Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„Csökkenteni kell a lopási együtthatót” – elemzők az uniós támogatások megvágásáról

„Csökkenteni kell a lopási együtthatót” – elemzők az uniós támogatások megvágásáról

Az uniós támogatások 24 százalékos csökkentése lehetőség Magyarország számára: kevesebb pénzből kevesebbet lopva ugyanott tarthatunk, mint most. Fel kell készülni arra, hogy előbb-utóbb elfogynak az ingyen milliárdok.

Az Európai Bizottság 2021-2027 között várhatóan 20,24 milliárd eurót, vagyis mintegy 6300 milliárd forintot javasol Magyarország számára uniós támogatásként folyósítani. Az összeg hatalmas, hiszen az idei 40 500 milliárd forintos GDP 15 százaléka, vagyis hatalmas pénzről van szó, még annak ellenére is, hogy ez 24 százalékkal kisebb, mint a mostani 2014-2020 között Magyarországnak juttatott uniós támogatások összege. Nem büntetésről van szó, pláne nem magyar ügyről, a Bizottság a régió fejlettségét vizsgálta, amikor a források átcsoportosításáról döntött – mondta a döntés bejelentésekor Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztosa.

Az Európai Bizottság terve persze egyelőre javaslat, így még számos vitán és szűrőn megy keresztül, míg minden tagállam számára elfogadható alku születik. Brüsszel nem sokat kertel: egyrészt a kelet-európai országok elértek egy olyan fejlettségi szintet, amikor már csökkenthető a támogatás, és persze szeretnének az EU déli államainak felzárkóztatására a jelenlegi többet költeni. A legnagyobb nyertes Görögország lehet, de több pénz jut Spanyolországnak, Romániának és Bulgáriának is. A két eurótag kvázi fejlett uniós ország gazdasági mutatói – GDP növekedés, munkanélküliség sokkal rosszabbak, mint amihez a régióban hozzászokhatunk, Görögország pedig mind a mai napig nem tudott kilábalni a 2008-as hitelválságot követő államcsődből.

Átfogó koncepció, kevesebb lopás kell

Előbb-utóbb elfogynak, megszűnnek az uniós támogatások, föl kell készíteni a magyar gazdaságot erre az időszakra – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Részben már ma is látni ennek a felkészültségnek jeleit, hisz a kormány a belső fogyasztásra szeretné alapozni növekedést, hogy ne függjön gazdasági növekedés a külső forrásoktól. Lenne helye a hatékonyság növelésének is, ennek egyik lehetősége lenne a túlárazott uniós projektek, vagyis a „lopási-együttható” csökkentése. A hatékonyságot a kormányzat más módon is növelhetnél, például 10 éve nem készült Magyarországon olyan átfogó fejlesztéspolitikai koncepció, amely illeszkedne hosszú távú gazdaság és társadalompolitikai programhoz – tette hozzá az elemző.

Uniós pályázatírók szerint ma már pályázati pénzek 20-40 százaléka „alkotmányos költség” – vagyis szimplán ellopják azt. Vagyis egy a mainál szigorúbb pályázati ellenőrzési rendszerben a most javasolt 24 százalékos forrásbevonás a jelenleginél is nagyobb hatékonysággal lennek elkölthető. De még tovább lenne növelhető a hatékonyság, ha a pénzeket nem ad hoc – hanem egy program mentén költenék el,

így jövőbeni 6300 milliárd forintból többet lehetne kihozni, mint a most futó költségvetési ciklusban elköltött 8500 milliárd forintból.

Felcsúti kisvasút MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hamarabb is elbukhatjuk az uniós forrásokat

Egyáltalán nem lehet váratlannak nevezni a Bizottság döntését a brexit árnyékában és a következő ciklus költségvetésének vitájakor már Horvátország is teljes jogú tagként ülhet a tárgyalóasztaloknál. Az közismert volt, hogy e két tényező miatt kevesebb forrás juthat az egyes tagállamoknak, ám a javasolt csökkentés mértéke így is meglepő – nyilatkozta a Zoom.hu-nak Kiss Gábor Ferenc fejlesztéspolitikai szakértő, a FundMonitor projekt vezetője.

A brüsszeli javaslatról – a források más módon való elosztásáról – lehet és kell is vitatkozni, de azt nem lehet állítani, hogy Magyarország a csatlakozás óta a lehető leghatékonyabban használta volna fel az uniós támogatásokat, ami biztosan rontja az alkupozíciónkat – tette hozzá a szakértő. Az is közismert volt, hogy az unió a prioritásokon is módosítani szeretne és mint támogatást adó, meg is van az a joga, hogy meghatározza, milyen célok elérése érdekében oszt pénzt és mit vár el ezért cserébe. Még akkor is így van ez, ha egyes kormányok „alanyi jogon járó kompenzációként” tekintenek ezekre a forrásokra.

Fontos, hogy mindenképpen javítani kellene a pályázati pénzek elosztásának hatékonyságán, különösen ezekben a hónapokban, amikor attól kell tartani, hogy az új kormány átalakulása és a minisztériumok átszervezése miatt az ott működő pénzelosztó szervezetek hónapokig megbénulnak. Az idei év ugyanis sorsfordító lesz abból a szempontból, hogy ha év végéig nem tudja Magyarország az Európai Bizottság által elvárt fejlesztési eredményeket teljesíteni, akkor a nekünk járó támogatások egy részét el is vonhatják, vagyis az uniós támogatások csökkentése már ebben a ciklusban valósággá válhat. Miközben sokszor egyetlen cél lebeg csak a szemünk előtt, hogy az utolsó eurócentet is elpályáztassuk, az már kevésbé érdekes, hogy a pénzek elköltésével elérjük-e a kívánt fejlődést – Brüsszel pedig az eredményesség mérési eljárásban épp ezt fogja vizsgálni – mondta a FundMonitor elemzője.

Uniós támogatások nélkül összeomlott volna a magyar gazdaság

Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
Nagy reményekkel tekintett a magyar kormány és a társadalom jelentős része a 2004-es uniós csatlakozás után indított első teljes uniós támogatási ciklusra. A várható pénzesőtől az ország gazdaságának modernizálását, kedvező társadalmi változásokat, az életszínvonal és életminőség javulását vártak. A kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, azok nem megfelelő felhasználása miatt. Így Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult – ez derül ki abból a tanulmányból, amit Miniszterelnökség felkérésére KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási programokról.