A brit kormány zseniális B tervet eszelt ki a brexithez

A brit kormány zseniális B tervet eszelt ki a brexithez

A brit kormány minisztereinek sikerült valamiféle megegyezésre jutniuk arról, milyen B tervet kínáljanak az Európai Uniónak a brexitre arra az esetre, ha az A terv (ami egyébként még nincs) valamiért nem jönne össze. Az elképzelés az, hogy a brexitet követő átmeneti idő után jöjjön még egy átmeneti idő, ami alatt az Egyesült Királyság összhangban tartja piaci szabályozásait és vámszabályait az unióéival, így nem keletkezik zavar a jelenleg szabad kereskedelemben, és nem kell visszaállítani a határellenőrzéseket a két Írország között. Erről a B tervről a Politico és a Telegraph is beszámolt több forrás alapján.

Összefoglalva, a kiszivárgott B terv figyelembe vételével a következőképpen festene a brexit:

  • 2019 márciusában az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.
  • 2019 márciusában elkezdődik az átmeneti idő, amikor gyakorlatilag marad minden a régiben, azzal a különbséggel, hogy Londonnak csak konzultációs joga lesz az uniós döntésekben.
  • 2020 végén véget ér az átmeneti idő, az Egyesült Királyság ekkortól nem lesz része a vámuniónak, a belső piacnak, szabadon alakíthatja saját szabályait.
  • Ha 2020 végére nem sikerül eljutni oda, ahova kellene, akkor jön a B terv, elkezdődik az átmeneti idő utáni átmeneti idő, amikor az Egyesült Királyság bár nem lesz része az EU-nak, a vámuniónak, a belső piacnak, de önként tartja magát egy sor uniós szabályhoz, hogy ne boruljon a status quo.
  • Az átmeneti idő utáni átmeneti idő addig tart, amíg tart.

May mondott valamit, de nem mondott semmit

Theresa May brit miniszterelnök május 17-én, Szófiában a nyugat-balkáni országokkal tartott csúcstalálkozón lényegében elkente, hogy a kormányában erről a B tervről egyeztek meg. Azt mondta, hogy az Egyesült Királyság „nem fordul vissza” a kemény brexitből, el fogja hagyni a vámuniót és az Európai Uniót. Viszont kimondottan nem tagadta, hogy a fent vázolt B tervet akarják felkínálni az EU-nak a brexittárgyalásokon. „Természetesen tárgyalni fogunk ez Európai Unióval a jövőbeli vámmegállapodásokról, és három célt határoztam meg. Függetlenül kell tudnunk meghatároznunk a kereskedelmi politikánkat, annyira surlódásmentes határt akarunk az EU-val, amennyire csak lehetséges, és biztosítani akarjuk, hogy ne legyen kemény határ Észak-Írország és Írország között” – mondta.

Brüsszel ebbe a B tervbe így aligha fog belemenni

Egyébként minimális a valószínűsége, hogy Brüsszel belemenjen ebbe a B tervbe, legalábbis abban a formájában, ahogy a kiszivárgott információk szerint kinéz.

Brüsszel az eddigi tárgyalások során szigorúan tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy az Egyesült Királyság nem mazsolázhat

az uniós tagság (illetve a vámuniós tagság) egyes elemei közül, csak „mindent vagy semmit” típusú megállapodásokról lehet szó. Márpedig az, hogy az Egyesült Királyság kilépne a vámunióból, de bizonyos területeken tartaná magát az uniós szabályokhoz, igencsak mazsolázásnak tűnik. A hírek szerint Brüsszel arra viszont nyitott lenne, hogy a normál átmeneti idő ne csak 2020 végéig tartson, hanem tovább.

