Amerikai mintára csapnak össze az MSZP elnökjelöltjei

Amerikai mintára csapnak össze az MSZP elnökjelöltjei

Országjáró turnéra indulnak június elején az MSZP elnökjelöltjei: négy vidéki nagyvárosban és Budapesten tartanak konvenciókat a tisztújítás előtt. Más lesz ez a választás, mint két éve. Öt jelölt verseng, ami majdnem rekord a párttörténetben.

Átírta az MSZP június 17-i tisztújító kongresszusát előkészítő bizottság a párt elnökválasztási menetrendjét – értesült a Zoom.hu. Hiller István választmányi elnök kérdésünkre megerősítette: a megyei elnökök többségének kérésére módosítottak az eddigi terveken, ám az alapkoncepción nem változtatnak:

amerikai mintára a jelölteknek programbemutató nagygyűlést, vagyis elnökjelölti konvenciót tartanak.

A változás annyi, hogy a kongresszusi előkészítő bizottság csütörtök esti ülésén eldöntötték: a tervezett egyetlen, június 9-i, budapesti konvenció mellett vidéki helyszíneket is beiktatnak az azt megelőző napokban. Így az elnökjelöltek a június 4-i héten Szegeden, Nyíregyházán, Pécsett és Győrben is „fellépnek”. Hiller szerint a megyei elnökök jogos kérése volt, hogy iktassanak be megyeszékhelyeket is.

Negyedóra jut mindenkire

A vidéki és a budapesti elnökjelölti konvenciók forgatókönyve azonos lesz: a jelenleg versenyben lévő öt elnökjelölt egymás után 15-15 percben tart programismertető beszédet, ezt követően a konvencióra érkező közönség – párttagok és szimpatizánsok – körülbelül egy órás időkeretben szabadon kérdezheti a jelölteket. Kérdés, hogy ezek a konvenciók sajtónyilvánosak lesznek-e – szocialista forrásaink szerint nem egyértelmű a helyzet, pedig az a nyilvános programismertetés és vita lenne a kívánatos, például, hogy ne egy bezárkózott párt képét mutassa az MSZP.

Molnár Gyula távozó pártelnök nem indul újra a posztért – nem lép már színpadra Fotó: Veres Viktor

Nem hívták konvenciónak, de a legutóbbi, 2016-os elnökválasztási kampány idején is tartottak a jelöltek programbemutatókat. A különbség az volt, hogy akkor Budapest mellett az ország mind a 19 megyéjébe ellátogattak, és a rendezvényeken csak a megye kongresszusi küldöttei vehettek részt. Ezúttal ilyen megkötés nincs és

a programbemutatók után nem tartanak egyenként szimpátiaszavazást a jelöltekről.

Pedig a szimpátiaszavazás korábbi gyakorlata arra mindenképpen jó volt, hogy felmérte a jelöltek párton belüli támogatottságát. Mivel ezek a majdani tisztújító kongresszuson is részt vevő megyei küldöttek véleményét tükrözték, már előre látható volt, ki a legesélyesebb jelölt, ez pedig a kongresszus előtt visszalépéseket is hozott. Persze a megyék, illetve a főváros kongresszusi küldötteinek aránya nem egyenletes, hiszen például Pest megye és Budapest adja a küldöttek 31 százalékát.

1500 aláírást kell összeszedni

A két éve még minden megyében megtartott kortesbeszédek persze arra is jók voltak, hogy megkönnyítették az elnökjelöltek munkáját, hiszen a hivatalos jelöltté váláshoz a párt alapszabálya szerint legalább 1500 támogató aláírás megszerzése szükséges, ezt összegyűjteni pedig nyilván könnyebb 20 helyszínen, mint 5 esetében. Persze éppen emiatt az elnökjelöltek már most is – sőt hetek óta – járják az országot a támogató szignókért.

Előttem az utódom? Kunhalmi Ágnes elnökjelölt mögött takarásban Molnár Gyula. Fotó: Halász Nóra

Éppen azért, mert néhány nap alatt aligha lehetséges ennyi aláírást összegyűjteni, az eddig ismerteken kívül újabb elnökjelöltek „bejelentkezése” már nem várható. Így várhatóan öten méretik meg magukat az MSZP elnöki tisztségéért, amely két évre szóló vezetői mandátummal jár. Az esetleges indulókról a Zoom.hu itt írt.

