Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyar családok európai összehasonlításban vesztésre állnak a Rezsidémonnal szemben

A magyar családok európai összehasonlításban vesztésre állnak a Rezsidémonnal szemben

A magyar háztartások 19 százaléka volt elmaradásban valamilyen havonta esedékes fizetnivalóval (lakáshitel, bérleti díj, közüzemi díjak, részletre vásárolt termékek) 2016-ban – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Ezzel Magyarország végzett az egyik utolsó helyen, csak Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Cipruson volt arányaiban több, hátralékkal küszködő háztartás.

Az uniós átlag a háztartások 10,4 százaléka volt. Az élen Németország, Csehország és Hollandia végzett, ezekben az országokban a háztartások kevesebb, mint 5 százalékának volt tartós elmaradása. Magyarország régiós versenytársai (a visegrádi országok: Szlovákia, Csehország, Lengyelország) mind sokkal jobban szerepeltek.

Az Eurostatnak 2017-re még nincsenek teljes adatai, egyes országokra még csak becslései vannak, másokra semmiféle számai nincsenek. A rendelkezésre álló számok alapján azonban a lista vége 2017-ben sem változott, annak ellenére, hogy Magyarországon 15,7 százalékra csökkent a hátralékkal küszködő háztartások aránya. Ugyanis majdnem az összes uniós tagállamban csökkent az ilyen háztartások aránya, még ha a magyar javulás kiemelkedőnek mondható is.

Sok magyar háztartásnak van lakáshitel- vagy bérletidíj-elmaradása

Magyarország akkor sem szerepelt valami fényesen, ha az országokat a lakáshiteltörlesztő- vagy bérletidíj-elmaradással küzdő háztartások aránya szerint állítjuk sorba (vagyis ebben az összehasonlításban nincsenek benne a közüzemi díjak, a lakáshitelen kívüli törlesztők). Magyarországon a háztartások 5,1 százalékának volt 2016-ban lakáshitel- vagy bérletidíj-elmaradása. Ennél csak Görögországban és Cipruson küszködött arányaiban számottevően több háztartás ilyen kiadásokkal, Spanyolországban és Franciaországban pedig hangyányival volt rosszabb a helyzet, mint Magyarországon.

Az unió átlagában a háztartások 3,5 százalékának volt ilyen elmaradása. A többi visegrádi ország mind jobban állt, mint Magyarország. Ebből a szempontból Románia nemcsak Magyarországot verte kenterbe, hanem a teljes uniós mezőnyt: mindössze a háztartások 0,9 százalékának volt lakáshitel- vagy bérletidíj-elmaradása.

A magyar háztartások helyzete az ilyen elmaradások tekintetében is javul, 2017-ben már csak 4,4 százalékuknak volt ez probléma. Az Eurostatnak 2017-re csak néhány országból van egyelőre adata, de azok mind csökkenést vagy stagnálást mutatnak. Románia valószínűleg meg fogja őrizni előkelő pozícióját, ott 2017-ben már csak a háztartások 0,3 százalékának volt ilyen elmaradása.

Az elmaradásokkal küzdő háztartások arányának csökkenését több tényező magyarázza:

  • A devizahitelek kivezetése átlagban nagy könnyítést jelent a magyar háztartásoknak,
  • A foglalkoztatottság évek óta nő, vagyis többen dolgoznak,
  • A bérek nőnek.

Ez utóbbi két tényezőa zt eredményezi, hogy a háztartásoknak több elkölthető bevétele van, vagyis a számláikat is könnyebben fizetik. Ez persze nem csak a magyar háztartásokra igaz.