Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az Európai Bizottság pert indít Magyarország ellen a súlyos légszennyezettség miatt

Az Európai Bizottság pert indít Magyarország ellen a súlyos légszennyezettség miatt

Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt – közölték május 17-én Brüsszelben. Hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Románia áll bíróság elé emiatt, szóval végre ez egy olyan ügy, amiben Európa éllovasaival vagyunk pariban.

Magyarország lassan tíz éve kötelezettségszegési eljárással a nyakában próbál javítani az értékeken, de nem, hogy javult volna a helyzet, még egy meggyőző erejű cselekvési tervet sem sikerült letenni az asztalra.

Tíz évünk volt javítani

2017 szeptemberében írtunk arról, hogy mekkora káosz van a budapesti légszennyezettség mérésben. A nyári, szmoggal teli időszakban a fővárosiak elenyésző része tudhatta csak meg, milyen minőségű levegőt is szív. Vonatkozó cikkünkben elolvashatja, hol és mikor akadozott a szolgáltatás. Cikkünkben megemlítettük, hogy az Európai Unió 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a szállópor magas értékei miatt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Dr. Farkas Csamangó Erika, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a 2014-es, „A szálló por környezetjogi szabályozása című tanulmány szerzője szeptemberben lapunknak elmondta, az Európai Bizottság bármelyik pillanatban az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az ügyet, azért is, mert a nitrogén-dioxid-határértékeket is folyamatosan túlléptük/-jük.

Az EB 2017-ben már figyelmeztette Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot is a légszennyezettségi határértékek folyamatos túllépése miatt, így csak idő kérdése volt, hogy mikor citálják hazánkat az EU Bírósága elé.

Az EB-t nem győzte meg a magyar kormány intézkedési terve

Most per indul az Európai Bíróságon Magyarország kormánya ellen (is), mivel azóta sem sikerült előrelépni ezen a téren. Pontosabban, még elhitetni sem sikerült, hogy javítunk a helyzeten. A brüsszeli testület januárban tíz napot adott arra a légszennyezettségi mulasztásokban leginkább érintett kilenc államnak, hogy bemutassák, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát.

Hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Románia nem tudta meggyőzni az EB-t, Csehország, Szlovákia és Spanyolország igen, így ők egyelőre megússzák a pereskedést.

A közel tízéves teszetoszaság miatt (is) az EB nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány intézkedési terve hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, a nitrogén-dioxid és a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét sem sikerült érdemben csökkenteni, ezért kezdeményezte az eljárást.

Miért fontos ez?

A WHO legfrissebb eredményei szerint évente 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt világszerte. Évente több mint tízezer magyar hal meg idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt. A Greenpeace állásfoglalásában is megjegyzi, „a lakossági lignittüzelés, a tiltott hulladékégetés elleni hatékony fellépés, valamint az épületek energiahatékonyságának nagyarányú javítása mellett a fűtési rendszerek széleskörű cseréje, korszerűsítése” nagyban javítaná az értékeket, vagyis ez a probléma sokkal többről szól, mint az autók, gyárak, egyéb üzemek által a légtérbe pöfögött káros porszemekről.

Autó halad a szmogban Nyíregyházán, a Ferenc körúton 2014. február 5-én. MTI Fotó: Balázs Attila

A részecskeszennyezés és a nitrogén-dioxid-szennyezés hazánk több mérési pontján is meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket (PM10 2016-ban Budapesten, Pécsett, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácott; NO2 2016-ban és 2017-ben Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Nyíregyházán volt magas).

A Greenpeace jelentése szerint a budapesti Széna téren a NO2 órás határérték-túllépések száma (vagyis összesen hányszor lépte át a koncentráció a határértéket egy év alatt) például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül, többek között ezért is volt fontos végigböngésznünk a fővárosi légszennyezettség mérést, illetve annak hiányosságait.

Elvagyunk a „tűrhető” levegővel

Ha valaki felmegy a www.legszennyezes.hu oldalra, láthatja, hogy még a legjobb esetben is „elfogadható” egyes települések levegőjének minősége, de többnyire tűrhető inkább. Korábban Pécsen, Miskolcon és Budapesten is problémásként vagy egészségtelenként írták le a városok levegőjét. Jelenleg (azaz csütörtök délután) valamivel szebb a kép, de Pécsen nem sokat javult a helyzet.

A mostani per is jelzi, a tízéves türelmi idő sem volt elég az érdembeli cselekvésre, csak remélni lehet, hogy a vélhetően hatalmas bírság eredményre vezet.

„Elkeserítőnek találjuk, hogy a mindenkori magyar kormány évtizedek óta nem lép fel hatékonyan a légszennyezettség csökkentése érdekében, és

egy európai bírósági eljárás kell kikényszerítse a kormány hatékony intézkedését.

Eközben évről évre tízezrek halálát okozza itthon a levegő súlyos szennyezettsége. Azt várjuk a most felálló kormánytól: sürgősen tegyenek lépéseket a szennyezés kibocsátásának mérséklése érdekében a lakossági fűtés hatékony korszerűsítésével és a szennyező dízeljárművek kiszorításával” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.