Versenyben lévő elnökjelöltek:

  • Bródy Gábor
  • Kunhalmi Ágnes
  • Mesterházy Attila
  • Szanyi Tibor
  • Tóth Bertalan

Jelen állás szerint az ötfős aspiránscsapat már nem is bővül. Ám így sincsenek kevesen: az öt jelölt majdnem rekord a párt történetében. Eddig egyszer, 2004-ben voltak ennél többen: bár az MSZP szervezetei akkor 14 pártpolitikust is jelöltek és közülük végül hatan el is indultak, végül csak a későbbi győztes, Hiller István mérkőzött meg Szekeres Imrével, mert a pártból azóta kilépett és a baloldal megmentőjét már Orbánban látó Szili Katalin mellett Jánosi György, Lamperth Mónika, valamint – az azóta elhunyt – Toller László is visszalépett.

Szanyi Tibor két éve is versenybe szállt, most is megméreti magát MTI Fotó: Kovács Attila

Az indulók között csak egy politikus van, aki már a két évvel ezelőtti elnökválasztáson is megmérette magát: a párt európai parlamenti képviselője, Szanyi Tibor. Ő most azzal kampányol, hogy ha elnökké választják, megszünteti az MSZP-t és Szocialisták néven új pártot alapít. Két éve ringbe szállt Harangozó Tamás, és újraindult a posztért Tóbiás József leköszönő pártelnök is.

A Tóbiást két éve legyőző Molnár Gyula most távozik, és nem indul újra. Nehéz is lenne neki széles körű támogatást szerezni a kongresszusi küldöttek között azután, hogy a Liberálisokkal kötött, a kis híján a Párbeszéd-frakció megszűnéséhez vezető, 60 milliós összegről is szóló alkuja körüli botrány – pártja mellett – a teljes baloldali ellenzéket megrázta, ellene pedig fegyelmi eljárás indult az MSZP-ben.

Mesterházy Attila korábbi pártelnök is megméreti magát MTI Fotó: Marjai János

A mostani indulók közt „régi motoros” Mesterházy Attila, aki két elnöki cikluson át, 2010-2014 között vezette már a pártot, de a 2014-es választási vereség után hátrébb húzódott. Pártelnök ugyan még Kunhalmi Ágnes nem volt, de ő volt a mostani kampányban a párt arca, és egészen Molnár Zsolt friss megválasztásáig ő töltötte be az MSZP budapesti elnöki posztját, méghozzá két kétéves cikluson keresztül, 2014 óta.

A szintén elnökaspiráns Tóth Bertalan az előző parlamenti ciklusban és a mostaniban is az MSZP országgyűlési frakcióját vezeti.

Indul továbbá az elnöki posztért Bródy Gábor is, aki a párt kulturális és közművelődési tagozatának vezetője, ám miután nagypolitikailag ismeretlen és lobbiereje sincs, forrásaink szerint minimális az esély arra, hogy potens jelölt legyen.

Csupán protokolláris „versenyhelyzet” lesz az elnökjelölteknek a jelölőbizottsági meghallgatás – a konvenciók után, de még a kongresszus előtt. A testület két napon át hallgatja meg az elnökjelölteket továbbá a párt többi vezető tisztségére jelentkezőket is, majd rostálja őket: szavaz arról, kit „enged tovább” kongresszusi szavazásra. Az elnökjelölteket azonban kivétel nélkül tovább engedik, ha megvan az 1500 támogató aláírásuk.

Sorjáznak a bírálatok

Belső kritikából nem lesz hiány a választási eredményt hivatalosan is értékelő júniusi tisztújító kongresszuson. Legutóbb a párt egyik legaktívabb testületének tartott sporttagozat tiszteletbeli elnöke, Tibor Tamás fogalmazott meg egyet, amikor lemondott erről a pozíciójáról. A volt OTSH-elnök nyilván a sport mint szakpolitika területét emelte ki indokként: „A tagozat évek óta hiába gyártotta észrevételeit, javaslatait, azok falra hányt borsónak bizonyultak. A mindinkább kamarilla politikába, politikai mutyizásba süllyedt MSZP-vezetés nem vette észre, hogy ez a terület az Orbán-rezsim Achilles-sarka.”

Borítókép: Elnököt választ június 17-én az MSZP / Fotó: Halász Nóra