Kánaánt ígér a kormány a munkavállalóknak, csak legyen, aki dolgozzon

Kánaánt ígér a kormány a munkavállalóknak, csak legyen, aki dolgozzon

A kormány gazdasági tűzijátékot ígér a következő négy évre, ehhez azonban bármi áron növelni kell a foglalkoztatást. A kormány most a nyugdíjasokban, a kismamákban és a diákmunkásokban bízik – ők menthetik meg a magyar gazdaságot, mert nem lesz, aki dolgozna.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, ennek és az elvándorlásnak köszönhetően egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, ami a jövőbeni gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vállalatvezetői felmérése szerint a cégvezérek 72 százaléka elégedetlen volt a helyzettel, ráadásul ezen belül megközelítően 30 százalék „nagyon elégedetlen”. A vállalatvezetőknek csupán 6 (!) százaléka vélekedett úgy, hogy a helyzet rendben van, míg 73 százalék szerint súlyos, vagy nagyon súlyos gondok vannak ezen a területen.

A probléma összetett, de minden arra vezethető vissza, hogy kifogyóban a magyar gazdaság mozgósítható munkaerő-tartaléka. Ennek ellenére a kormány az idén és jövőre a tavalyit még megközelítő dinamikával számol, de szerintük 2021-2022-ben is még évente egy százalékponttal bővülhet a foglalkoztatás az eddigi 1,5 százalék után. A kormány nem kicsit optimista tervei szerint mindez a termelékenység növekedésével együtt megy végbe, így nem lesz akadálya a bérek további évi 8-7 százalékos emelkedésének – olvasható a kormány konvergenciaprogramjában. A kormány optimizmusa meglepő, ám mivel a gazdasági növekedést a szintén meglepő évi 4 százalékra lőtték be, nem tehették meg, hogy ezzel ellentétes munkaerő-piaci prognózissal álljanak elő.

Meglepő helyről jönnek az új munkavállalók

Az inaktívak száma a 15-74 éves korosztályban a 2010-es 3,46 millió főről 2017-re 2,85 millió főre csökkent az NGM adatai szerint, ám ennek felét nyugdíjasok teszik ki. A nyugdíjkorhatár 2022-ig tartó fokozatos emelése lassítja a nyugdíjasok számának növekedését, ami enyhíti a munkaerő-hiányt, emellett a kormány abban bízik, hogy a most induló nyugdíjas-szövetkezetek révén – a demográfia folyamatok ellenére – ebben a körben is nő a munkavállalás.

De nemcsak a nyugdíjasokban, hanem a 15-74 -es korosztály túlsó felén lévő diákokban is bíznak a gazdaságpolitika alakítói. Az NGM-ben abban reménykednek, hogy az iskolás korú fiatalok nagyobb számban lépnek ki legalább részmunkaidőben a munka világába.

A kormány elsősorban a nappali tagozatos, duális képzésben résztvevő diákok munkavállalásával számol, ahelyett, hogy azok képzésére koncentrálna.

A kormány által szajkózott duális szakképzés gyakorlatilag nem működik, a szakoktatás leépült, nem elhanyagolható a lemorzsolódás, amit a tankötelezettség 16 évre csökkentése is segít. Sok esetben a diákok elmennek dolgozni, de nem szakképzett munkásként, hisz a szakiskolát sem tudták befejezni. Ám a konvergenciaprogramban a kormány érhető okokból nem a kimaradó diákokra apellál, hanem az iskola mellett munkát vállalókra.

Teret nyerhet a részmunkaidő

A kormány a duális képzésben részt vevő diákokon túl a kismamákra is rejtett munkaerő-potenciálként tekint. A cél a kormány szerint az, hogy minél rövidebb időre essenek ki a munkából, ezért is kezdtek bölcsőde-fejlesztési programokba. A konvergenciaprogram szerint a kismamák esetében – a diákmunkásokhoz hasonlóan – inkább a részmunkaidős foglalkoztatást lenne célszerű megvalósítani. Ez valóban pozitív változást jelentene a magyar foglalkoztatási kultúrában.

A részmunkaidő az elmúlt években Magyarországon nem volt túl népszerű a foglalkoztatók körében. Az Eurostat adatai szerint míg az EU átlagában a foglalkoztatottak 20 százaléka részmunkaidős volt 2016-ban, idehaza csak 6 százaléka. A konvergenciaprogram szerint a helyzet még ennél is rosszabb, ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás 2016-ban csak 5,2 százalék volt, ami tavaly 4,8 százalékra csökkent. (Az Eurostat és a konvergenciaprogram más forrásból származó számokat használtak.)

Ráadásul idehaza a kis cégeknél a részmunkaidős foglalkoztatásra való bejelentés sokszor csak eszköz volt arra, hogy ne kelljen megfizetni a minimálbért. Az elmúlt években előállt munkaerőhiány az ilyen típusú, kamu „részmunkaidős” foglalkoztatást részben megoldotta. A munkaerőhiány a foglalkoztatókat rákényszeríti, hogy elfogadóbbak legyenek az atipikus foglalkoztatási formákkal szemben.

És ott vannak a közmunkások…

A versenyszférában kialakult munkaerőhiány csökkentésének kézenfekvő megoldásaként a közmunkában részt vevők számának csökkentését jelentette be a kormány. A konvergenciaprogram arról nem szól, hogy hiába töltöttek el több százezren hosszabb-rövidebb időt a közfoglalkoztatásban, ez munkavállalási esélyeiket csak ritkán növelte, ugyanis a részt vevők kompetenciáinak fejlesztését a kormány soha nem is gondolta komolyan. Indultak ugyan képességfejlesztő programok, ám azok legfőbb célja az erre fordítható uniós pénzek elégetése volt, illetve papíron közmunkán tartani a munkanélkülieket akkor is, amikor a téli időszakban nem tudták őket foglalkoztatni.

A kormány már 2016-ben döntött arról, hogy a 223 ezres közfoglalkoztatotti létszámot 2020-ig 150 ezer főre csökkenti, ennek eléréséhez adminisztratív akadályokat is emelt. Így például 25 év alattiak és a szakképzettséggel rendelkezők csak megkötésekkel kerülhetnek a programba.

Újabb kényszerítő erő, hogy 2018 júniusától három éves időszakon belül maximum egy évig lehet részt venni a programban, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál valakinek munkalehetőséget.

Így jön el a Kánaán

A tavalyi és az idei 10 százalék feletti bérnövekedés a következő években is tovább folytatódik – igaz kisebb, de még így is jelentős dinamikával: 2019-re 9,5, azt követően 7 százalék körüli béremelést jósolnak a következő évekre. Az erőteljes béremelkedés ellenére a kormány nem tart a magyar gazdaság versenyképességének romlásától (annak ellenére, hogy már most panaszkodnak főleg a külföldi cégek az elszálló munkaerő-költségek miatt.) A kormány szerint a magyar bérfelzárkózást segíti a környező országok trendje, illetve a szociális hozzájárulási adó következő években tervezett 8 százalékpontos csökkentése.