Foci VB 2018 Meccsek Hírek Csoportok
A csoport M Gy D V G+ G- P
Oroszország 2 2 0 0 8 1 6
Uruguay 2 2 0 0 2 0 6
Egyiptom 2 0 0 2 1 4 0
Szaúd-Arábia 2 0 0 2 0 6 0
B csoport M Gy D V G+ G- P
Portugália 2 1 1 0 4 3 4
Spanyolország 2 1 1 0 4 3 4
Irán 2 1 0 1 1 1 3
Marokkó 2 0 0 2 0 2 0
C csoport M Gy D V G+ G- P
Franciaország 1 1 0 0 2 1 3
Dánia 1 1 0 0 1 0 3
Ausztrália 1 0 0 1 1 2 0
Peru 1 0 0 1 0 1 0
D csoport M Gy D V G+ G- P
Horvátország 1 1 0 0 2 0 3
Argentína 1 0 1 0 1 1 1
Izland 1 0 1 0 1 1 1
Nigéria 1 0 0 1 0 2 0
E csoport M Gy D V G+ G- P
Szerbia 1 1 0 0 1 0 3
Brazília 1 0 1 0 1 1 1
Svájc 1 0 1 0 1 1 1
Costa Rica 1 0 0 1 0 1 0
F csoport M Gy D V G+ G- P
Mexikó 1 1 0 0 1 0 3
Svédország 1 1 0 0 1 0 3
Németország 1 0 0 1 0 1 0
Dél-Korea 1 0 0 1 0 1 0
G csoport M Gy D V G+ G- P
Belgium 1 1 0 0 3 0 3
Anglia 1 1 0 0 2 1 3
Tunézia 1 0 0 1 1 2 0
Panama 1 0 0 1 0 3 0
H csoport M Gy D V G+ G- P
Japán 1 1 0 0 2 1 3
Szenegál 1 1 0 0 2 1 3
Kolumbia 1 0 0 1 1 2 0
Lengyelország 1 0 0 1 1 2 0

Marad az országos válsághelyzet, pedig nyoma sincs a tömeges bevándorlásnak

Marad az országos válsághelyzet, pedig nyoma sincs a tömeges bevándorlásnak

Szeptemberben vizsgálná felül a kormány azt a speciális intézkedést, amit a menekültválság csúcsán találtak ki, de aminek a határkerítés óta nincs sok értelme a riogatáson túl. Ha nem lenne egy gumiszabály, már rég vissza is kellett volna vonni.

Legutóbb fél évre hosszabbította meg a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, ezért csak „szeptemberben kell majd felülvizsgálni” az intézkedést – mondta első Kormányinfóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Vagyis a jelek szerint őszig biztosan fenn kívánják tartani azt a speciális jogi helyzetet, amelyet már több mint két éve az ország teljes területére kiterjesztettek, és folyamatosan meghosszabbítgatnak.

Pedig a a 2015-ös menekültválság csúcsán kitalált jogi intézményre annak eredeti célja szerint már semmi szükség.

Politikai és kommunikációs szempontból azonban továbbra is szüksége lehet a kormánynak a migrációs veszéllyel kapcsolatos negatív érzések és közhangulat fenntartására – ezt legutóbb, a parlamenti választás hajrájában a menekültek kígyózó sorának STOP-táblát mutató plakátkampányukkal igyekeztek erősíteni.

Kampány az utcákon. Fotó: Halász Nóra

A szélsőjobbos, amúgy a brexitet elindító brit UKIP párt után szabadon újrahasznosított kampányelem fogadtatása már akkor is vegyes volt, s a kormány hivatalos Facebook-oldalán is kapott negatív kommentet (karakterhűen): „kedves,tolvaj kormány! fejezzék be,az állandó uszítást.inkább,azokkal,a sikkasztásokkal foglalkozzanak,amit az adófizetők pénzén elkövettek!!!

Milyen bevándorló? Milyen tömeg?

A helyzetet a legjobban talán az a szintén a STOP-táblás kampányüzenet alá küldött komment világítja meg, amely szerint: „Senki sem veszi észre, hogy a migránsok nem Magyarországra akarnak jönni? Minek jönnének ide? Éhen halni???” A kérdés annyiban jogos és ma is időszerű, hogy a rendőrség honlapján folyamatosan frissített statisztikákat elnézve az illegális határátlépésekről egyértelmű: a 2015-ös csúcsév őszére elkészült déli határkerítés hatására a korábbi napi 4-5 ezerről mostanra ennek ezred részére, napi 5-10-re csökkent a szám.

