Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

„Tudatos és cinikus, direkt konfliktusgeneráló stratégiát követ a magyar kormány”

„Tudatos és cinikus, direkt konfliktusgeneráló stratégiát követ a magyar kormány”

Tudatos és cinikus, direkt konfliktusgeneráló stratégiát követ a magyar kormány, amikor a gonosz EU és a jó magyar kormány közti háborúnak, sőt szabadságharcnak állítja be vitáit az unióval. Az évek óta tartó folyamat egyik legkirívóbb példája a magyar jogállamiságot kritizáló Sargentini-jelentésre adott kormányzati válasz. Ám ez ellen is van fegyver: ha nem maradunk csendben, hanem felhívjuk a figyelmet a terelésekre, csúsztatásokra és ferdítésekre – mondta a Zoom.hu-nak Nagy Zsófia, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója, tanársegéd. Ő egyike annak a két fiatal társadalomtudósnak – partnere volt Labanino Rafael, a frankfurti Goethe Egyetem Politikatudományi Intézetének politológus kutatója –, akik a 444. hu cikke szerint a kormány válaszát kielemezve arra jutottak: sokkoló a dokumentum, amely tele van hamisítással és dezinformációval.

  • Április végén készült el a jelentéstevő holland zöldpárti képviselőről, Judith Sargentiniről elnevezett Sargentini-jelentés, amelyet az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) vizsgálatának összegzését tartalmazza a magyarországi jogállamiság állapotáról.
  • Ilyen jelentés most készült először – azért ritka, mert az a rettegett 7-es cikkely, vagyis az akár a tagállamok szavazati jogának megvonását is lehetővé tevő „EU-s csodafegyver” előszobája. Persze ez csak elvi lehetőség, még sosem éltek vele, és akár egy évig is eltarthat a döntési procedúra róla.
  • A LIBE-jelentés megállapította, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt a 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. A jelentés azt vizsgálta, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival.
  • A jelentést és a jelentéstevőt itthon mind a Fidesz és a kormány, mind a kormánypárti sajtó élesen bírálja. Gulyás Gergely azt mondta, Sargentini és a hozzá hasonlók pedig az EU legnagyobb sírásói”. Szijjártó Péter pedig „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a jelentést.
  • Az eljárásrend szerint a magyar kormány reagálhatott a Sargentini-jelentésre, és meg is tette. Csaknem 60 oldalas választ küldtek Brüsszelbe, amelyben a Sargentini-jelentés tényszerű állításait igyekeznek inkább kevesebb, mint több sikerrel tagadni, gyakran kreatívan értelmezve a valóságot.

Nem szabad csöndben maradni

A magyar kormánynak a Sargentini-jelentésre küldött 59 oldalas válaszát feldolgoztuk, és 12 fejezetben, 86 oldalon keresztül elemeztük azért, hogy megmutassuk: bár senki sem érdekelt abban, hogy saját hazáját vádolják és szankciókkal sújtsák, az ország érdeke, hogy megfeleljen az európai közösség alapértékeinek, ha pedig ezt nem teszi, hazafias kötelességünk” erre felhívni a figyelmét, nem maradhatunk némák – kezdte Nagy Zsófia.

Judith Sargentini, az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) vezetője, jelentéstevő (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)

Az oktató elmondta: a Sargentini-jelentést tárgyaló LIBE-bizottság legtöbb tagjának elküldték angol nyelvű – blogjukon is közzétettelemzésüket, amelyre sokan válaszoltak is, megköszönve azt. Nem csak a magyarországi jogállamiságról jelentéstevőnek választott Judith Sargentinihez hasonló zöldpárti politikusok, hanem az Európai Néppártba tartozó képviselők is, márpedig ebbe, a magyar kormány az utóbbi időben egyre többször bíráló pártcsaládba tartozik a Fidesz is.

Hemzseg a csúsztatástól, ferdítéstől

Elemzésük alapján a magyar választ Nagy Zsófia a Zoom.hu kérésére úgy jellemezte, mint amely az eredeti Sargentini-jelentésben megfogalmazott aggályokra, kritikákra háromféle módon reagál: a kormány ahol lehet ott terel, ahol erre nincs mód ott hallgat, ha pedig egyik sem működik, akkor ferdít, magyarán hazudik.

Magyarország alaptörvényének sorszámozott díszkiadása – sok baj volt vele MTI Fotó: Kovács Attila

Az elhallgatásra nagyon jó példa szerinte, hogy a 2012. január elsején hatályba lépett új Alaptörvényt bevezető alkotmányozási folyamatot érintő aggályokra válaszolva a magyar kormány teljesen figyelmen kívül hagyta például a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos kritikákat. Szó sem esik az Állami Számvevőszék vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökéről, a legfőbb ügyészről vagy éppen a Médiatanács vezetőjéről, pedig ezeken a posztokon személyi összefonódások valósultak meg” – mondta.

Orbán: Köszönjük az észrevételeket!

Aztán hiába utal az április végére elkészült LIBE-jelentés frissen az április 8-i parlamenti választásokkal összefüggő aggályokra, válaszában a magyar kormány egyáltalán nem reagál a nemzetközi kritikákra, amelyeket a választásokat helyben követő EBESZ-megfigyelők tettek – mondta az oktató. Emlékezetes, ezekre a választás tisztaságát érintő kritikákra, észrevételekre Orbán Viktor már a kétharmados győzelem tudatában utóbb csak annyit mondott: Köszönjük az észrevételeket!

