Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Drámai a visszaesés a szakoktatás minőségében

Drámai a visszaesés a szakoktatás minőségében

Számos oka van, hogy külföldi vállalatvezetők szerint a hazai szakoktatás minősége – szemben kormánynyilatkozatokkal – fájdalmasan leromlott. A legfőbbek egyike a 16 évre csökkentett iskolakötelezettségi korhatár.

Az elmúlt hetekben tette közzé a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a 2018-as konjunktúra-jelentését. Az elsősorban Magyarországon jelenlévő vállalatvezetők visszajelzésein alapuló felmérés az idén ugyan a korábbiaknál kedvezőbb képet mutatott a honi gazdaságról. Számos területen olyan mutatók születtek, amelyek több évre visszamenőleg a legjobbnak mondhatóak. Ezek alapján elégedetten csaphatna a levegőbe a kormány, csakhogy

akadnak olyan szektorok, ahol jelentős problémák rajzolódnak ki, s ez szinte szétrombolja a kedvező képet.

A felmérésben résztvevő vállalatvezetők válaszai alapján az oktatás, s különösen a szakoktatás egészen tragikus helyzetben van. Az oktatás minősége ijesztő mélységekbe süllyedt; a felsőoktatás esetében az ideinél rosszabb megítélés csak 2011-ben jött össze, míg a szakképzési rendszer minősége a közölt adatsor szerint soha nem volt még ennyire alacsony. Immár ott tartunk, hogy utóbbi területen a régiós átlagtól is olyan mértékben vagyunk elmaradva, amire korábban még nem volt példa.

Forrás: DUIHK

A hazai oktatási rendszer vállalatvezetők általi megítélése azzal együtt esik aláhulló falevélként, hogy a kormány szinte mantraként mondja el a szakoktatással kapcsán, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen kialakított duális képzés éppen a vállalatok igényeit tartják szem előtt, s nagyszerű előrelépést jelent.

Vagyis éppen arra lőnek, amire szükség lenne.

Varga Mihály erről a témáról februárban azt mondta Győrben: a kormány célja, hogy minél több vállalat és tanuló vegyen részt a duális képzésben. A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanis „a vállalati tanműhelyek hosszú távon is biztosíthatják a vállalkozások számára a munkaerő utánpótlását, ami a mai gazdasági környezetben egyértelmű versenyelőnyt jelent.” Szavai szerint „…a képzett munkaerő az az alap lesz, amelyre a vállalkozások a jövőjüket építhetik. A megfelelően képzett munkavállalókra beruházásokat, fejlesztéseket lehet alapozni, vagyis erre épülhetnek a sikerek.”

Szép szavak, csak a jelek és az eredmények szerint a honi valósághoz nem sok közük van.

Forrás: DUIHK

Már az alapoknál gondok vannak

Már az általános iskolai képzés sem tud esélykiegyenlítő lenni. Így azok a gyerekek, akik onnan érkeznek, s szakiskolákba mennek tovább, roppant rossz adottságokkal bírnak. A szakiskolákban arra kellene törekedni, hogy a szakma alapjaival, a nyelv alapjaival, az informatikával megismerkedjenek a jövendő szakmunkásai. E helyett azonban amolyan dajkarendszer működik, s örülnek, ha a szakmunkás vizsgáig el tudják őket kísérni – mondta a Zoom.hu Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem kell ehhez több bizonyíték, mint megnézni, hogy a három középiskolai rendszerben – a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakmunkás képzésben – hol a legnagyobb a lemorzsolódás. Szomorú, de az utóbbinál, azaz a szakképzésben. Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek elvesznek a munkaerőpiac szempontjából. Ráadásul 16 évre hozták le a tankötelezettség határát, ami szinte felkérés táncra: ha tudsz valami segédmunkát végezni, akkor menjél oda, és csináld azt – magyarázza a VOSZ főtitkára.

Nem abba az irányba megy a rendszer, hogy minél tovább az iskola falai között tartsa a gyermekeket, ahol minőségi képzést kapjanak – folytatta.

Utóbbival teljes mértékben egybehangzó véleményen volt az egyik, név nélkül nyilatkozó, feldolgozóipari cégek körében erős szakszervezeti tömörüléssel rendelkező érdekképviselet vezetője.

Véleménye szerint a 2012-ben 18-ról 16 évre levitt tankötelezettség, a szakképzési rendszer minőségét illetően most kezdi el igazán „termelni” a következményeit. Tökéletesen látható, hogy ezzel a döntéssel leginkább fenyegetett szakképzés megítélése – a DUIHK által megkérdezett vállalatvezetők szerint – 2014 óta lényegében folyamatosan esik – mondta. Ez önmagában is probléma, de még tragikusabb fejleményt, hogy a romlásnak milyen meredek a dinamikája – tette hozzá. Ijesztő, hogy hova süllyedtünk. Mindez fakad egy másik fontos, igaz már sok évvel ezelőtt „elkopott” változásból. Korábban nagyon sok szakmunkás iskolába csak úgy lehetett jelentkezni, hogy valakinek érettségije volt. Nyomdásznak vagy finommechanikai műszerésznek például csak ezen az úton lehetett tanulni. Ekkor egy középfokú képzésen átesett, közismereti tárgyakkal mélyebben megismerkedett tanuló sajátított el egy bonyolultabb munkát. Ez szinte teljesen felszívódóban van, pedig ez a felállás önmagában minőségi munkaerőképzést jelentett.

