Molnár Gyula évi 60 milliós támogatást kötött a Liberálisokkal a választás előtt

Molnár Gyula évi 60 milliós támogatást kötött a Liberálisokkal a választás előtt

Saját hatáskörben, az MSZP elnökségének a megkerülésével, miközben a párt nehéz anyagi helyzetben van.

Aligha nevezhető sikertörténetnek Molnár Gyula csaknem kétéves tevékenysége az MSZP élén – a miniszterelnök-jelölti és az ellenzéki megállapodásos hercehurca során februárra körülbelül elfogyott körülötte a levegő –, mindazonáltal a szocialisták „túlélték” az áprilisi választást: a szövetséges Párbeszéddel együtt 20 tagú frakciószövetséget alakíthattak a Parlamentben, a budapesti körzetekben pedig egyéni győzelmeket is arattak; a 18-asban (XXII. kerület) éppen Molnár Gyula végzett az élen, megelőzve a fideszes Németh Zsoltot.

Mindenesetre Molnár – az MSZP-elnökséggel egyetemben – lemondott vezetői pozíciójáról a választási kudarc miatt, hogy aztán az új összetételű Országgyűlésben képviselőként (plusz a vállalkozásfejlesztési bizottság egyik alelnökeként) folytathassa munkáját. S most innen nézi majd, amint az új, júniusban felálló MSZP-vezetőség (friss háttér itt) nekiáll újjáépíteni a pártot.

Ám nyilván lesz némi meghökkenés a vezetőségben, amikor azzal szembesül, hogy – amint arról a Zoom.hu több forrásból értesült – Molnár afféle különalkut kötött Fodor Gáborral a választás előtt, abban állapodva meg a Liberálisokkal: a szocialisták évente 60 millió forinttal támogatják „nem hivatalos” szövetségesüket.

Hogy ezt miért és hogyan tehette meg Molnár, az annyiban rejtély, hogy a lapunk által megkérdezett elnökségi tagok egyike sem emlékezett arra: a pártelnök e kérdést plénum elé vitte és megszavaztatta volna. Hogy erre volt-e jogköre, az kérdés, de ha volt is, elgondolkodtató: úgy egyezett meg a Liberálisokkal e rendkívül nagyvonalú dotációban, hogy nem lehetett biztos abban, ő viszi-e a pártot április 8-a után. Egyébként az Echo TV idén januári műsorainak egyikében – ahol pártszövetsége számára kedvezőtlenül alakuló közvélemény-kutatási adatokról is kérdezték – közölte is: lemond, ha pártja nem nyer (korántsem mellesleg a műsorban a 20 százalék elérését sem tartotta kizártnak, ehhez képest az MSZP és a Párbeszéd listája – kerekítve – 13 százalékon zárt).

Tudomásunk szerint az lehetett az elsődleges oka a „csöndes megegyezésnek”, hogy az elnökség többször is nyíltan jelezte fenntartását a „Liberálisok-barát” Molnárnak Fodor pártjával szemben. Pontosabban – amint azt lapunknak több elnökségi tag is elmondta – a vezetőség „folyamatosan megfogalmazta kételyeit a mérhetetlen formáció alig értékelhető teljesítményéről és túlzott igényeiről”, ennek nyomán

„határozottan tiltakozott Fodor és pártja listára vétele, illetve szövetségesi pozíciója ellen”.

Amúgy ennek legfőképpen az volt az oka – húzták alá forrásaink –, hogy „hivatalos MSZP–Párbeszéd–Liberálisok-szövetség esetén nem tíz, hanem a teljesíthetetlennek látszó tizenöt százalék lett volna a parlamenti bekerülési határ”, ráadásul „egy pártelnököt úgy nem lehet fölrakni egy listára, Fodort Gábort se, hogy szervezete nincs ott”.

Fodor és Molnár. A kép még a választások előtt készült. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Február elején az MSZP elnöksége e szövetségi témában már „sajtónyilvánosan” is szembement Molnárral. A kompromisszum – amint arra forrásaink emlékeztettek – „a nyilvánosság előtt a Fodor általa támogatott liberális politikus, Bősz Anett befutós listás helye lett”, míg „a háttérben a hatvanmilliós szerződés”, amellyel „az állami támogatásban nem részesülő Liberálisok pártja nyilván jól járt, mi viszont nagyon nem; a vidéki irodák fenntartására is alig van pénz”. (Utóbbi témáról itt olvashat.)

Úgy tudjuk, az MSZP-s potentátok körében felzúdulás van a titkos megállapodás miatt – információk szerint többen azt fontolgatják, jogi úton tennék semmissé a szerződést –, továbbá azért is, mert az egyezség számos más kedvezményt ad a Liberálisoknak; például a végül a párbeszédes frakcióba beülő Bősz Anettnek a saját, a frakciószövetségi fegyelemhez nem kötött megszólalások és döntések lehetőségét.

Az összeget – havi 5 milliós bontásban – elsősorban feltehetően a pártnak járó állami pénzből tervezte finanszírozni/finanszíroztatni Molnár Gyula. (Az MSZP elnökét hiába kérdeztük volna, ugyanis korábban többször kijelentette: a Zoom.hu-nak nem nyilatkozik.)

Az egyelőre nem ismert pontosan, hogy az MSZP mennyi állami pénzt kap az új parlamenti ciklusban, de – mivel frakciója kisebb lett a 2014 és 2018 közötti időszakhoz képest – feltehetően

kevesebb forráshoz jut, mint 2017-ben, amikor 427 millió forintos központi dotációban részesült.

Egyebekben a 60 milliós megállapodás „életszerűségét” jól kifejezi az az adat, amely szerint a Liberálisok párt tavaly – még 2014-es eredménye nyomán – 70 millió forintot kapott az államtól. Most 0 lenne ez az összeg.

A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján. A törvény szerint az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat.

Borítókép: Molnár Gyula MSZP-elnök 2018. április 8-án, a párt kampány választási eredményváróján. Fotó: Halász Nóra.