A Matolcsy-alapítványok magukba toltak még 15 milliárd forintot

A Matolcsy-alapítványok magukba toltak még 15 milliárd forintot
  • 2018 elején a jegybank alapítványai saját magukba (pontosabban a saját cégükbe) fektettek még 15 milliárd forintot.
  • Ez a pénz korábban az államadósságot, illetve a jegybank- és Fidesz-közeli MKB Bankot finanszírozta.
  • Az alapítványoknak állampapírjuk alig maradt, már pénzügyi befektetéseik 80 százalékát saját cégeikben tartották.
  • A pénz itt elveszíti közpénz jellegét, a cégek tovább pörgetik: befektetik ingatlanokba, bankbetétekbe, befektetési jegyekbe, vállalati kötvényekbe, de hogy pontosan hogyan, az rejtély.
  • Az alapítványok közvetlen pénzügyi befektetési portfóliója azonban vet némi fényt a cégháló befektetéseire.

A jegybank Pallas Athéné-alapítványai 2018 elején újabb 15 milliárd forintot fektettek saját cégükbe – derül ki az adatokból, amiket az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a Zoom.hu-nak. Az újabb befektetéssel együtt

az alapítványok már 162,5 milliárd forintot tartottak saját cégeikben.

Ez az alapítványok teljes pénzügyi befektetéseinek közel 80 százaléka, az alapítványoknak ugyanis összesen 206 milliárd forintnyi pénzügyi befektetésük volt.

Az alapítványok közvetlen, pénzügyi befektetési portfóliója a következőképpen festett 2018 első negyedévének végén:

Az önfinanszírozásra fordított 160 milliárdon túli pénz nagy részét az alapítványok állampapírban tartották, illetve vastag szeletet képviseltek az MKB Bank céges kötvényei. Az alapítványok régi szokásukhoz híven 4 milliárd forintot tartottak bankbetétként Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás bankjában, az NHB-ban, illetve némi aprót, 714 millió forintot az MKB-nál.

Ami a 15 milliárd forintos önbefektetést illeti, technikailag úgy zajlott, hogy az egyik alapítvány, a PADE (Pallas Athéné Domus Educationis, hivatalosan főfeladata a szakemberképzés) ekkora értékben vett vállalati kötvényeket, amiket az Optima Zrt. bocsátott ki. A kötvények 2032-ben járnak le, vagyis gyakorlatilag a PADE meghitelezte a saját cégét (még) 15 milliárd forinttal 2032-ig. A PADE a pénz nagy részét (szűk 10 milliárd forintot) euró állampapírokból csoportosított át az Optimába, kisebb részét (bő 5 milliárd forintot) az MKB Bankba fektetett 13 milliárdjából.

Jól megfinanszírozták a talpra állított és Fidesz-közelbe privatizált MKB-t

Az alapítványok MKB-s befektetése érdekes és némileg visszás történet. A pénzintézet 2017 májusában hozott zártkörű forgalomba 70 millió euró (körülbelül 22 milliárd forint) értékben 2024-es lejáratú kötvényeket, amik „az MKB Bank Zrt. nem biztosított és alárendelt kötelezettségeit testesítik meg”. Ezek nagyját a PA-alapítványok vásárolták föl, így (ahogy a saját cégeik esetében) lényegében meghitelezték az MKB-t, körülbelül 20 milliárd forinttal, méghozzá röviddel a pénzintézet újraprivatizálása után. A PADE most ebből a befektetésből vált meg 5 milliárd forintnyitól, hogy inkább a saját cégébe tegye.

Az MKB-ról nem túlzás azt állítani, hogy MNB- és Fidesz-közeli bank,

ettől válik a történet visszássá. Vezetője és résztulajdonosa Matolcsy György védence, Balog Ádám, komoly érdekeltsége van benne Szemerey Tamásnak, valamint Mészáros Lőrincnek, aki mesés és fénysebességű meggazdagodásán túl arról híres, hogy pompás barátságot ápol Magyarország miniszterelnökével (a kettőnek nyilván nincs egymáshoz semmi köze).

Az MKB-t 2014-ben vásárolta fel az állam. A bank pocsék állapotban volt, évek óta hatalmas veszteségeket termelt, tele volt rossz hitellel. A bankot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szanálta, a rossz hitelek és vagyonelemek nagy részétől megszabadította. Az MKB újjászervezését jegybanki alelnökként Balog Ádám vezényelte le, aki a bank 2016-os eladása után vezérigazgatója lett. Az adásvétel (pontosabban annak utóélete) elég kalandosra sikeredett, jelen állás szerint az MKB 45 százaléka a Metis Magántőkealapé, amiről nem tudni, kinek a pénze van benne, de 2017 júniusa óta a Konzum Alapkezelő kezeli, aminek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc. Az MKB 10 százaléka a Pannónia Nyugdíjpénztáré (ami a CIG Pannónia partnere, mibe meg nemrég vásárolta be magát Mészáros Konzum Nyrt.-je), 15 százaléka a munkavállalóké (köztük a vezérigazgatóé, Balog Ádámé), 20,19 százaléka a Bankonzult Kft.-é (vagyis Szemerey Tamásé), 9,81 százaléka Balog Ádám cégéé, a Promid Invest Zrt.-é.