A demográfiai helyzet sem segít

Hogy a jól képzett szakmunkások száma alacsony, annak két fő oka van; s abban csak részben ludas az oktatási rendszer. Ennek egyszerűen demográfiai alapjai is vannak – folytatta Dávid Ferenc. Az ötvenes évek közepén évi 220-230 ezer gyermek született, ma ez nem éri el a 90 ezret. Ráadásul ennek a 90 ezernek csaknem 20 százaléka már nem is itthon születik. Ez azt is eredményezi, hogy Magyarországon a munkaerő piaci kínálat mennyiségileg is folyamatosan szűkül, s szűkülni fog – s lehet ez a hazai helyzet megítélését a valóságosnál rosszabbá teszi.

A magyar munkaerőpiac kínálata – 15-64 év közöttiek száma – évente 40 ezer emberrel fogy.

Vagyis egy közepes méretű városnak megfelelő munkaerő évről-évre eltűnik Magyarországon – fejtette ki a főtitkár. Ez, a már említett demográfiai és elvándorlási okok mellett egyébként egy harmadik tényezőre is visszavezethető. Olyan hibás foglalkoztatási lépések születtek – például a közfoglalkoztatás 200 ezer fölöttire való duzzasztása –, amely miatt emberek sokasága nem jelenik meg a munkaerőpiacon. (Ezt láthatóan szeretné csökkenteni a kormány. Nem véletlen, hogy Nagy István, leendő földművelésügyi miniszter hétfői, parlamenti meghallgatásán azt mondta, 50 ezer embert szeretnének átvezetni a közmunkaprogramból a mezőgazdaságba. Ebből a szempontból aligha váratlan, hogy a miniszterelnök demográfiai szempontú gazdasági csomag kialakítását célozta meg.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Ezekből fakad egy elképesztő egyensúlytalanság a munkaerőpiacon. Akinek versenyképes tudás van a kezében, azok rendszerint más országokban keresnek boldogulást. Ehhez kapcsolódóan szakszervezeti megszólalónk annyit tett hozzá, hogy egyszerűen annyian elmentek, hogy a honi vállalatvezetők itthon már csak a gyengébb képességűekkel találkoznak. Érthető, ha a vállalatvezetők körében ebből az említett eredmény csapódik le – jelentette ki. Éppen ezért utóbbi megszólalónk annyit feloldozást azért adott, hogy valószínűleg a mostani mutatóknál azért képes jobb munkaerőanyagot „előállítani” a honi szakoktatás, csak azokkal a cégvezetők már nem találkoznak. Az egyensúlytalanság egyébként országrészek tekintetében is igaz. A Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében a közfoglalkoztatottak száma az egész országban alkalmazott közfoglalkoztatottaknak a 40 százaléka. Ez a tömeg sajnos szerényen képzett, akiket a nyugat-magyarországi ipari vállalatok nem is tudnak alkalmazni – tette hozzá az előzőekhez Dávid Ferenc.

Miért jobb a német rendszer?

Arra a felvetésünkre, hogy a hazai duális képzéssel mi is a probléma, miközben ezzel a rendszerrel Németországban kiváló eredményeket érnek el, Dávid Ferenc úgy válaszolt, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a szövetségi állam és a tartományok között

teljesen egyértelmű felépítés és ebből fakadó együttműködés van.

Többek között tartományi szintre le van bontva az, hogy milyen képzésre van szükség az adott régióban, országrészben. A másik nagyon fontos elem, hogy az képzési rendszerek kialakításába szövetségi és tartományi szinten is bevonják a kamarákat, a munkaadói szövetségeket és a munkavállalói szervezeteket és szakszervezeteket. Vagyis nem arról van szó, hogy valakik kitalálnak valamit és azt rátolják az országra. Nem véletlen, hogy itthon tavaly létrehozták az Ágazati Készségtanácsokat, éppen a vállalati igények közvetlenebb megismerésére. Ezek feladata pont erről szól, hogy valaki mérje már föl végre, hogy azt adott szakmának mire is van szüksége. Németországban ezt már tradicionálisan így megy – fejtette ki Dávid Ferenc.

A harmadik pont, ami a duális képzés eredményességét meghatározza az az, hogy a képzésben résztvevő 16-17 éves tanulót milyen munkahelyre teszik ki gyakorlatot szerezni. Nem mindegy milyen az infrastruktúra, s nem mindegy azt a szakmát milyen cégnél tanulja. Ahogy ebből fakadóan az sem véletlen, hogy számos multinacionális vállalat ma Magyarországon lényegében saját iskolát működtetnek, mert nem fogadják el a hazai szakképzési rendszer „eredményeit”. Ez önmagában nem rossz, sőt akár előremutató is lehetne egy jó struktúrájú rendszerben, csakhogy Magyarországon éppen a szegénységi bizonyítványuk jele mindez – tette hozzá szakszervezeti megszólalónk.