Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az ügyészek szerint valaki éveken keresztül bizalmas információkat adott ki Gyárfásnak

Az ügyészek szerint valaki éveken keresztül bizalmas információkat adott ki Gyárfásnak

Az ügyészség még nem nevezte meg Gyárfás Tamás forrását. Csak félreérthetetlenül körbeírták, szerintük ki  lehet az. De most majd azt is kiderítik, hogy korábban miért nem derítettek ki semmit.

Gyárfás Tamás az ügyében eljáró rendőrök és az ügyészek szerint ismeretlen forrásból információkkal rendelkezett a Fenyő-gyilkosság felbujtójának felkutatására indított nyomozás állásáról és „a vele szemben beszerzett bizonyítékok mibenlétéről”. Ezért kerülhette el a felelősségre vonást húsz éven keresztül.

A gyanújukat, hogy tudniillik

Gyárfás Tamást valaki (valakik) folyamatosan tájékoztatta (tájékoztatták) a Fenyő-gyilkosság nyomozásának állásáról,

az ügyészek leírták abban az indítványban is, amelyben április 17-én Gyárfás házi őrizetének elrendelését indítványozták a bíróságon. (Mint megírtuk, a bíróság csak bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Nap Tv egykori tulajdonosával és az úszószövetség volt elnökével szemben. A témában korábban megjelent cikkeink itt olvashatók.)

Az ügyészség az indítványában külön is rámutatott, hogy amikor házkutatást tartottak a szintén a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben, de egy másik eljárásban (éppen Gyárfás érdekében elkövetett) bűnpártolással gyanúsított Ihász Sándor volt fővárosi fellebbviteli főügyész irodájában, olyan iratokat foglaltak le, amelyeket tavaly ősszel Gyárfás adott át Ihásznak. Gyárfás és Ihász nyilatkozataik szerint baráti viszonyban voltak. Az iratok között megtalálták – áll az ügyészség indítványában – egyebek közt Gyárfás előre megírt védekezését. Csakhogy Gyárfás az ügyészek szerint a Fenyő-ügy kapcsán olyan bizonyítékokkal összefüggésben is megírta a védekezését, amelyeknek a létezéséről neki „elvileg nem lehetett tudomása”.

Fotó: Veres Viktor

A vádhatóság rámutatott arra is, hogy Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyészi kinevezése előtt a Fővárosi Főügyészség vezetője volt. Abban a beosztásban pedig „rálátása volt a nyomozás minden mozzanatára, a tervezett és a már végrehajtott nyomozati cselekményekre, tudhatta, hogy a rendőrségnek az ügyben milyen bizonyítékokat sikerült beszereznie”. Majd azt írták, hogy „… jelenleg még ismeretlen forrásból [Gyárfás] információkkal rendelkezett a nyomozás állásáról.

E két egymást követő mondat – az indítvány készítői szándékától függetlenül – azt sejteti, hogy a nyomozók (és az ügyben eljáró ügyészek) szerint

akár Ihász is lehetett az a forrás (vagy legalábbis az egyik), akitől Gyárfásnak információi lehettek.

Ezt azonban nem mondták ki, és úgy tudjuk, nyomozati információk kiszivárogtatásával Ihász Sándort sem gyanúsították meg (még) az ügyben.

Gyárfás Tamás visszautasította, hogy bárkitől belső információkat kapott volna az évek során a Fenyő-gyilkosság nyomozásáról. Korábban azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi időkig nem is volt mi ellen védekeznie, mivel hivatalosan nem hozták összefüggésbe az üggyel, nem hívták kihallgatásra sem. Viszont amikor ő ment be a rendőrségre – panaszolta egyszer –, mert zsarolni próbálták, arról az újságírók valahogy mindig előre értesültek.

Ihász Sándor nem kívánt nyilatkozni. Helyette ügyvédje, Papp Gábor reagált a védencét alig burkoltan nyomozati adatok kiszivárogtatásával hírbe hozó állításokra. Papp szerint a Gyárfás Tamás házi őrizetének elrendelése érdekében készített ügyészi indítvány Ihász ügyével nincs összefüggésben. Mivel a lapunk által idézett rész nem tartalmaz konkrét állításokat, még csak védekezni sem tudnak.

Fotó: Halász Nóra

Papp Gábor megismételte, amit korábban Ihász is elmondott lapunknak nyilatkozva (az Ihász Sándorral készült interjúnk itt), hogy védence senkinek nem nyújtott törvénysértő módon semmiféle segítséget, egyetlen ügyben sem. Ha a hatóságok konkrét kérdéseket tesznek fel a határozatban leírt állításokkal kapcsolatban, a kérdésekre természetesen részletekbe menően válaszolni fognak.

Az ügyészségi indítvány azon állítása, amely szerint igazolható, hogy Gyárfás Tamás az elmúlt húsz évben – azt nem tudni, hogy azon belül pontosan mikor vagy mely időszakokban – kaphatott információkat a nyomozás állásáról, megerősíteni látszik bizonyos sajtóértesüléseket. Mégpedig azokat, amelyek szerint Gyárfás meggyanúsítása – tudniillik: hogy az ő felbujtására bízta volna meg Portik Tamás Josef Rohácot Fenyő János kivégzésével, amit Rohác 1998. február 11-én délután a második kerületi Margit utcában meg is tett – egy sokkal nagyobb és szövevényesebb ügy első mozzanata csupán. És a szálai jóval messzebb és magasabbra vezetnek, mint eddig azt bárki gondolta volna

Korábban a Heti Válasz, majd a Magyar Idők cikkezett arról, hogy

Gyárfás esetleges érintettsége a Fenyő-ügyben az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányzása alatt tabutéma volt.

Ugyanezt állították a 2008-as Portik–Laborc-találkozó résztvevői is – amikor a titkosszolgálat akkori főnöke, Laborc Sándor, a szintén a cégtől érkező Glemba Zoltán és Vajtó Lajos MSZP-közeli vállalkozó beszélgetett Portik Tamással az ő kérésére. (A találkozóra állítólag azért kért lehetőséget Portik, mert információkat akart adni a titkosszolgálat főnökének egyes főrendőrök korrupciós ügyeiről. Ilyesmiről azonban a lehallatott beszélgetés leiratai szerint nem esett szó.)

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Laborcék titokban rögzítették a beszélgetést, amelyen az asztaltársaság már akkor tényként beszélt bizonyos hangfelvételekről, amelyek egyértelműen bizonyítanák a felbujtó kilétét. A szóban forgó kazettákat tavaly találta meg a rendőrség, állítólag Josef Rohác testvérének házában. Kevéssel Gyárfás meggyanúsítása után pedig Sándor István, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság ma már nyugdíjas kiemelt főnyomozója nyilatkozta a Zoom.hu-nak (cikkünk itt), hogy mát két héttel a Fenyő-gyilkosság után jelentették a rendőrség besúgói: Gyárfás Tamás lehet a felbujtó.

Arra egyelőre senki nem adott választ, hogy

miért csak húsz évvel a gyilkosság után kezdtek komolyan foglalni azzal, ki lehetett a felbujtó,

amikor korábban a „fél alvilág”, az üzleti élet Fenyőt ismerő része, a rendőrségi besúgók, a titkosszolgálat is szinte tényként beszélt róla. Ebből persze nem következik, hogy az volt a felbujtó, akit a szóbeszéd annak tartott, ám az több mint gyanús, hogy ennyi éven át senki nem akarta tisztázni, mi igaz abból, amit „beszélnek”.

Névtelenséget kérő rendőrségi forrásaink szerint azonban hamarosan ez is kiderülhet.