Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A Matolcsy-birodalom jobban tette volna, ha kaparós sorsjegybe fekteti a milliárdjait

A Matolcsy-birodalom jobban tette volna, ha kaparós sorsjegybe fekteti a milliárdjait
  • Az MNB-alapítványok cégei 400 millió forint profitot jelentettek 2017-re úgy, hogy 170 milliárd forintnyi vagyon volt bennük. Ez nagyon gyenge teljesítmény.
  • Igaz, 100 milliárd csak év végén került hozzájuk, addig közvetlenül az alapítványoknál volt, de 70 milliárdból fialtatni 400 milliót se nagy művészet.
  • Maguknak az alapítványoknak 2,8 milliárd forint bevételük volt, elsősorban pénzügyi befektetéseikből.
  • A bevételből 660 millió forint fizetésekre ment el.
  • Emellett az alapítványok cégei is elköltöttek félmilliárdot fizetésekre, vagyis az alapítványok és a cégek együtt bő 1,1 milliárdot költöttek személyi kiadásokra.
  • Az alapítványok 2017 végén átpakoltak 100 milliárd forintot a cégbirodalom központi vállalkozásába. Ami ebből a pénzből 75 milliárdot elsuvasztott a saját alapkezelőjébe, 7,8 milliárddal pedig meghitelezte az épp Takarékbankká alakuló FHB Bankot.

A jegybank Pallas Athéné alapítványai által létrehozott és birtokolt cégháló összesen 401 millió forint profitot (adózott eredményt) termelt 2017-ben – derül ki a cégek éves jelentéseiből. Ez nevetségesen kis összeg ahhoz képest, hogy a cégek összesített vagyona (eszközállománya) az év végén 167 milliárd forint volt: a PA-vállalkozások mindössze 0,2 százalékkal tudták megfialtatni a vagyonukat.

A helyzet annyira azért nem rossz, mint első pillantásra tűnik. A jegybank alapítványai ugyanis 2017 végén lapátoltak bele bő 100 milliárd forintot a céghálójuk központi vállalkozásába, az Optima Befektetési Zrt-be. Vagyis az év nagy részében az Optima nem rendelkezett ezzel a pénzzel, így nem fair számon kérni rajta, miért nem sáfárkodott vele jobban. Az Optima 100 milliárdja nélkül a céghálóban „csak” 65 milliárd forintnyi vagyon volt. Vagyis a helyzet annyira nem rossz, mintha 167 milliárdos vagyonból csináltak volna 401 millió forint profitot, de még mindig elég kétségbeejtő:

ha 65 milliárddal számolunk, akkor is csak 0,6 százalékkal sikerült bővíteni a vagyont.

Összehasonlításul: a BAMOSZ oldalán találomra kiválasztottuk az egyik honi hitelintézet közvetlen ingatlan befektetési alapját. (Azért ilyet választottunk, mert az utóbbi időben az alapítványok rendre kifejtik, hogy vagyonuk immár ingatlanban áll.) Év eleji befektetés esetén az elmúlt évre közel 3,5 százalékos hozamot sikerült volna elérni, ami jócskán felülmúlja az MNB pénzén elért teljesítményt.

A cégek egy része veszteséggel zárta az évet

Ez a pompásnak a legjobb szándékkal sem nevezhető eredmény úgy jött össze, hogy a cégek közül több veszteségről számolt be.

Ráadásul szó sincs róla, hogy a cégháló nyereségét elvitte volna a rengeteg adó, a vállalkozások összesen 62 millió forint társasági adót fizettek be. Az összesített bevételük egyébként 3,2 milliárd forint volt, az összesített kiadásuk pedig 2,7 milliárd forint, a különbség 500 millió forint.

És ha már a kiadásoknál tartunk, a cégek összesen 511 millió forint személyi kiadást jelentettek, vagyis ennyit költöttek fizetésekre. Ebbe a pénzbe bele kell érteni a munkavállalók bérköltségét, a tanácsadói szerződéseket, minden olyasmit, amikor magánszemély munkáért pénzt kapott. A cégek együtt 51 fő statisztikai létszámot jelentettek, így egy munkavállalóra egyébként 10 millió forint esik egy évben. Ennél persze valamivel kevesebb összeg lehet a valóság, mivel a beszámolókból nem derül ki, mennyi pénz ment el alkalmi kifizetésekre.

A céghálóban a beszámolók szerint 37 milliárd forintnyi ingatlan van, az Optima szokásos negyedéves jelentései szerint az alapítványoknak céghálóstul összesen 90 milliárd forintnyi ingatlanjuk van.

Kiszervezték a közpénzt

A 100 milliárd forintra visszatérve, az alapítványok úgy tették bele a pénzt az Optimába, hogy a cég 2032-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátott ki, amiket az alapítványok fölvásároltak. Gyakorlatilag ezzel meghitelezték a saját cégüket.

A Matolcsy-alapítványok 100 milliárddal tömték ki a saját cégüket

Az Optima most közzétett beszámolója vet rá némi fényt, mihez kezdtek ezzel a tengernyi pénzzel. A nagy részét,

75 milliárdot gyakorlatilag továbbpasszolták a cégcsoport befektetési alapjába.

Technikailag ez úgy történt, hogy ekkora értékben vettek az Optimum I. Értékpapír Alap befektetési jegyeiből. Utóbbi alapot egyébként 2017 őszén hozták létre, vagyis akkor vettek nyilvántartásba. Az alapot az Optima leányvállalata, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli.

