Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Bánáti János hallgatásra kérte Gyárfás Tamást, aki vallomás-kiegészítést nyújtott be Fenyő-ügyben

Bánáti János hallgatásra kérte Gyárfás Tamást, aki vallomás-kiegészítést nyújtott be Fenyő-ügyben

A Fenyő János és közte kialakult konfliktusról, a Portik Tamással való megismerkedéséről és Tasnádi Péterről is írt Gyárfás Tamás a gyanúsítotti vallomásának kiegészítésében.

  • Gyárfás írásban kiegészítette az őrizetbe vétele után tett gyanúsítotti vallomását
  • Ír benne a konfliktusáról Fenyő Jánossal, Portik Tamásról és Tasnádi Péterről is
  • A rendőrség még nem adta ki Gyárfásnak és védőjének a Gyárfás és Portik között 2004-2005-ben lezajlott beszélgetések vágatlan felvételeit
  • A hatóság hivatalosan eddig nem is ismerte el a vágatlan felvételek létezését
  • Július 1. után elvileg minden bizonyítékot megismerhet Gyárfás Tamás

Gyárfás Tamás írásban a tegnap írásban kiegészítette az április 17-i őrizetbe vétele után tett vallomását – tudta meg a Zoom.hu Bánáti János ügyvédtől, Gyárfás védőjétől. A több oldalas vallomás-kiegészítéshez számos mellékletet is csatoltak.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Emlékeztetőül: Gyárfás Tamást, a Nap Tv egykori tulajdonosát, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA alelnökét április 17-én a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói kiszállították az autójából, majd kihallgatásra bevitték a rendőrség Aradi utcai épületébe.

Az NNI – mint korábban már mi is beszámoltunk róla – azzal gyanúsította meg Gyárfást: 1997 végén, 1998 elején arra kérte az olajos ügyekből országosan ismert Portik Tamást, hogy végezzen Fenyő János médiavállalkozóval, Gyárfás legádázabb üzleti riválisát, aki egy időre a Nap Tv-t is elvette tőle.

Portik a gyanú szerint a fővárosi alvilág egyik akkori végrehajtó emberét, a szlovák Josef Rohácot bízta meg Fenyő János megölésével, aki 1998. február 11-én teljesítette a megbízást. Rohácot tavaly májusban jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Fenyő János meggyilkolásáért. Ám a felbujtó személye a legutóbbi időkig az ismeretlenség homályában maradt. (Bővebben az előzményekről itt.)

Fotó: Veres Viktor

Gyárfás az őrizetbe vétele után részletes vallomást a rendőrségen. Azt egészíti most ki, mert – mint Bánáti János fogalmazott – másképpen emlékszik az ember a húsz évvel korábbi eseményekre közvetlenül az után, hogy a rendőrök a nyílt utcán kiparancsolják a kocsijából, elfogják és beviszik a rendőrségre,

mint amikor az otthonában lehetősége van előkeresni az ügyre vonatkozó dokumentumokat, régi feljegyzéseket és hivatalos iratokat.

Azokból értelemszerűen lényegesen pontosabban rekonstruálható, hogy mi történt vagy mi történhetett 20 évvel ez előtt.

Bánáti nem kívánt a vallomás-kiegészítés tartalmáról részleteket elárulni. Mint fogalmazott, ahhoz képest, amiről az elfogása utáni kihallgatásán Gyárfás Tamás vallomást tett, semmiféle újdonságot nem tartalmaz. Jobbára csak pontosítja az adatokat, dátumokat, amikre nem vagy nem pontosan emlékezett korábban. Ezen túlmenően Gyárfás a saját szemszögéből bemutatja a Fenyő János és közte kialakult konfliktusokat, és hogy azokat miképpen zárták le részben a kereskedelmi kamara választott bírósága előtt, részben pedig egy szerződés keretében. Leír továbbá néhány olyan körülményt is, amelyekkel kapcsolatban eddig nem kapott kérdést a rendőröktől, de amelyek ismerete szerinte pontosabb képet festhet a nyomozók elé azokról az eseményekről, amiket a hatóság a Fenyő-gyilkosság hátterében sejtet.

A védő elismerte, rendkívüli ellentétek feszültek anno a két ember (Fenyő és Gyárfás) között. Két erős egyéniség feszült egymásnak a nyilvánosság előtt, de a végén a kereskedelmi kamara választott bírósága rendezte a legfontosabb vitás ügyüket. A védő szerint ezt követően érzékelhetően megváltozott a két férfi kommunikációjának a hangneme. Egyébként később megállapodás formájában egész kapcsolatuk rendezését is írásban rögzítették.

