Csak azért vette előre a humánminiszter a kórházi fertőzések problémáját, mert a TASZ kiperelte tőlük az adatokat. Kásler Miklós Magyar Hírlapnak adott interjúját elemeztük Komáromi Zoltán háziorvossal.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a Magyar Hírlapnak adott pénteki interjújában sok szó esett az egészségügyről.
Nem működik a rendszer
A tárcavezető többek között arról is beszélt, hogy olyan eszközöket kell az alapellátásban biztosítani, amelyekkel a mostaninál szélesebb spektrumon tudnak vizsgálatokat végezni. Így, még ha a körzeti orvos nem is tud minden diagnózist felállítani, az Egészségügyi Elektronikus Térhez kapcsolódva tovább tudja közvetíteni a vizsgálatok eredményeit a megfelelő szintre, ahol ezeket már nem kell elvégezni.
Komáromi Zoltán háziorvos a Tér nevű rendszerről a Zoom.hu-nak elmondta, november elsején vezették be, minden orvosi tevékenységet végző kollégát arra kötelezték, hogy az általuk elkészített, betegekről szóló dokumentumokat feltegye az Országos Egészségpénztár (OEP) által kezelt online térbe.
A Tér honlapja. Jól néz ki, csak nem lehet használni. Fotó: Zoom.hu
„A megfelelő jogosultsággal megnézhetem, hogy a betegemről mit mondott például a reumatológusa. Az egyik gond az, hogy kórházak, rendelőintézetek csak 30-40 százalékban töltik fel az anyagokat.
A rendszer kezelhetetlen, jelenleg az történik, hogy mindenki minden papírt fellő ebbe a térbe, a program nagy nehezen szortírozza az adatokat, de azok összekeverednek.
Ha valakit például bevisznek lőtt sebbel a sürgősségire, akkor meg kellene tudni nézni, hogy nem szenved-e például cukorbetegségben vagy például. Fontos lenne tudni, hogy szed-e olyan gyógyszert, amit befolyással lehet a műtétre. Ezért jó lenne ilyenkor belelátni a Térbe, de sokszor gyakorlatilag használhatatlan – mondta Komáromi Zoltán.
Hozzátette, volt ugyan oktatás, ahol minden egészségügyi dolgozó tudja kezelni a saját felületét, de
az egész rendszer működéséről fogalmuk sincs.
Nagy baj, hogy a magánorvosok és a mentők nincsenek is bekötve. A háziorvos elmondta, nemrég járt nála egy beteg, akinek hashártyatrombózisa volt, emiatt életmentő műtéttel kivettek a vékonybeléből egy elhalt 80 centis darabot. Előtte három napig feküdt a belgyógyászaton, de a Térbe nem vezették fel, csak a sebészeti kezelést. Ha ezt nem tudta volna elmondani, akkor nagy baj is történhetett volna. A rendszer pedig folyamatosan leáll: többször előfordul, hogy szeretni feltenni adatokat, de a program kidobja, visszalépni pedig nem tud.
Praxisközösség, nem csoportpraxis
Kásler Miklós a csoportpraxis fogalmáról is beszélt, de Komáromi szerint a miniszter ezt rosszul használta. Mint a szakember elmondta, a csoportpraxis az alapellátásba lehozott szakellátást jelenti, amelyikben a háziorvosi rendszer befogad bizonyos kis infrastruktúra igényű szakorvosokat, és így dolgoznak együtt. Tehát az infrastruktúrát a háziorvosok adják, és például heti 4-8 órában rendelhet ott egy pszichiáter vagy reumatológus.
„Amire Kásler gondol, az a praxisközösség”
– hangsúlyozta Komáromi.
Mint mondta, ilyenkor összeáll például háziorvos egy házi gyerekorvossal, és együtt dolgoznak. Közös az asszisztencia, az alaptevékenység a házi orvoslás. Ez esetleg kiegészülhet azzal, hogy ha valamelyiküknek van valamilyen karbantartott szakvizsgája. Olyankor ezt az OEP-el való együttműködésben használhatja. Ezt már Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár idejében is forszírozták, de nem lett belőle semmi. Pedig Svájc egy ötéves programon belül finanszírozott egy ilyen kísérletet. Két kistelepülésen öt-hat háziorvost egyszerre kezelt a rendszer: egymást helyettesítették és ki is egészítették.
Komáromi szerint ez jól működött, a jövőt is ebben látja. Mint mondta, nem egy orvosnak kell majd a 700 fős faluba mennie, hanem a településen szedik össze a betegeket kisbusszal, akik aztán elutaznak a doktorhoz. Az ötlet szerinte tehát jó, csak sok pénzt kell beletenni.
Komáromi Zoltán szerint Kásler Miklós rossz fogalmat használt. Fotó: Veres Viktor
Kötelező mondani valamit
Kásler Miklós az interjúban elsődleges feladatként a kórházi fertőzések visszaszorítását nevezte meg. Az mondta, hogy ez a legakutabb pont, amiben azonnal lépni kell, igaz, nem csak magyar, hanem világszintű jelenségről van szó.
„Rájuk égett a kórházi fertőzések számának nyilvánosságra hozása, de csak azért, mert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte tőlük.
Nem lesz egyszerű, mert ezt az egészet senki sem vette komolyan.
Azokból az adatokból nem lehet következtetni arra, hogy mik a pontos számok, amik jelenleg az intézményeknél vannak. Nincs egységes, nyilvános mérőszám” – mondta erről Komáromi. Hozzátette, az adatgyűjtést nem vette komolyan egyetlen egészségügyi kormányzat sem.
A tárcavezető az interjúban arra is kitért, hogy a betegnek mindig igaza van. A háziorvos szerint a beteg nem mindig ítéli meg szakmailag korrekt módon a saját helyzetét. Ha mindent ráhagynának, az kívánságműsornak biztosan elmenne. Ha azonban ebből valamilyen szövődmény alakul ki, akkor rögtön az a kérdés, hogy ki vállalja majd a felelősséget. Ma már olyan kártérítési pereket akasztanak a kórházak nyakába, amiket kénytelenek ráverni a hibát elkövető orvosra. Egy-egy per ugyanis 70-80 millió forintosra rúghat. Létezik persze felelősségbiztosítás, de ennek felső határa általában 5-10 millió forint.
„Svédországban megadják a plafonját a biztosításnak, nálunk ez nem így működik. Nagyon opportunista hozzáállás Kásleré, de szakmai kérdésekbe nem szabad, hogy beleszóljon a beteg. Akkor talán nagyobb sansza lesz arra, hogy életben maradjon.”
Borítókép: A Tér előtt. Ivándi-Szabó Balázs