Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kerecsend azért mond le szegényeket segítő támogatásról, mert szegények látványa elriasztaná az érkező turistákat

Kerecsend azért mond le szegényeket segítő támogatásról, mert szegények látványa elriasztaná az érkező turistákat

Két lépcsőben négyszázmilliót költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására.

– A falu tökön szúrta magát, nem tudok finomabban fogalmazni – fogalmazott egy kerecsendi férfi a Népszavának. Véleményét azzal kapcsolatban fogalmazta meg ilyen rusztikusan, hogy a településen csaknem félmilliárd forintot dobtak ki az ablakon. Olyan már megnyert pályázatokról mondtak le ugyanis, amelyekkel elesett családoknak segítettek volna.

A Heves megyei faluban most szinte mindenki az önkormányzat legutóbbi döntéséről beszél, s arról, vajon milyen személyes érdekek vezették azokat, akik a település „nevében” lemondtak összesen majd ötszázmillió forintos fejlesztésről.

Két lépcsőben négyszázmilliót költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra költöttek volt, hogy a nyomorúságos körülmények között élő családok integrálódhassanak a falu “jobbik felébe.” A másik, szintén két lépcsős pályázat a gyerekekről és szüleikről szólt: negyven-negyvenmilliós költséggel kialakíthattak és működtethettek volna egy Biztos Kezdet Gyerekházat.

A hét fős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását.

A deszegregációs program egyik ellenzője, egy helyi szőlőtermelő, a település fiatal alpolgármestere, Prokaj Milán volt. Szavai szerint a szegregációt felszámoló pályázat részleteit hosszú ideig nem ismerhették meg a képviselők, ő is csak akkor látta ezeket, amikor már finisbe fordult a program. – Számomra kiderült, hogy a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el, egy-egy mentor óradíja harmincezer forint, az előadóknak kiégés ellen külön tréninget szerveztek volna hétvégente, naponta nyolcvanezer forintért. Egyetlen értelmes eleme lett volna a programnak, a szociális bérlakás-építés, de ez is megosztaná a falut. Azok a cigányok, akik előre akartak haladni, már megtették, dolgoznak, csinosítják a házukat. A periférián csak a lumpenek maradtak, s az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember – fogalmazott az alpolgármester.

Szerinte Kerecsenden mindenki keményen megdolgozik a pénzért, nagyon visszás lenne olyasvalamire megszavazni milliókat, aminek nem látják értelmét. Számára az sem érv, hogy ez a pénz csak úgy az ölükbe pottyant, nem kellett érte tenni semmit, mert ő az ország „közös pénzét” sem szeretné elherdálni. Inkább a turizmust fejlesztenék, ezért sem akarják, hogy cigány családok a falu központjába költözzenek, vagy oda hordják a gyerekeiket a gyerekházba, mert az a „látvány biztosan elriasztaná a vendégeket.”