Gyárfás részletesen foglalkozik beadványában azzal is, hogy milyen körülmények között ismerkedett meg Portik Tamással, és hogy milyen kapcsolat alakult ki köztük később. Ugyancsak részletesen leírja majd a Tasnádi Péterrel való viszonyát is.

Fotó: Halász Nóra

Bánáti kérdésre válaszolva elmondta: azt tanácsolta Gyárfás Tamásnak, hogy

lehetőség szerint ne nyilatkozzon, mert az ügyet nem a sajtóban kell „megnyerni”, elsődlegesen nem ott kell érvelni.

Bánáti szerint nem az hozta meg az ügyben a fordulatot, hogy Gyárfás tavaly novemberben bejelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodában: valaki egy összevágott hangfelvétellel és annak leiratával megpróbálta megzsarolni. Josef Rohac és az ő testvérének, Istvan Rohacnak a sajtónyilatkozatai teremtettek új helyzetet az ügyben. Ők állították először a Hír Tv Riasztás című műsorában (itt) azt, hogy Gyárfás Tamás volt a Fenyő-gyilkosság megrendelője.

Fotó: Hír TV/Riasztás

Bánáti már a Gyárfás őrizetbe vételét követően kérte, hogy a nyomozók mutassák be nekik azokat a vágatlan hangfelvételeket, amelyek – a nyomozóhatóság szerint – „a Fenyő-gyilkosság két felbujtója között zajlott le 2004-2005-ben” (és amelyeket minden jel szerint Portik Tamás rögzíthetett titokban – A szerk.) Eddig azonban még csak választ sem kapott a kérésére. Bánáti ugyanakkor arra is rámutatott, hogy azt a sajtóban széles körben elterjedt információt, amely szerint Portik és Gyárfás beszélgetéseiről több órányi vágatlan felvétel lenne a birtokukban, a nyomozóhatóság hivatalosan soha nem ismerte el.

Ám az idő most nem a nyomozóknak dolgozik. Július elsején hatályba lép ugyanis az új büntetőeljárási törvény, amely kimondja: ha valakit egy büntetőeljárásban gyanúsítottá nyilvánítottak (meggyanúsítottak), utána a nyomozók által összegyűjtött valamennyi bizonyítékot a gyanúsított és védője elé kell tárni. Ettől a szabálytól csak kivételes esetben lehet eltérni, ám akkor is meg kell indokolni, hogy miért nem tárnak egy bizonyítékot a gyanúsított elé. Ez esetben viszont a védő panasszal élhet a bizonyíték „elhallgatása” ellen.

Július elseje után tehát a nyomozóknak vagy meg kell mutatniuk Gyárfásnak és védőjének a meglévő bizonyítékokat,

vagy alaposan meg kell indokolni, hogy miért tartják továbbra is titokban azokat a gyanúsított előtt.

Mint arról a Zoom.hu külön cikkben beszámolt, amikor az ügyészség indítványt tett Gyárfás házi őrizetének az elrendelésére, a kérése indoklásában kitért arra, hogy Gyárfás az évek során folyamatosan tájékoztatást kaphatott az őt is érintő nyomozás állásáról. Az indítvány egyértelmű utalást tartalmaz Ihász Sándor volt fővárosi fellebbviteli főügyészre, Gyárfás barátjára, aki tavaly bűnpártolással gyanúsított meg az Központi Nyomozó Főügyészség, miután az irodájában megtalálták Gyárfás előre megírt védekezését. (Erről bővebben itt.)

Fotó: Halász Nóra

Bánáti szerint ez nem tényszerű. Gyárfás Tamás szerinte soha, semmivel sem tudott többet a Fenyő-ügy nyomozásának fejleményeiről, mint amit a sajtó megírt, illetve amiről saját meghallgatásai során értesült, ugyanis az elmúlt húsz évben összesen háromszor fordult a rendőrséghez, amikor a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben – sértettként – ő tett be-, illetve feljelentést zsarolásért. Nem is értik, hogy az erről szóló bekezdés hogy kerülhetett az ügyészi indítványba.

Borítókép: Bánáti János – Gyárfás Tamás társaságában – nyilatkozik a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében. Fotó: Halász Nóra