Orbán Viktor megköszönte az észrevételeket (MTI/EPA/Julien Warnand)

Elhíresült ügyek tömegére ki sem tért válaszában a kormány, holott ezek megjárták az Európai Bíróságot és Magyarország vereségét hozták a perek – mondta Nagy Zsófia, emlékeztetve a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló intézkedésre vagy Jóri András adatvédelmi biztos és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke eltávolítására. „Azzal, hogy a bíróság döntése nyomán bocsánatot kért vagy kártérítést fizetett,

a kormány úgy érzi, el van intézve az ügy, megváltotta pénzzel a jogsértő döntés árát, pedig a kár nagyobb: helyrehozhatatlan csorbát szenvedtek ezek az intézményrendszerek”

– mondta Nagy Zsófia.

Kopaszok, trafikügy, Rogán: semmi

Hasonlóan válasz nélkül maradt Nagy Zsófia szerint Polt Péter legfőbb ügyész itthon is sokat emlegetett függetlensége, pontosabban az, hogy az általa vezetett vádhatóság egyáltalán nem vagy érdemben nem vizsgált olyan horderejű, bizonyítékokkal is alátámasztott botrányokat, gyanús ügyeket, mint Hernádi Zsolt MOL-vezérét, a szocialisták népszavazását megakadályozó és a Fidesz-székház védőiként is felbukkanó kopaszokét, az éves szinten százmilliárdos nagyságrendű üzletet jelentő trafikmutyit vagy Rogán Antal ingatlanügyeit.

Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Viktor miniszterelnök focimeccset néz a VIP-páholyból. MTI Fotó: Beliczay László

Az oktató szerint tehát az Orbán-kormány macska-egér játékot játszik az EU-val, mert amellett, hogy elhallgat dolgokat, másoknál terel”. Utóbbira is mondott példát: ilyen volt az antiszemitizmusra és a rasszizmusra vonatkozó bírálatokra adott válaszok egy része.

„A magyarországi antiszemitizmust számon kérő aggályokra például a kormány egyfajta turisztikai programfüzetként azt válaszolta, hogy amúgy Budapesten található a világ második legnagyobb zsinagógája,

és Magyarországon él a 3. legnagyobb zsidó közösség Európában” – ragadott ki egy példát Nagy Zsófia. Megjegyezte: utóbbi még csak nem is igaz, mert a 4. legnagyobb zsidó közösség él itt.

Válaszában a magyar kormány ráadásul nem ír egyenrangú felekre igaz együttműködésről a magyarországi zsidó szervezetek vonatkozásában, csupán annyit ír, hogy számíthatnak a kormány védelmére, támogatására. Szó sem esik továbbá az olyan neuralgikus ügyekről, mint a botrányos Szabadság téri holokauszt-emlékmű ügye vagy a hányatott sorsú Sorsok Háza, ám azt büszkén írja a kormány, hogy felújították a szabadkai zsinagógát.

Képmutatóan a szegregációról

Nagy Zsófia külön kiemelte a magyarországi cigány gyerekek, diákok szegregációját érintő, a Sargentini-jelentésben megfogalmazott kritikákat. Ezekre szerinte igencsak képmutató módon azt a választ adta a kormány, hogy számára prioritás a szegregáció elleni küzdelem, miközben máshol egy perben éppen Balog miniszter volt az, aki kijelentette, hogy a szeretetteljes szegregáció híve.

Balog Zoltán erőforrásminiszter a szeretetteljes szegregáció híve volt – leváltották Fotó: MTI/Kovács Attila

Eközben a választási kampányban cinikus, a romákat stigmatizáló szövegek hangzottak el kormánypárti politikusok szájából – emlékeztetett Nagy Zsófia, aki megemlítette azt is, hogy a kormány válasza kitért a CSOK-ra, mint a romák felzárkózását, lakhatását segítő elemre, „csak azt nem tették hozzá, hogy az igénylés feltételeinek – mint a fél év nem közmunkás alkalmazotti jogviszony és a tartozásmentes adózó feltételeknek – a romák és a szegények jelentős része nem tud megfelelni, így a CSOK-tól eleve elesik”.

A magyar kormánynak az Európai Unióhoz való viszonyát egyébként nem csak az példázza jól, ahogy Orbánék az uniós alapértékekhez állnak, hanem az is, hogyan viszonyulnak az unió jelképeihez. Magyarország 14 éve csatlakozott az EU-hoz, ám időközben Brüsszel ellenség lett, ahogyan az EU jelképe, a zászló is. Erről itt írtunk:

Egy a tábor, nincsen zászló: Kövér továbbra sem tűzi ki az EU-lobogót

Folytatódik Kövér László ízlésháborúja az uniós zászlóval: Magyarország 14 éve csatlakozott az Európai Unióhoz, amit a Fidesz akkor „a közös remény napjaként” ünnepelt, ám azóta Orbán Viktor és pártja szemében Brüsszel ellenség lett, ahogyan az EU jelképe, a zászló is Kövér László szemében, ezért éppen a tízéves csatlakozási évforduló után a házelnök eltávolíttatta az uniós zászlót előbb a Parlament, majd a Képviselői Irodaház homlokzatáról is.

Borítókép: Szijjártó Péter és Orbán Viktor / Forrás: Getty Images-MTI