Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

MSZP: más ez a kudarc, ahogy más a jövő is

MSZP: más ez a kudarc, ahogy más a jövő is

Az ellenzék – benne a szocialista párt – választási kudarca más, mint a 2010-es vagy a 2014-es, ezért a kilábalás lehetőségei is mások. Megoldás lehet, hogy egy civil bázisú ernyőszervezet tagjaként az MSZP „hátrébb lép, hogy előre léphessen”. Elemzés.

„Ha nagyon cinikus lennék, azt mondanám, hogy halottról jót vagy semmit, de szerencsére nem vagyok az” – kezdte Krausz Péter, a Policy Agenda vezető elemzője, amikor arra kértük, értékelje az MSZP jelenét és jövőjét. A baloldal, benne az MSZP lehetőségeit meghatározó alapvetése, hogy „minden, most a parlamentbe került ellenzéki pártra a Fidesz szatellit pártjaként lehet csak tekinteni”. Bár a jelenlegi helyzet hasonlónak látszik az ellenzék 2010-es majd 2014-es veresége utáni állapottal összevetve, a kilábalás szempontjából Krausz szerint jelentős a különbség a négy, illetve a nyolc évvel ezelőttihez képest.

Más a kudarc, mint 4 vagy 8 éve

Különösen fájdalmas, ha az MSZP-re nézünk, amely a rendszerváltás után hosszú ideig a legerősebb baloldali párt volt, de mára ez a szerepe marginálissá vált – mondta Krausz, felhívva a figyelmet arra: 2010-ben és 2014-ben is volt az MSZP esetében remény arra, hogy fel tud állni, a baloldal és az ellenzék tud még építkezni,

de mostanra a rendszer úgy megerősödött, hogy a Fidesz addig tartja a hatalmát, ameddig csak akarja.”

Nyolc évvel ezelőtt a kormányzó baloldalt természetes folyamatként sodorták vereségbe az előzőleg a gazdasági válság felszámolására tett népszerűtlen intézkedései, megszorításai, másrészt addigra a Fidesz nyolc éve készült ellenzékben a kormányváltó szerepre és tudatos, aprólékos építkezéssel győzött is – emlékeztetett.

Az MSZP magára hagyta a vidéket, már csak Budapesten tud tömegeket megmozgatni Fotó: Halász Nóra

Aztán viszont az MSZP elkövette azt a hibát, hogy 2010 után magára a hagyta a baloldal addig hátországának és bázisának számító vidéket, benne Kelet-Magyarországot, ahol 2014-re a Fidesz és a Jobbik erősödött meg. Ez az időszak az MSZP számára az elszalasztott lehetőségekről szólt, és a folyamatot az sem tudta visszafordítani, hogy 2014-ben az ellenzék felismerte a választás előtt az összefogás fontosságát – mondta Krausz Péter.

Kétszer ugyanabba a folyóba? Igen!

A Policy Agenda már a 2014-es választás tanulságait értékelő elemzésében arra jutott, hogy Magyarország három részre szakadt: Budapestre; a megyei jogú városokra és a 20 ezer fő feletti városokra; a 20 ezer fő alatti városokra és községekre. Ezzel együtt pedig az ország nagy részéből kifogyott az MSZP, amely beszorult Budapestre és a nagyobb városokba.

A politikailag három részre szakadt Magyarországon már nem is ott húzódnak a törésvonalak, ahol a rendszerváltást követő 20 évben.

Már 2014-ben is egyre kevésbé volt jellemző a nyugat-kelet jellegű megoszlás, vagy az a megállapítás, hogy a Jobbik regionális párt lenne. Sőt, 2014-ben már akár egy megyén belül is három különféle politikai mentalitás volt megfigyelhető:

A Fidesz 2014-ben is örülhetett a választási győzelemnek (Kósa Lajos és Orbán Viktor) MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Policy Agenda 2014-ben úgy látta: a következő négy évben az MSZP-nek a kistelepüléseken van tere, a szocialistáknak ebben a közegben kell közösségeket építeniük, hogy egy baloldali összefogás majd ismét kormányváltó erő lehessen. Ehhez képest éppen e téren nem történt semmi a politikai elemző szerint, vagyis az MSZP-nek sikerült kétszer is ugyanabba a folyóba lépni, és végül ez is vezetett a most áprilisi vereséghez.

