nem tesz többet a kormány a gyermekek jogvédelméért. Példaként hozta fel a sólyi kislány meggyilkolását. Völner Pál válaszában úgy fogalmazott: nem arról van szó, hogy ne akarnák szigorítani a büntetőjogot adott esetekben, de ez egy szakmai kérdés.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azonnali kérdésében a rászoruló személyeket szolgáló operatív programról kérdezte az emberi erőforrások minisztériumát. A 32 milliárdos program indulását szerinte a választás előttre időzítették, de még így is csak 1 milliárdot osztottak ki, miközben az Emmi munkatársai jelentős jutalmakat kaptak. Rétvári Bence államtitkár emlékeztette rá, hogy a program nem idén, hanem 2016-ban kezdődött el: 4000 hajléktalannak biztosítanak belőle naponta melegételt, tartós élelmiszereket juttatnak belőle kisgyermekes családoknak, 2 milliárdból tartós fogyasztási cikkekel támogatnak várandós anyákat és kisgyermekes szülőket, 53 ezer időskorúnak is háromhavonta tíz kilogramm súlyú szeretetcsomagot osztanak ki.

Hol a pénz – kérdezte a pénzügyminiszter helyett Tállai András államtitkárt Varju László (DK). A képviselő szerint miközben az unió forrásai ömlenek Magyarországra, a helyzet folyamatosan romlik Magyarországon. Tállai szerint az unió ajánlásai valóban léteznek, de az EU-nak nem ez az egyetlen támadása Magyarország ellen. Pedig az államadósság folyamatosan csökken, a GDP pedig nő, nem úgy, mint a szocialista kormányzás alatt, tette hozzá.

Szabó Szabolcs (LMP) arra volt kíváncsi, mikor utazhatnak végre korszerű, a menetrendet tartani tudó Hévvel a csepeliek. Cseresnyés Péter államtitkár megnyugtatta, hogy már elkezdték a munkát, mert bár még nincs olyan nagy probléma a szerelvényekkel, mindenre fel kell készülni. Jelenleg járműátcsoportosításokkal megoldható a szolgáltatás fenntartása, de elkészült a kormányhatározat előterjesztése a felújításról, amit hamarosan meg is tárgyalnak – mondta.

Forrás: Wikipédia

Az innovációs és technológiai minisztériumtól Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte, várhatják-e az alapjövedelem bevezetését. Neki is Cseresnyés Péter válaszolt, aki először is arra emlékeztette a képviselőt, hogy ez a foglalkoztatás, nem pedig az innováció kérdése. Példaként Finnországot hozta fel, ahol nem volt sikeres az alapjövedelem bevezetése.

Soros György neve is előkerült: Bóna Zoltán (Fidesz) arra volt kíváncsi, milyen nehézséget okoznak az ellenzéki pártok és az általuk rendszeresen védett Soros György szervezetei a migráció elleni küzdelemben. Völner Pál cserébe a Stop Soros törvénycsomagot dicsérte.

Mellár Tamás független képviselő interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 4-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Mirkóczki Ádám (Jobbik) Orbán Viktort kérdezte volna a letelepedési kötvényprogramról, de Gulyás Gergely válaszolt helyette. Gulyás megismételte, hogy 15 hónapja nem működik a program, a Jobbiknak pedig itt lenne a lehetőség, hogy elfogadják az alaptörvény módosítását, amivel a bevándorlást akarják megakadályozni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte, hogyan lehet a fiatalokban erősíteni a nemzeti összetartozást, utalva a Határtalanul programra, melynek keretében iskolások juthatnak el határon túli területekre. Soltész Miklós államtitkár biztosította róla, hogy hamarosan idén is eindulhatnak ezek a kirándulások.

A kilakoltatásokról kérdezett Korózs Lajos (MSZP) is, aki szerette volna tudni, hány ilyen eset várható majd a moratórium lejárása után. Rétvári Bence államtitkár szerint a kormánynak az a célja, hogy mindenki segítséget kapjon, aki bajba került.

Az Országgyűlés ülését ezen a linken követheti élőben: