Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Legalább húszezer vagyonőr tűnt el a munkaerőpiacról, a magáncégek dolgozóinak kétharmadát szabálytalanul foglalkoztatják

Legalább húszezer vagyonőr tűnt el a munkaerőpiacról, a magáncégek dolgozóinak kétharmadát szabálytalanul foglalkoztatják

A munkaerőhiány miatt ma már biztonsági őri munkára alkalmatlan emberekkel töltik fel egy-egy nagy rendezvény előtt a vagyonvédelmi cégek a hiányzó létszámot.

  • Becslések szerint 20-25 ezer vagyonőr tűnt el a munkaerőpiacról
  • A magánbiztonsági szektorban dolgozók kétharmadát szabálytalanul foglalkoztatják
  • Megunták a kiszolgáltatottságot a vagyonőrök – aki teheti pályát módosít.
  • A Belügyminisztérium szerint a törvény úgy jó, ahogy van, ha módosítják is, 2019 vége – 2020 eleje előtt aligha

Ha semmi nem változik az ágazatban, egy-két éven belül ugyanúgy kell majd vadászni a megbízható vagyonőrökre, mint manapság egy jó kőművesre, ácsra vagy takarítóra – hangzott el egy, a magánbiztonsági szféra aktuális ügyeivel foglalkozó múlt heti konferencián.

Becsült adatok szerint 20-25 ezer vagyonőr tűnt el a piacról és az elmúlt 8-10 évben megközelítőleg ugyanennyit szívott fel a feketegazdaság. A létszámhiány már ma is kezd olyan méreteket ölteni magánbiztonsági iparban, hogy

olykor már komoly gondot jelent a szükséges létszám kiállítása egy-egy nagy tömeget vonzó rendezvény biztosítására.

Sok cég ezért a feladat elvégzésére számára is nyilvánvalóan alkalmatlan, olykor képesítéssel sem rendelkező munkavállalókat dolgoztat vagyonőrökként és biztonsági őrökként.

Ha a vagyonvédelemről van szó, a foglalkoztatás szót érdemes zárójelbe tenni. Ez az iparág ugyanis az adó- és a munkaügyi hatóság vizsgálatai szerint az egyik legnagyobb fekete-foglalkoztató. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint a mintegy 90 ezer nyilvántartott és hatósági engedéllyel is rendelkező vagyonőrnek közel a kétharmadát foglalkoztatják szabálytalanul. És – piaci források szerint – ez alighanem csak a jéghegy csúcsa.

Egy 2016-ban tartott átfogó vizsgálat megállapítása szerint az akkor lefolytatott 4000 ellenőrzésből 2800-ban tártak fel valamilyen munkaügyi szabálytalanságot, és 838 feketén dolgoztatott vagyonőr ügyében indult eljárás.

MTI Fotó: Földi Imre

Még mindig általános gyakorlat, hogy a vagyonőröket (számukra szerencsés esetben) csak minimálbérre jelentetik be és a bérük azon felüli részét, már ha volt olyan, zsebbe kapják. Ugyancsak gyakori megoldás, hogy csak hat- vagy négyórás állásra jelentetik be őket. Számos cégnél pedig gyanúsan sok próbaidős vagyonőr dolgozik. Ennek az az oka, hogy a próbaidős dolgozó gyorsan elküldhető, így nem kell minden olyan juttatást kifizetni a számára, amilyet a régebb óta dolgozóknak.

Sok vagyonőrt portásként vagy recepciósként foglalkoztatnak. Így nem kell vizsgázniuk, nem szükséges hatósági igazolványt kiváltaniuk és nem tartja őket nyilván vagyonőrként a rendőrség sem. Hamarosan azonban nagy

bajba kerülhetnek azok a cégek, amelyek portásként és recepciósként dolgoztatják a vagyonőreiket.

Ugyanis van egy fontos különbség a portás és a biztonsági őr jogköre között. Az utóbbi intézkedhet az általa őrzött területre belépőkkel szemben, a portás és a recepciós azonban nem.

Súlyos milliókba kerülhet az érintett cégeknek múlt héttől alkalmazandó európai adatvédelmi szabályzás alapján, ha kiderül, hogy arra nem jogosult emberekkel (recepciósokkal) kezeltetnek személyes adatokat. Persze ők védekezhetnek majd azzal, hogy az a recepciós valójában vagyonőr, aki kezelhet személyes adatokat, ám akkor be kell ismerniük: kijátszották a vagyonvédelmi törvény előírásait és átverték a munkaügyi ellenőröket is.

Bevett gyakorlat a munkaügyi ellenőrzések kijátszására az is, hogy

időnként cserélgetik a vagyonőröket alkalmazó cégeket: negyedévente, félévente aláíratnak a dolgozóikkal egy szerződésmódosítást, hogy a későbbiekben már nem a X, hanem az Y Kft. alkalmazásában állnak, a bérük és a feladataik nem változnak.

Három hónappal később – vagy hamarabb is, ha a cég tulajdonosai hírt kapnak, hogy adó- vagy munkaügyi ellenőrzés várható náluk – újabb szerződésmódosítással az Y Kft. dolgozóiból Z Kft.-s alkalmazottak lesznek. És így tovább.

Egyes biztonsági őrök évekig dolgoztak egy a helyen (értsd: ugyanazt az épületet őrizték végig), miközben papíron háromhavonta, félévente munkahelyet váltottak. Az őket foglalkoztató cégek tulajdonosai így oldották meg, hogy ne derüljön ki túl hamar: nem fizették be a járulékokat a vagyonőreik után. A munkavállalót éppen akkor foglalkoztató céggel (még) minden rendben van az ellenőrzéskor, bármikor érkezzen is az, hiszen épp csak megalakult. Azoknak a vállalkozásoknak a tartozásaiért, jogsértéseiért pedig, amelyek korábban foglalkoztatták a dolgozókat, az új cég nem vállal felelősséget.

Nemcsak a formaruhájuk, a foglalkoztatásuk is fekete MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Csakhogy ha kiderül a csalás, a biztonságiakat korábban foglalkoztató (járulékot nem fizető) cégek már elérhetetlenek a hatóságok számára. Általában a cégtemetőkben végzik, eladják őket egy hajléktalannak vagy egy olyan külföldinek, akinek minden adata hamis az cégeladási szerződésben (tehát egy nem létező személyről van szó, hanem egy fantomról), de aki a kizárólag köztartozással rendelkező cég megvásárlásakor (papíron) vállalta: rendezi a cég felhalmozódott adó- és járuléktartozásait.

Ám ennek a gyakorlatnak lassan vége. Na, nem a kormány gazdaság-fehérítő intézkedései miatt:

a Belügyminisztérium még az ágazatban tapasztalható súlyos és tömeges visszaélések ellenére sem tartja indokoltnak a törvény módosítását.

De nem is az ellenőrzésre jogosult hatóságok szigorú, mindenre kiterjedő ellenőrzései miatt kezdődtek változások a vagyonvédelmi iparágban. A foglalkoztatási szabályszegések és a sokszor milliárdos összegű adó- és járulékcsalások miatt indult eljárások amúgy is csak ritkán érik el azokat, akik a vagyonvédelemben kialakult rendszerszintű csalások és a dolgozók üzemszerű kiszipolyozásának a tényleges haszonélvezői.

Az országot és azon belül értelemszerűen a vagyonvédelmi ágazatot is sújtó, növekvő munkaerőhiány miatt ma már egyes cégek megpróbálják a korábbi, uram-bátyám és korrupció szisztémájúról

piaci alapokra helyezni működésüket, ennek keretében igyekeznek a szakembereiket törvényesen foglalkoztatni és tisztességesen megfizetni.

Már csak azért is, mert a tömeges elvándorlás ebben az iparágban is elsősorban szakemberek távozását, pályamódosítását jelenti.

A képzett szakembereknek mára már elegük lett a rendezetlen (bizonytalan) foglalkoztatásból, a kiszolgáltatottságból, hogy nem fizetnek utánuk járulékot, és ha a környezetükben volt jobban fizető, rendes foglalkoztatást ígérő munkahely, váltottak. Azok a cégek, amelyek meg akarják tartani a megbízható embereiket, kénytelenek bért emelni és törvényesen foglalkoztatni.

Az államnak – bár évek óta ígéri – láthatóan továbbra sem áll szándékában rendet teremteni a vagyonvédelem terén. Tavaly – nem kis meglepetésére – a kormány jogalkotási tervébe bekerült a szakma személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényének módosítása, de aztán mégse lett belőle semmi. Hogy miért nem, annak okát még ma is homály fedi.

Márpedig

a hatályos jogi szabályozás tág teret ad a visszaéléseknek, és – a szakma szerint – ma már a legfőbb gátja a vagyonvédelmi ágazat kifehérítésének.

Csakhogy egy ideig még nem lesz törvénymódosítás. A múlt héten Siófokon rendezett magánbiztonsági konferencián a Pintér Sándor belügyminiszter nevében és képviseletében felszólaló Janza Frigyes nyugalmazott vezérőrnagy – aki számos tisztsége mellett oktatási kérdésekkel foglalkozik a Belügyminisztériumban – bejelentette: 2019, de inkább 2020 előtt ne is számítson a szakma az új törvényre.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara már évek óta sürgeti a törvény módosítását, mindhiába. A Belügyminisztérium rendre azzal hárította el a kezdeményezéseiket, hogy a legutóbb 2005-ben módosított törvény jó, „nem igényel módosítást”.

Fotó: Veres Viktor

A siófoki konferencia szünetében azonban többen is megjegyezték: az elmúlt 13 évben jelentős változások zajlottak le a gazdaságban. Felértékelődött – nem kis részben a kormány migránsellenes kampánya miatt is – a biztonság. Ma a kormányban miniszterelnök-helyettesi szinten foglalkoznak a (nemzet)biztonság ügyeivel. Ehhez képest

a civil szférában a Belügyminisztérium az elmúlt években a szakma minden kezdeményezését lesöpörte az asztalról.

Pedig a kormány számos intézkedést vezetett be a gazdaság kifehérítése érdekében a NAV-hoz bekötött pénztárgépektől az építkezéseken kötelezően használandó elektronikus építési naplóig. A vagyonvédelemben ezzel szemben csak annyi változás látszik körvonalazódni, hogy Janza Frigyes megígérte: a jövőben a kormány kifizeti a szakmai kamarának azoknak az állami feladatoknak a díját, amit a tárca vagy más állami szerv helyett a kamara lát el – jelenleg ingyen.