„Nem vette komolyan az MSZP négy éve az utolsó figyelmeztetést, a szétforgácsolódás a teljes ellenzékben folytatódott”

– állapította meg Krausz, megjegyezve: persze közben a Fidesz sem tétlenkedett, „bevette magát az ellenzéki pártokba, a hatalmi struktúrákba”, így jutottunk el odáig, hogy az ellenzéki parlamenti pártok a Fidesz szatellit pártjaivá váltak, és ezeknél „kevés olyan dolog tud történni, ami a Fidesz ellenére lenne”.

A széteső baloldal válsága

A Policy Agenda 2014 után idén is elkészítette a választás tanulságairól szóló elemzését, amelyben arra is javaslatot tett, hogyan erősödhetne meg a magyar baloldal (ebben az értelemben az MSZP-P-t, a DK-t és az LMP-t sorolják ide, még ha vannak közöttük ideológiai különbségek is), de legalábbis mit kell tenniük ezeknek a pártoknak, ha meg akarnak maradni a politikai térképen:

1. legalább egymás közötti együttműködési forma, alkalom megteremtése, amelynek próbája a 2019. évi önkormányzati választás;

2. személyes jelenlét megteremtése minél több kistelepülésen, amelynek legfőbb mérföldköve a 2019. évi önkormányzati választás. A 2018. évi választási eredmények azt mutatják, ahol például az MSZP képes volt korábban önkormányzati jelöltet állítani, ott a baloldal 23 százalékkal több szavazatot kapott;

3. tartalmi változtatás, amely nem a Fidesszel szemben fogalmazza meg önmagát, hanem a választói problématérképhez igazítja politikai vízióját.

2018: lufi volt Fotó: Halász Nóra

Ha a baloldal a fentieket nem veszi figyelembe, akkor szinte biztos, hogy 2022-ben kisebb átrendeződésekkel ugyan, de – a tömböket nézve – ugyanolyan eredmény születik az országgyűlési választáson, mint 2018-ban – állapította meg a Policy Agenda idén május elejei elemzése, melyről a Zoom.hu itt írt részletesen:

Itt vannak az okok, amelyek az ellenzék totális választási vereségéhez vezettek

Átfogó elemzést készített a Policy Agenda a magyar baloldal válságáról. Soha ilyen nagy nem volt a különbség a községek és a főváros között. Minél több a közmunkás egy településen, annál többen szavaznak a Fidesz-KDNP listájára.

Civil alapú ernyőszervezet jöhet

Paradoxonnak tűnik, de „hátrébb kell lépnie az MSZP-nek, hogy előre léphessen” – mondta a jövő kilátásairól Krausz Péter. Az elemző szerint bár a szocialistáknak még mindig maradt némi bázisuk vidéken, önmagában ennek erősítése már nem elegendő, a nyolc éve tartó leépülés szinte visszafordíthatatlan folyamat; ebben szerinte bárki kerül a közelgő tisztújításon a párt élére, áttörést nem fog tudni elérni.

A választókat nem érdekli, melyik párt tartja magát a legerősebb kakasnak a szemétdombon Fotó: Veres Viktor

Ehelyett Krausz szerint – feltéve, hogy akarnak kormányváltást – alapvetően más receptet érdemes követni, ami viszont túlmutat az MSZP-n és érvényes az egész baloldali ellenzékre. Úgy véli, most „a pártok integrációja a cél, nem a saját hatalmi elitek túlélése”, ezt szem előtt tartva viszont feltámadhat a baloldali ellenzék,

egy civil alapokon álló, a hatalomtól függetlenül létezni és fejlődni képes, „mozgalmi jellegű” ernyőszervezeten belül.