Hitelt adtak a saját cégeiknek az ingatlanbiznisz átvételéhez

Ami a 15 milliárd kisebbik részének forrását illeti, az alapítványok 2016 harmadik negyedévében láttak neki állampapír-portfóliójuk felszámolásának, ezzel párhuzamosan az állampapír-eladásokból befolyó pénz átpakolásába a saját cégeikbe. Befektetési portfóliójuk átalakulása jól látszik a következő grafikonon:

Az alapítványok a pénzt vállalati kötvények formájában tolták a cégeikbe, a vállalkozások kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok megvásároltak. A legtöbb pénzt az Optima Zrt.-be fektették, ez az alapítványok befektetéseit kezelő vállalkozás, összesen hat darab részvénye van, amiken az alapítványok osztoznak. A pénz kisebbik részéből egy sor Optimum nevű kft. (Alfa, Béta, Delta, Omega, Penta) kötvényeiből vásároltak. Ezek az Optima Zrt. leányvállalatai, 2016 közepén alapították őket. Bejegyzett tevékenységi köreikből már akkor nyilvánvaló volt, hogy ingatlanfejlesztésre, -kiadásra, -üzemeltetésre hozták őket létre, azonban nem lehetett tudni, hogyan fognak betagozódni a jegybank alapítványainak ingatlanügyeibe. A megoldás ugye az lett, hogy az alapítványok vállalati kötvények formájában megfinanszírozták a saját cégeiket, a saját ingatlanjaik átvételéhez és kezeléséhez, illetve újabb ingatlanpiaci ügyletek lebonyolításához.

Nem vesztette el közpénz jellegét

Az alapítványok két legyet ütöttek egy csapásra azzal, hogy a vagyonukat kiszervezték a saját cégeikbe. Az elsődleges ok az lehetett, hogy az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a jegybankot az alapítványok miatt. Az egyik panasz az volt, hogy állampapír-vásárlásaikkal az államadósságot finanszírozzák, és beavatkoznak az állampapírpiac működésébe. Emlékeztetőül: működésük kezdetén az alapítványok 200 milliárd forintot tartottak állampapírban, ez 2018 elejére 25 milliárdra olvadt.

A vagyon ilyeténképpen való kiszervezésének járulékos nyeresége (vagy talán annyira nem is járulékos), hogy

sokkal átláthatatlanabbá teszi az alapítványok gazdálkodását.

A Kúria még 2015-ben kimondta: az alapítványok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így nyilvánosságra kell hozniuk a pénzügyeiket (a parlament kormánypárti képviselői előbb megszavaztak egy törvényt, amely kimondta, hogy az alapítványoknak juttatott pénz elvesztette közpénz jellegét). Az alapítványok cégei viszont már más lapra tartoznak, azoknak (legalábbis a cégek szerint) nem kell nyilvánosságra hozniuk részletes gazdálkodási adataikat.

Így veszíti el mégis közpénz jellegét

Az Optima Zrt. minden negyedévben közzéteszi, hogyan áll az alapítványok „és az általuk alapított gazdasági társaságok” vagyoni helyzete. Ez a jelentés azonban enyhén szólva elnagyolt, a szóban forgó negyedévre, 2018 elejére az alábbiakat írták:

  • Vagyon értéke összesen: 269,8 milliárd forint,
  • Ebből ingatlanban: 95,8 milliárd forint,
  • Befektetési jegyben: 62,3 milliárd forint,
  • Vállalati kötvényekben: 56,1 milliárd forint,
  • Bankbetétben: 30,2 milliárd forint,
  • Állampapírban: 25,3 milliárd.

Ez a jelentés nem vág egybe az alapítványok saját, közvetlen pénzügyi befektetéseivel, a matek több egyenletben sem jön ki. Az eltérések viszont némi fényt vetnek az alapítványi cégek gazdálkodására.

Az alapítványok által közölt adatokból tudjuk, hogy 160 milliárd forintnyi vállalati kötvényük volt a saját vállalataikban, és 13,6 milliárdnyi az MKB-ban (ez összesen 173,6 milliárd). Ehhez képest az Optima a negyedéves jelentésébe 56 milliárd forintnyi vállalati kötvényt írt be. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a saját vállalati kötvényeiket nem tekintik vállalati kötvényekbe történt befektetésnek, a végelszámolásban azt tüntetik föl nagy vonalakban, amivé ez a pénz a cégekben konvertálódik. Mindebből az is következik, hogy

az alapítványok cégeinek tulajdonában van 42,4 milliárdnyi vállalati kötvény.

Hogy mely vállalatok kötvényeiről van szó, az rejtély.

Az alapítványok közvetlenül szűk 5 milliárd forintot tartottak bankbetétben, ehhez képest az Optima 30,2 milliárdot jelentett. Ebből az következik, hogy

az alapítványi cégek bő 25 milliárdot tartottak bankbetétben.

Hogy pontosan hol, mennyit, az rejtély, de a cégadatok tanúsága szerint előszeretettel vezetnek számlát az MKB-nál és az NHB-nál.

A negyedéves Optima-jelentés szerint a teljes ingatlanvagyon 96 milliárd volt. Az alapítványoknak 206 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi befektetésük volt, ami az ingatlanvagyonnal együtt több, mint amennyinek a cégekkel együtt számolt összvagyonnak lennie szabadna. Ez is arra utal, hogy az Optimánál az Optima- és Optimum-kötvényeket nem tekintik céges kötvénybe történt befektetésnek. És azt is jelenti, hogy az alapítványok által kötvények formájában a cégekbe tolt pénz a cégekben részben ingatlanokká konvertálódik.

Az alapítványok birtokában nem volt befektetési jegy. Tehát

a 62 milliárd forintnyi befektetési jegy a cégeknél volt.

Hogy ez(ek) mely befektetési alap(ok) jegye(i), az rejtély.

A 25 milliárdnyi állampapír nagyjából stimmel (jó része euróban van, az átszámítás magyarázhat némi eltérést), vagyis az alapítványi cégeknek nincs, vagy csak alig van állampapírjuk.