Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egy év börtönt is kaphatnak a legfőbb „Soros-ügynökök”, megint beintünk Brüsszelnek

Egy év börtönt is kaphatnak a legfőbb „Soros-ügynökök”, megint beintünk Brüsszelnek

A rendőrség ezentúl elzavarhatja a határövezetből azokat, akikkel szemben tiltott határátlépésért, embercsempészetért vagy bevándorlás támogatásáért büntetőeljárást indult.

Bebizonyosodott, hogy tényleg semmi köze a Stop Soros-törvénycsomagnak ahhoz a tervezethez, amit még a választások előtt készített el a propagandaminisztérium. Még csak nem is hasonlítanak egymásra. A tegnap benyújtott kormányjavaslatban már szó sincs az úgymond az illegális migrációt segítő szervezetek regisztrációjáról, külföldi támogatásaik tételes elszámoltatásáról és a negyedének az einstandolásáról, sem arról, hogy a Belügyminiszter rendeletileg kitilthatja az illegális migránsokat bármilyen formában segítőket a határ nyolc kilométeres övezetéből.

Az új Stop Soros-törvénycsomag már nem is a migránssimogatóknak bélyegzett civileket veszi célba,

hanem az aktivistáikat. Nyilvánvaló, hogy miért. Pintér Sándor és az általa irányított titkosszolgálatok vezetői a migrációs válság kirobbanása óta többször elmondták: az úgynevezett Soros-szervezetek szerintük semmiféle veszélyt nem jelentenek a nemzetbiztonságra. Ennek fényében nehéz lenne elfogadható magyarázatot adni a regisztrációjukra, támogatásaik megsarcolására vagy ahogy az érintettek megfogalmazták: a vegzálásukra. De fogást találni sem lenne könnyű rajtuk. Az aktivistákat viszont, aki tanácsokat adnak a migránsoknak, szórólapokat készítenek vagy ellátják őket, már igen. Csak törvény kell hozzá. És hamarosan lesz is.

Fotó: Veres Viktor

A kormány ezért mindenekelőtt a hat év alatt hetedszer módosítandó gránit szilárdságú alaptörvény újabb módosítását kezdeményezte. Kiegészíteni javasolják a Nemzeti hitvallásunkat azzal, hogy a magyarság önazonosságának védelme (bármit is jelentsen az – A szerk.) az állam feladata. Továbbá, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként az alapító szerződésből fakadó jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését az unió intézményein keresztül gyakorolja. Azonban azt is leszögezi a tervezet, hogy

az ország uniós kötelezettségeinek összhangban kell állniuk az ország Alaptörvényével.

Semmiféle uniós jog vagy más döntés nem korlátozhatja az Alaptörvényben meghatározott alapvető szabadságjogokat, az ország területi egységét, népességének az összetételét, államformáját – áll az Alaptörvény-módosítás tervezetében, ami azt is kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár Magyarország területén csak a magyar hatóságok egyedi döntései alapján élhet. Egyidejűleg megtiltja azonban az itt tartózkodók tömeges kitoloncolását is.

Az általunk megkérdezett alkotmányjogászok szerint ennek a rendelkezésnek az elfogadásával Magyarország az uniós jog elébe helyezi a hazai jogszabályokat, amiből már nemcsak súlyos politikai viták, hanem jó eséllyel vesztes perek is várhatók a luxemburgi Európai Bíróság előtt.

Lövételi István alkotmányjogász azonban a Zoom.hu kérdésére azt mondta: abból még nem lesz per, hogy a magyar országgyűlés beleír valamit a magyar Alaptörvénybe. Per abból lehet majd, ha ezek után a magyar gyakorlat fog eltér attól, amit az uniós jog alapján a unió intézményei elvárnak tőlünk.

Az alaptörvény módosítása után Magyarország már az ENSZ Menekültügyi Konvenciója alapján is csak azoknak menekülteknek ad védelmet, akik közvetlenül olyan országokból érkeznek, ahol állampolgárságuk, faji, vallási, politikai hovatartozásuk miatt veszélyben van az életük, testi épségük. Azokat, akik

a magyar kormány megítélése szerint biztonságos országból érkeztek, automatikusan visszafordítják majd a határról.