Emellett

7,8 milliárd forint értékben vettek az FHB Bank 2020-ban lejáró vállalati kötvényeiből (vagyis meghitelezték az FHB-t).

Az FHB Bank és a takarékszövetkezetekkel való integrálása Spéder Zoltán ex-Fidesz-közeli (különösen Lázár János-közeli) bankár, nagyvállalkozó projektje volt, amíg a Fidesz mindennel együtt és rendkívül látványosan ki nem csavarta a kezéből. A szóban forgó részvényből az FHB 10,8 milliárdnyit bocsájtott ki, úgyhogy jelentős részük az Optimánál volt 2017 végén.

A bankhitelezés egyébként nem új fejlemény a jegybanki alapítványok háza táján: maguk az alapítványok 2017 közepén ugyanígy, kötvények formájában fektettek 20 milliárd forintot az MKB Bankba. Az MKB vezérigazgatója és résztulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök védence, Balog Ádám, komoly érdekeltsége van benne Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak és Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek.

Elvesztette közpénzjellegét

A 100 milliárd forintos vagyont az alapítványok korábban főleg állampapírban tartották. Az állampapír-portfolió leépítése 2016-ban kezdődött, már ekkor az volt a megoldás, hogy az alapítványok vállalati kötvények formájában elkezdték a pénzt a saját cégeikbe pakolni, csak ekkor még nem a központi cégbe, az Optimába, hanem annak Optimum- (plusz a görög ábécé egyik-másik betűje) nevű leányaiba. A folyamat az Optima 2017 év végi 100 milliárdjaival szintet lépett, de azóta sem állt le.

Az alapítványok két legyet ütöttek egy csapásra azzal, hogy a vagyonukat kiszervezték a saját cégeikbe. Az elsődleges ok az lehetett, hogy az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a jegybankot az alapítványok miatt. Az egyik panasz az volt, hogy állampapír-vásárlásaikkal az államadósságot finanszírozzák, és beavatkoznak az állampapírpiac működésébe. Emlékeztetőül:

működésük kezdetén az alapítványok 200 milliárd forintot tartottak állampapírban, ez 2018 elejére 25 milliárdra olvadt.

A vagyon ilyeténképpen való kiszervezésének járulékos nyeresége (vagy talán annyira nem is járulékos), hogy sokkal átláthatatlanabbá teszi az alapítványok gazdálkodását.

A Kúria még 2015-ben kimondta: az alapítványok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így nyilvánosságra kell hozniuk a pénzügyeiket (a parlament kormánypárti képviselői előbb megszavaztak egy törvényt, amely kimondta, hogy az alapítványoknak juttatott pénz elvesztette közpénz jellegét). Az alapítványok cégei viszont már más lapra tartoznak, azoknak (legalábbis a cégek szerint) nem kell nyilvánosságra hozniuk részletes gazdálkodási adataikat.

Az alapítványok sem büszkélkedhetnek a befektetési sikereikkel

De a kiszervezés előtt a pénz még közvetlenül az alapítványoknál volt, ez meg is látszott: 2017-ben maguk az alapítványok (tehát a cégbirodalmuktól függetlenül) összesen 1,17 milliárd forint profitot termeltek. A beszámolóik tanúsága szerint ennek oroszlánrészét, 800 millió forintot egy alapítvány, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE) hozta össze.

Az alapítványok persze nem győzték reklámozni a jól hangzó eredményt, azonban annyira azért nincs minek örülni. Ha már a PADE-nél tartunk, 100 milliárd forintból, ami szinte teljes egészében pénzügyi eszközökben volt, sikerült kivenni 1,3 milliárd forintot. (Magyarán úgy nagyjából 1,3 százalékos hozammal fialtatták a vagyont, ami még mindig elég karcsú. Itt hadd utaljunk vissza a cikk elejére: egy találomra kiválasztott ingatlanalap 2017-ben 3,5 százalékos hozammal működött.)

Az 1,3 milliárd forint bevételből elköltöttek többek közt 250 milliót fizetésekre

(33 milliót a vezetők kaptak), 206 milliót a megítélt támogatásokra, a végén maradt az a 800 millió profit, amiből alapítvány lévén még csak társasági adót sem kellett fizetniük.

Az alapítványoknál 659 millió ment el személyi juttatásokra

Az összes alapítványról elmondható, hogy bevételeiknek legnagyobb része „pénzügyi műveletekből” származott.

  • PADE: 1,3 milliárd,
  • PADMA: 537 millió,
  • PADA: 991 millió,
  • PAIGEO: 14 millió.

Ez összesen 2,8 milliárd forint bevétel „pénzügyi műveletekből”, az alapítványoknak jobbára semmi mást nem kellett tenniük érte, mint befektetni a pénzt (2017-ben leginkább még állampapírba), és várni, hogy kamatozzon. Tagadhatatlan, hogy az alapítványok sok száz millió forintnyi támogatást osztottak szét, könyvkiadást, konferenciaszervezést (stb.) támogattak, de azért álljon itt, mennyit költöttek fizetésekre (személyi juttatásokra):

  • PADE: 250 millió,
  • PADMA: 212 millió,
  • PADA: 180, millió,
  • PAIGEO: 17 millió.

Vagyis összesen 659 millió forint ment el a fizetésekre. Támogatások formájában az alapítványok összesen körülbelül 1,2 milliárd forintot fizettek ki, mindössze kétszer annyit, mint a saját dolgozóiknak és megbízottaiknak.