Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A robotizálás egymillió magyar munkahelyet veszélyeztet

A robotizálás egymillió magyar munkahelyet veszélyeztet

Az automatizálás 2030-ig Magyarországon 1 millió munkahelyre fejt ki érdemi hatást. Rosszabb esetben ezek veszélybe kerülhetnek, de a változáson akár nagyon nyerhet is az ország. Ehhez persze egy dolgot nagyon nyomi kell, mégpedig az oktatást pontosabban a tanulást.

Az évtized eleje, vagyis a második Orbán-kormány megalakulása óta alapvetően megváltozott hozzáállás, hogy mire alapozzák a gazdaság növekedését. Azt megelőzően a tőkeberuházások és a termelékenység növelése volt a fejlődés motorja, 2010-től viszont a foglalkoztatás emelésére alapoztak. Ez a trend azonban kifulladni látszik, hiszen a demográfiai korlátait elérte a magyar gazdaság. Akad azonban egy másik elem is, az automatizáció, amely a foglalkoztatásra komoly hatással lesz. A robotizáció azonban nem csak fenyegetést jelent – bár számos alkalommal elsődlegesen a munkahelyek megszűnését emlegetik ezzel kapcsolatban –, hanem lehetőséget is.

Ügyes stratégiával Magyarország ennek a folyamatnak akár a nyertese is lehet, ám ehhez igen sokat kell tenni.

Egyelőre azonban robotizációval kapcsolatos félelmek igen erősek, itthon pedig különösen. A világ egyik meghatározó tanácsadó cégének, a McKinsey-nek az automatizálás magyarországi hatásait vizsgáló, napokban közzétett kutatásból például kiderül, hogy itthon a megkérdezettek igen nagy aránya, 38 százaléka negatívan értékeli a robotok és a mesterséges intelligencia terjedését. Ez többek között azért is figyelemre méltó, mert a mutató az Európai Unión belül a legmagasabb – áll a kutatásban.

Ezt az adatot a McKinsey-kutatás azon megállapítása talán magyarázza is, hogy a 2030-ig az automatizálás Magyarországon 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást kifejteni – igaz ez mérsékelt „sebességű” terjedés esetén történik. Ez első blikkre azt is jelentheti a felületes szemlélő számára, hogy ennyi munkahely veszélybe kerülhet. Ez persze azért nem feltétlenül igaz – mutat rá az anyag. Egyrészt az automatizálás nem azonnal, egyik pillanatról a másikra következik be, másrészt a technológiai előrelépés folyamata nem csak elvesz, de új szakmákat és ezzel új munkahelyeket is teremt.

Ezzel együtt a mai munkavállalók számára akár ijesztő is lehet, hogy a McKinsey becslései szerint a rendelkezésre álló magyar munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni.

Vagyis van miért aggódni, mert ha a munkaerőpiacot, s a munkavállalók képességeit nem alakítja át nagyon gyorsan a kormány, akkor a kedvezőtlenebb forgatókönyv válhat valóra. Az említett számú munkahely pedig a következő évtized végére valóban veszélybe kerülhet. Akkor pedig Orbán Viktor által nyolc éve előszeretettel emlegetett egymillió munkahely megteremtése nem hogy nem jön össze, de éppen ellenkezőleg, éppen ennyi veszhet el.

Ráadásul a változás ütemé az emlegetett szinten nem is egy durva tempó. A „lassú forgatókönyv” szerint 2030-ig 1 százalékos bevezetéssel számolnak, vagyis mindössze 44 ezer ember munkáját érinti mindez. A „gyors” változat már valóban brutális ütemet takar. Ebben az esetben ugyanis a következő évtized végéig a munkatevékenységek 47 százalékát automatizálják,

ami körülbelül 2 millió ember munkájának felel meg.

A fentebb emlegetett 1 millió munkahely érintettsége ezen az időhorizonton tehát egy igencsak moderált tempó, amolyan arany középút.

Tanulni, tanulni, tanulni!

Ahhoz, hogy ebből a fejlődésből jól jöjjünk ki, s a nem megállíthatónak tetsző változásokon nyerjen az ország nem tehet mást, mint az oktatásra és az átképzésre komoly erőforrásokat fordít. Az aligha meglepetést, hogy a technológiában jártas munkaerő lesz kelendő. De utóbbinak az elérhetősége meghatározó tényező lesz a nemzetközi vállalatok számára a beruházási döntéseik meghozatalánál. A McKinsey alapvetően két készséggel írja körül azt, hogy mi kell ahhoz, hogy a magyar munkaerő a változások nyertese legyen. Az egyik technológia hatékony használatának és adaptálásának, a másik pedig a csapatban való munkavégzés képessége.

A kutatás rámutat, hogy a gyerekeknek már egészen fiatalon meg kell ismerkedniük a technológiával, illetve tanulniuk kell a programozást és a számítástechnikát.

Ezen felül számos egyéb képességet felsorolnak, így a kreativitás, a kritikus gondolkodás, az empátia vagy a problémamegoldás amelyek szükségeltetnek majd ahhoz, hogy olyan feladatokat oldjanak meg, amelyeket robotok valószínűleg hosszabb távon sem lesznek képesek. A robotizáció egyébként egyben újabb eszközt jelenthetnek egy Magyarország számára égető problémára is, a munkaerőhiányra. Ha mindez kedvező forgatókönyvek szerint zajlana le, akkor az automatizálás termelékenység növelésén keresztül évi 0,8-1,4 százalék közötti arányban gyorsulhat a gazdaság csak ennek köszönhetően.

 

A kutatás vizsgált egy érdekesnek tetsző megközelítést is, mely szerint milyen fizetések esetén mennyire kell aggódni az automatizáció miatt. Magyarországon a havi bruttó 1143 dollárnál (körülbelül 310 ezer forint) kevesebbet keresők dolgozók vannak leginkább kitéve az automatizálásnak, mivel esetükben a jelenlegi munkaórák 50-60 százaléka automatizációval kiváltható. A 1477 dollárnál többet keresők esetében ez a mutató már kevesebb, mint 30 százalék. Iskolai végzettségek alapján bontva a munkaerőpiacot az derült ki, hogy ahol az általános vagy középiskolai szint elegendő, ott a automatizálási potenciál 56-64 százalék, míg az egyetemi diplomát igénylő állások esetében ez 19-23 százalékra tehető.

Munkaköröket tekintve a legveszélyeztetettebb helyzetben a gyáriparban dolgozók vannak.

Esetükben az említett potenciál 82 százalék. Ez a réteg egyébként a magyar munkaerőpiac 10 százalékát teszi ki. A „másik oldalon” a McKinsey szerint az építészek, a jogászok és a pedagógusok állnak, 12-19 százalékos automatizálási potenciállal.

Összességében számos ponton veszélyesnek tűnik a robotizáció okozta változásoknak a következménye az országra nézve, de mégsem tűnik borúlátónak a tanácsadócég. Szerintük azért Magyarország már rendelkezik számos olyan építőelemmel, amely szükséges ahhoz, hogy az automatizációt hatékonyan lehessen integrálni a legfontosabb ágazatokba. Továbbfejlesztés, tanulás nélkül viszont komoly arculcsapás érhet minket – derül ki a kutatásból.