A Menedékjogról szóló törvény tervezett módosítása szerint azoknak, akiknek a menedékkérelmét elutasították, három napjuk volna arra, hogy bebizonyítsák, őket abban a magyar hatóságok szerint biztonságos országban is üldözik, ahonnan hozzánk érkeztek.

Fotó: Veres Viktor

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szír, iraki vagy afgán menekültek a jövőben nem kaphatnak menekültstátuszt, mivel hazájuk és Magyarország között több „biztonságos ország” terül el. Lényegében Magyarország az új alaptörvény hatályba lépése után a szomszédainkból menekülők kivételével immár senkit sem tekint majd menekültnek. Persze kivételek még lehetnek. Mert például egy Ukrajnából menekülő orosz szakadár valószínűleg meg tudja majd győzni a magyar hatóságokat, hogy Ukrajna számára nem biztonságos ország.

Lövétei István alkotmányjogász szerint ez a jogi megoldás lényegében szó szerint megegyezik az ENSZ Menekültügyi konvenciójának a szövegével.

Azaz nem eddig is követhette volna a kormány ezt a gyakorlatot, a mostani alaptörvény módosítással szerinte csak nyomatékosította, hogy Magyarország a gyakorlatban szó szerint fogja alkalmazni a konvenció szövegét.

Az Alaptörvénnyel egyidejűleg a kormány több sarkalatos törvény módosítását is kezdeményezte. Önálló tényállásként bekerül a Büntető Törvénykönyvbe a „Jogellenes bevándorlás elősegítése”. Eszerint, aki szervezőként közreműködik majd abban, hogy olyan valaki kezdeményezzen menedékjogi eljárást Magyarországon, aki biztonságos országból érkezett, tehát nem volt már közvetlen veszélynek kitéve, és aki Magyarországra illegálisan érkezőnek az itteni tartózkodáshoz bármilyen módon jogcímet biztosít, vétséget követ el, ami elzárással büntetendő.

Egy év szabadságvesztéssel is büntethető azonban az, aki a fent említett tevékenységeket finanszírozza vagy azokban rendszeresen részt vesz.

Ugyancsak egy évet kaphatnak azok, akik pénzért segítenek az illegális bevándorlóknak, vagy – függetlenül attól, hogy pénzért vagy más megfontolásból, de – a határvonaltól számított nyolc kilométeres sávon belül tesz azt.

A törvényjavaslat egyben felhatalmazást ad arra, hogy a jogellenes bevándorlás elősegítőit kitiltsák a határvonaltó számított nyolc kilométeres zónából, bírói ítélet nélkül is. Elég, ha illegális migráció segítéséért megindul valaki ellen az eljárás, máris kitiltható. Sőt, a rendőrségi törvény módosításával a kormány arra kötelezi a rendőrséget, hogy akadályozza meg a belépését a határzónába mindazoknak, akikkel szemben migráció segítése gyanújával eljárás indult.

A Rendőrségről szóló törvény módosításával a rendőrségnek új feladatként írja elő a jogellenes bevándorlás megakadályozásában való részvételt. Új rendőri intézkedést is bevezet a törvény: a Határbiztosítási távol tartást. Eszerint a rendőr az államhatár rendjének és a határőrizeti tevékenység zavartalanságának a biztosítása érdekében megakadályozhatja, hogy olyan valaki lépjen be a határ nyolc kilométeres övezetébe (illetve távozásra kötelezheti a már ott tartózkodót), aki ellen határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, embercsempészés, vagy jogellenes bevándorlás támogatásának elősegítése miatt büntetőeljárás indult.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Vélhetően a rendőrség elsősorban a „távozásra kötelezés” lehetőségével fog élni.

Azt megakadályozni ugyanis, hogy valaki, aki ellen a felsorolt cselekmények valamelyike miatt eljárás indult belépjen a számára tiltott zónába (ha csak nem a saját nevén lévő autóval teszi valamelyik jól bekamerázott úton) igen drága ellen. Ahhoz a rendőrségnek ellenőrző pontokat kellene felállítani minden, a határvonal felé vezető úton. Ez nemcsak nehezen végrehajthat feladat lenne, de a ’60-as évekbe repíteni vissza az országot, amikor a magyar-osztrák határ felé tartókat folyamatosan igazoltatták, és határsávba csak külön írásos engedéllyel volt szabad belépni.