A rendőrségi grafikonon is említett IBH az Ideiglenes Biztonsági Határzár rövidítése, a kapu pedig az a kapu rajta, amelyen keresztül visszatessékelik a határőrök a határ magyar oldalán elfogottakat Szerbiába. A napi fél tucat vagy még kevesebb illegális határátlépő korántsem nevezhető tömegesnek – a valóban krízisévnek számító 2015-ös év rekordjához, a szeptember 23-i 10 046-hoz képest semmiképp sem. De nemcsak a józan ész szabályai szerint nincs már tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, hanem a fogalmat bevezető 2015-ös törvénymódosítás eredeti szövege szerint sem.

A törvény betűje és a kiskapuk

A 2015. szeptember 15-én, vagyis a szerb-magyar határ fizikai lezárásával egyidőben életbe lépett menedékjogi törvény-módosítás szövege pontosan meghatározta, mi számít tömeges bevándorlásnak, vagyis mikor rendelheti el a kormány az emiatti veszélyhelyzetet. A válsághelyzet kihirdetésének törvényi feltételei:

Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja

  • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.

Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja

  • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi kétezer főt.

A válsághelyzet elrendelésének fenti törvényi feltételei már három hónappal a határzár „éles üzeme” után sem álltak fenn, mivel akkor már nemhogy napi ötszáz menekült nem érkezett Magyarországra, hanem csupán heti néhány tucat, miközben a tranzitzónák is kiürültek.

Ám a fenti keretszámoktól a törvény alapján el lehet tekinteni egy, a jogszabályba épített gumiparagrafus alkalmazásával. Eszerint elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely egy település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, például ha egy befogadóállomáson zavargás, erőszakos cselekmény történik. Ilyenre azonban a szeptember 16-i röszkei-horgosi tömegoszlatás óta nem volt példa.

Mindez nem zavarta a kormányt abban, hogy 2016-ban is fenntartsa, sőt az év márciusában az egész országra kiterjessze a válsághelyzetet.

A Magyar Helsinki Bizottság ekkor ki is kérte a Belügyminisztériumtól a döntést megalapozó tényeket, adatokat, és a kapott válaszból egyértelművé vált, hogy a törvényi feltételek helyett a Magyarországgal szomszédos államokban fennálló rendkívüli helyzetre hivatkozva, illetve annak jövőbeni súlyosbodására számítva tartották fenn és terjesztették ki a válsághelyzetet, amit azóta is folyamatosan fenntart a kormány.

Felülvizsgálatról nem tudni

A válsághelyzetről szóló törvényi rendelkezések közt előírás, hogy bár a válsághelyzetet hat hónapra lehet kihirdetni, az országos rendőr-főkapitánynak, valamint a menekültügyi hatóság – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) – vezetőjének folyamatosan vizsgálnia kell a körülményeket, ha pedig a feltételek már nem állnak fenn, javaslatot kell tenniük a válsághelyzet feloldására.

A Zoom.hu május elején érdeklődött arról Papp Károly országos rendőr-főkapitánynál – akit időközben előléptettek és a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója lett –, valamint Végh Zsuzsannánál, a menekültügyi hatóság vezetőjénél: a törvényi kötelezettségüknek megfelelően figyelemmel kísérték-e a válsághelyzet legutóbbi, februári meghosszabbítása óta, s a válsághelyzet elrendelésének feltételei még mindig fennállnak-e, ám választ három hét múltán sem kaptunk tőlük. Talán azért nem jeleztek semmit, mert

anno újabb gumiparagrafust építettek a törvénybe, amellyel minden addig is áthágott jogszabályi előírás jogszerűen kerülhető meg.

A válsághelyzet kihirdetésének törvényi feltételeinek sorát ugyanis tavaly március végén azzal egészítették ki, hogy minden egyéb feltételt figyelmen kívül hagyva a válsághelyzet akkor is él, ha „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely a (…) határvonal védelmét (…), illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”.

Járműbeszerzéseknél például megkerülhető a nyílt verseny. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hogy mire lehet jó a kormányzati kommunikációba illeszkedő riogatáson túl az indokolatlan válsághelyzet fenntartása? Például arra, hogy – mint erre a törvény lehetőséget ad – bizonyos rendészeti célú beszerzéseknél mellőzék a nyílt versenyt. Jó példa erre az, hogy tavaly októberben 387 rendőrségi járművet adtak át, ezek beszerzésénél pedig a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetre hivatkozva mellőzték a nyílt versenyt.

Borítókép: A kormány migráció-ellenes legutóbbi plakátja / Fotó: Ivándi-Szabó Balázs