Ennek az ernyőszervezetnek a pártok csak katalizátorai, életre keltői kellene legyenek Krausz Péter szerint. „Ezt a szerepet el kell fogadniuk, és le kell számolniuk azzal a beidegződéssel, hogy mindenáron az élére álljanak valaminek, hiszen a választókat nem érdekli, ki a legerősebb kakas a szemétdombon, és ha ebből a szerepből nem képesek a pártok kilépni, az egyenes út a további mélyrepüléshez.”

Már Márki-Zay is megmondta

A Krausz által említett ernyőszervezet-elképzelés felmerült már másban is. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere beszélt erről – méghozzá a bezárt Magyar Nemzet napilap munkatársai által szerkesztett, adományokból megjelentetett új hetilap, a Magyar Hang 0. számában megjelent interjújában. (A Zoom.hu is bemutatta a Magyar Hang 0. számát, erről videónkat itt nézhetik meg.)

Márki-Zay Péter úgy győzött február végén Lázár János városában, hogy a teljes ellenzék összefogott és őt támogatta MTI Fotó: Ujvári Sándor

Márki-Zay arról beszélt, hogy rendszerváltó hangulatot tapasztal, dacára a harmadik Fidesz-kétharmadnak. „Rendszerváltó és nem kormányváltó hangulatot említettem.” Az alternatívaként létrejövő ernyőszervezetben szerinte helye van a DK-soknak és a jobbikosoknak is – mondta, hozzátéve: soha nem vállalkozott arra, hogy vezesse az ellenzéket, adott esetben programot adjon neki, ez nem az ő feladata.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP egyik elnökjelöltje szerint is új típusú politizálásra van szükség Fotó: Halász Nóra

Más is felismerte az ellenzéki oldalon, hogy új típusú politizálásra lesz szükség. Legutóbb erről Kunhalmi Ágnes, az MSZP egyik elnökjelöltje beszélt a Zoom.hu-nak. Úgy vélte,

a szétaprózódott ellenzékből kormányzóképes baloldali néppártot érdemes építeni.

Kunhalmi vitatkozott azzal, hogy nincs erő, nincs vezető, csak veszekedés az ellenzéki oldalon. Szerinte szövetségi politikát kell csinálni, ezt pedig a szocialisták meg is kezdték a Párbeszéddel. A kérdésre, amely szerint ha már kétszer, 2014-ben és 2018-ban sem sikerült a Fidesz-kétharmad legyőzése az ellenzéki egységgel, harmadszorra miért sikerülne, Kunhalmi azt a talányos választ adta: „Ennek felismerésével.”

MSZP: 6 éve voltak közel a Fideszhez

Ami az MSZP reményeit illeti, a most tavaszi választás súlyos kudarcát alig-alig enyhíti, hogy a Republikon felmérése szerint Budapesten többségben van az ellenzék, és az ellenzéki pártok listái közül az MSZP-Párbeszédé kapta a legtöbb szavazatot, 18 százalékot, ami több, mint az országosan elért 12 százalék. Az MSZP amúgy négy éve nem tud kitörni a biztos pártválasztók körében az átlagosan 15 százalék alatti sávból, sőt. A párt támogatottsága ebben a csoportban a Závecz Research és az Ipsos mérései alapján csak romlott:

2014 júliusában az MSZP egymaga is 15 százalékon állt, majd a következő 4 év alatt háromszor is felkúszott 20 százalékra, ám a választás előtt, tavaly ősztől elindult a lejtőn.

A most tavasszal a Párbeszéddel szövetségben elért 12 százaléknál még a 2010-es súlyos választási vereség idején is jobban állt az MSZP, amikor egymaga 16 százalékos támogatottsággal bírt a biztos szavazó választók körében. Sőt, az azt követő években még növekedésnek is indultak a szocialisták, hiszen a Závecz Research és az Ipsos mérései alapján 2010 őszén meghaladták a 20, aztán 2012 júliusában a 30 százalékot is. Ekkor,

2012 júliusában került a legközelebb egymáshoz az elmúlt 8 évben a kormánypárt és a szocialista párt: a Fidesz a biztos választók között 32,6, míg a z MSZP 29,7 százalékon állt.

Borítókép: Elnökválasztás és stratégiaváltás előtt az MSZP / Fotó: Halász Nóra