Valamiféle B tervre mindenképpen szükség lesz, ehhez az Európai Unió ragaszkodik, ráadásul 2017 végén az Egyesült Királyság is belement, hogy legyen ilyen. Brüsszel azt javasolja B terv gyanánt, hogy ha az A terv nem jön össze, Észak-Írországban az Egyesült Királyság többi részétől függetlenül maradjanak érvényben az uniós szabályok, így nem kellene visszaállítani a határellenőrzéseket az Ír-szigeten. Azonban ebben az esetben az Ír-tengeren húzódna a vámhatár, ebbe Theresa May nem hajlandó belemenni, hiszen sok szempontból Észak-Írország elcsatolásával érne föl.

A brit kormány maga sem tudja, mit akar

B tervre már csak amiatt is nagy szükség van, hogy nincsen A terv. Egyelőre nemhogy London és Brüsszel nem tudtak megállapodni arról, hova szeretnének eljutni a brexit végére (vagyis az átmeneti idő végére, 2021 elejére), de a britek maguk sem tudják, mit akarnak.

A kormánypárt brexitet ellenző tagjai szerint az Egyesült Királyságnak fél lábbal bent kellene maradnia az EU-ban (a vámunióban, vagy az Európai Gazdasági Térségben, mint Norvégiának). Ez megoldaná az ír határ problémáját a kormányban azonban nincs komoly támogatottsága ennek a megoldásnak, mert így lényegében értelmét vesztené az egész brexit, hiszen az Egyesült Királyság nem tudna szabadon kereskedelmi egyezményeket kötni harmadik országokkal.

A kormány egy része azt a megoldást favorizálja, hogy az Egyesült Királyság lépjen valamiféle vámszövetségre az EU-val. Ez például azzal járna, hogy az unióba az Egyesült Királyságon keresztül érkező árukat a brit hatóságok ellenőriznék, és a vámokat a brit hatóságok szednék be az EU-nak. Nem világos, egy ilyen megállapodás mennyire korlátozná London világkereskedelmi mozgásterét. A kormány másik része egy olyan megoldást favorizál, ami szerint hatósági és technológiai megoldásokkal kerülnék el a fizikai határellenőrzéseket a két Írország közt.

Brüsszel álláspontja szerint egyébként a gyakorlatban a két megoldás közül egyik sem megvalósítható.

Időből egyre kevesebb, buktatóból egyre több van

Theresa May kormánya azt ígérte, az eddigieknél sokkal részletesebb brexittervet fog nyilvánosságra hozni még a június 29-ei EU-csúcstalálkozó előtt. A kilépésről legkésőbb őszig meg kell állapodni, a brexitnap 2019 márciusában lesz, addigra bármiféle megállapodást a tagállamoknak külön is el kell fogadniuk.

Leo Varadkar ír miniszterelnök Szófiában azt mondta, a júniusi EU-csúcsra tényleges előrelépést kell elérni a brexittárgyalásokon (aminek ugye feltétele, hogy a brit kormány és kormánypárt tényleges előrelépést érjen el saját magával), különben komolyan felvetődik a kérdés, lesz-e egyáltalán bármilyen megállapodás a brexitről 2019 márciusára, vagy az Egyesült Királyság egyszerűen kiszakad az Európai Unióból.

Mindeközben

az Egyesült Királyságban súlyos belpolitikai válsággá kezd fajulni a brexit.

A skót parlament egész egyszerűen nem szavazta meg a brexittörvényeket, ami ugyan jogilag semmire nem kötelezi Londont, de ha Theresa May megpróbálja rákényszeríteni az akaratát a skótokra, annak akár újabb függetlenségi népszavazás lehet a vége.

A skótok keresztbe feküdtek a brexitnek

A brexittörvények sorsa a londoni parlamentben sem egyértelmű. A törvényhozás felsőháza számos módosítót szavazott meg hozzájuk a kormány akaratával szemben. A végső döntések az alsóház kezében vannak, azonban a kormánypártnak ott csak minimális többsége van (az is csak az északír unionisták támogatásával), a kormánypárti frakció pedig megosztott, lázadó képviselői az ellenzékkel együttműködve súlyos pofonokat oszthatnak ki a kormánynak.

(Reuters, Politico, Guardian, Guardian)