Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Magyar kutató közreműködésével juthatunk közelebb egyes idegrendszeri betegségek kezeléséhez

Magyar kutató közreműködésével juthatunk közelebb egyes idegrendszeri betegségek kezeléséhez

Május 9-én publikáltak egy tanulmányt a Nature magazinban, amelyet egy tizenkét tagú kutatócsoport készített az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének tudományos főmunkatársa, Szűcs Attila közreműködésével. Az ismertetett kutatás azt vizsgálta, hogy az egerek embrionális hámsejtjeinek újraprogramozásával miként lehetne idegsejteket (iN sejteket) legyártani.

A károsodott agyterületek regenerálódásához idegsejtekre van szükség, ezért a kutatók világszerte keresik az új megoldásokat, hogyan lehetne ezek a sejteket előállítani, akár más sejtek átprogramozásával. Az új módszer erre kínálhat megoldást, és, ha rövid- vagy középtávon nem is lehet látványos eredménye, hosszútávon hasznos lehet például neurodegeneratív betegségek gyógyításában.

„Ez egy molekuláris genetikai módszer, amely lehetővé teszi, hogy fiatal hámszöveti sejteket alakítsanak át egyéb sejttípusokká, gyorsan és hatékony módon” – nyilatkozta Zoom-hu-nak Szűcs Attila.

Az ELTE tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta, a Scripps Kutatóintézetben, ahol kaliforniai kollégáival együtt dolgozott, már több éve alkalmazzák a közvetlen újraprogramozást. Ők arra kíváncsiak, hogy hogyan lehet létrehozni olyan idegsejttípusokat, amelyek az emberi agyban működő sejtekkel hasonló élettani tulajdonságokat mutatnak. Ehhez olyan sejteket használnak fel, amelyek egy félig kifejlett embrionális szövetben léteznek, ezeket a közvetlen újraprogramozási eljárással alakítják át mindössze két hét alatt életképes idegsejtetekké.

Egér embrionális agyszövetből tenyésztett neuronokon végez kísérleteket a magyar kutató az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékén lévő elektrofiziológiai laboratóriumban. A mikroszkópos felvételen itt két idegsejt aktivitását méri egyidejűleg a jobb és baloldali irányból csatlakoztatott mikroelektródákon keresztül.

„Az én szerepem nem a genetikai kísérletek kivitelezése volt, hanem ezeknek az idegsejteknek a részletes jellemzése elektrofiziológiai módszerekkel. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy mennyire működőképesek ezek a sejtek, hogy képesek-e funkcionális neuronokként működni, először ezek a bioelektromos tulajdonságait kell pontosan mérni. A munka egyik fontos eredménye volt annak igazolása, hogy a különböző fehérje- (ú.n. transzkripciós factor) kombinációkkal nyert neuronok élettani és bioelektromos tulajdonságaikban is különböző sejtpopulációkat eredményeztek.”

A módszer egyelőre kísérleti fázisban van, Szűcs Attila szerint még távol vagyunk attól, hogy ezt az eljárást neurodegeneratív betegségek mint például Alzheimer-kór, a stroke, a Parkinson-kór kezelésére lehessen használni, de idővel még ez is előfordulhat.

„Nem lehet kijelenteni, hogy pár éven belül megvalósítható az idegsejt transzplantáció emberi sejtekkel is, de a hosszú távú cél ez. Nagy jelentősége van, mert az elképzelések szerint a felnőtt páciensek bőréből is lehetne létrehozni neuronokat. Ehhez nagyon sok mindent kell tisztázni, például, hogy ne alakuljon ki semmiféle szöveti inkompatibilitás, vagy ne forduljon elő kóros sejtburjánzás. Egyelőre még nem annyira biztonságos ez a technika, hogy klinikai tesztelésnek is alávessék, de a távlati cél ez.”

Az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének patch clamp elektrofiziológiai laboratóriuma. A mikroszkóp asztalon elhelyezett kamrában lévő idegsejtek morfológiai képét és elektromos aktivitását a számítógépes monitorokon ellenőrzik, regisztrálják a kutatók.

Ezek a hosszú távú célok, közelebb áll a gyakorlati megvalósításhoz, az, hogy hogy lehetne különböző idegrendszeri betegségeket jobban tanulmányozni úgy, hogy ezeknek az idegszöveti elváltozásoknak a genetikai hátterét petricsészékben növesztett sejteken nézik meg. Olyan részletes genetikai térképezést és elektrofiziológiai elemzést lehet végezni ezeken a sejteken, ami például humán agyszövetben nem vitelezhető ki, például etikai okok miatt sem.

„Egy némileg hasonló módszer szerint a páciensből kivesznek hámszövetet, ezt előbb indukált őssejtekké, majd neuronokká differenciálják, és így meg lehet vizsgálni, hogy a kifejlődő sejtekben milyen problémák lehetnek. Erre vonatkozóan is vannak jelentős próbálkozások, és ennek akár középtávon is látványos eredményei lehetnek.”

„Kisebb akadályt képez, hogy számos ország egyelőre nem engedélyezi ezeknek a módszereknek a klinikai tesztelését.”

Egyelőre tehát az út elején járunk. Középtávon, ha egyes betegségek gyógyítása még nem is lehetséges a módszerrel, mint új vizsgálati módszer mindenképpen előrébb viheti az orvostudományt.