Tudta, hogy hazánkban már több mint 4 hónapja a Szent Korona éve van?

Tudta, hogy hazánkban már több mint 4 hónapja a Szent Korona éve van?

Hiába állította a miniszterelnök a legjobb embereit – Rogán Antalt, Semjén Zsoltot, Balog Zoltánt és mellettük a fél kormányt – a feladatra, döcögve halad a Szent Korona visszaszolgáltatásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett Szent Korona-év. Az emlékév első harmada – négy hónap – úgy telt el, hogy semmi nem történt, s bár mostanra már vannak programokért felelős szervezetek, a program még mindig nincs. Ráadásul az egész folyamatba bevonni tervezett Szent Korona-testület is éppen annyit tud a rendezvénysorozatról, mint bárki más: semmit. Viszont minderre elköltenek 300 milliót. Vagy egymilliárdot, ki tudja.

Emlékév, amikor nem történik semmi

Senki ne csodálkozzon, hogy nem hallott még semmit a Szent Korona emlékévről, noha az már január elseje óta tart. Legalábbis a kormány egy tavaly decemberi határozata szerint feladatul szabta a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését célzó események megrendezését 2018. január 1-től december 31-ig.

Az egész éves programsorozatra legfeljebb egymilliárd forintot lehet költeni – szabott határt azért az ünneplésnek Orbán.

Ami biztosan tudható: azért lett ez olyan fontos most, mert az idén január 6-án volt éppen 40 éve annak, hogy az Egyesült Államok visszaszolgáltatta Magyarországnak – pontosabban az akkori megfogalmazás szerint a magyar népnek – a Szent Koronát, amelyet a II. világháború vége felé, 33 évvel korábban vettek át megőrzésre.

dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója (balra) és Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa (jobbra) a Szent Koronát mutatják a riportereknek a műkincsek hazaérkezésének napján a Parlamentben a január 6-i átadás előtt MTI Fotó: Fényes Tamás

Ehhez képest az emlékév legjelesebb napján, január 6-án csupán annyi történt, hogy nyílt napot tartottak a Parlamentben, ahol 18 éve őrzik a Szent Koronát, amelyet ingyen lehetett megtekinteni. Két nappal később pedig volt egy évfordulós konferencia, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta:

„A Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása”.

Mindössze ez a két esemény az, amelynek nyomát találtuk eddig, pedig az emlékév harmada már eltelt. Ezért megkérdeztük a feladatszabó kormányhatározatban nevesített, az esemény védnökségét ellátó Szent Korona Testület elnökét, továbbá az egyik főszervezőnek kijelölt emberierőforrás-tárcát, mi tudható az emlékév programjairól, illetve tudják-e már, hogy az egymilliárdos költségvetési keretből mire, mennyit költenek.

Megkerülték a Szent Korona Testületet?

Kiderült, hogy a feladatszabó kormányhatározat kihirdetése óta ugyan öt hónap eltelt, de a védnökségre kijelölt Szent Korona Testület semmit nem tud az egészről. Alighanem – a kormányhatározatban kijelölt – Balog Zoltán erőforrásminiszter nem is kereste őket, hogy a programokról egyeztessenek. A testület elnöke a mindenkori államfő, ezért is kérdeztünk rá a Köztársasági Elnöki Hivatalnál a dologra. Azt a válaszolt kaptuk, hogy

„a Szent Korona Testület a kormányhatározat kihirdetése óta nem tartott ülést, így a kormányhatározathoz kapcsolódó eseményekről nem döntött.”

A testületet egyébként még az első Orbán-kormány idején, 2000-ben hozták létre, és annak az államfőn kívül a miniszterelnök, az Országgyűlés, a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is tagja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tárcája szerint teljesítette a feladatát MTI Fotó: Mónus Márton

Az erőforrás-miniszter vagy megkerülte – esetleg hanyagságból kihagyta – az előkészítésből és a döntésekből a Szent Korona Testületet, vagy utóbbinál értettek félre valamit, a részleteket firtató kérdésünkre ugyanis a tárcánál azt állították: Balog Zoltán „teljesítette a feladatát”, vagyis azt, hogy az emlékév „programját a kormány érintett tagjai, az érintett egyházak és a Szent Korona testület bevonásával határozza meg.”

Valamire mégis elmegy 300 millió

Ami a konkrétumokat illeti, az erőforrás-tárca közlése szerint a feladatokat egy azóta született újabb kormányhatározat jelöli ki. Az április 4-i döntésben már felsorolnak egy sor szervezetet, amely az emlékév – bővebben nem részletezett – programjaiért felelős, és ehhez már konkrét költségvetési összegeket is rendel a kormányhatározat (az egymilliárdos keret terhére egyelőre 300 millió forint értékben) az alábbiak szerint:

  • Emberi Erőforrások Minisztériuma – közművelődési szakmai feladatok – 120 400 000 Ft
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma – köznevelés speciális feladatainak támogatása – 97 100 000 Ft
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma – egyházi közösségi célú programok támogatása – 20 000 000 Ft
  • Magyar Művészeti Akadémia – működési költségvetés kiemelt előirányzat címen – 6 000 000 Ft
  • Magyar Tudományos Akadémia – MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek javára – 16 500 000 Ft
  • Miniszterelnökség – Veritas Történetkutató Intézet javára – 10 000 000 Ft
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium – külképviseletek igazgatás címen – 30 000 000 Ft

Látható, hogy a rendezvényekből várhatóan kiveszik a részüket az oktatási intézmények, az egyházak, de vélhetően külföldi eseményeknél a magyar külképviseletek is, továbbá az MTA mellett az utóbbi években az Orbán-kormány által létrehozott olyan szellemi műhelyek is, mint a Magyar Művészeti Akadémia és a Veritas Intézet.

Az említett intézmények honlapján egyelőre nincs sok nyoma a Szent Koronával kapcsolatos híreknek, eseményeknek. Az MMA honlapján csak egy meghívót találtunk egy filmvetítésre, amely március 3-án volt, és az érdeklődők megnézhették Jelenczki István Égi élő igazság – a Szent Korona misztériuma és tana című, 2008-as dokumentumfilmjét.

Érdekesebb, hogy az MTA-n belül pedig egy „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amely már 2012 és 2017 között is „kiemelt támogatást” kapott „a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 történetének szisztematikus vizsgálatára”. A kutatócsoport tagjának, Glant Tibornak pedig a 40. évfordulóra időzítve, január közepén jelent meg könyve A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése címmel.

A cél a nemzet tudatának erősítése

A rendezvénysorozat céljaként az első kormányhatározat megfogalmazta „a Szent Korona mint a Magyar Állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését, a nemzet tudatának és közjogi hagyományainak megfelelő erősítését.” Hogy pontosan mit jelent ez, arra vonatkozóan a kormányhatározat nem adott eligazítást.

Negyven éve érkezett haza a Szent Korona MTI Fotó: Papp Jenő

Akárhogyan is, az emlékév lépései igazodnak a Fidesz és az Orbán Viktor vezette korábbi kormányok intézkedéseihez, amelyekkel politikai tőkét igyekeztek kovácsolni a koronázási jelképek szimbolikájából. Elsőként azzal, hogy az államalapítás ezeréves évfordulójára, az első Orbán-kormány idején elfogadták a „Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról” szóló 2000. évi I. törvényt. Ez rendelkezett arról is, hogy

„Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.”

Ez azt jelentette, hogy 2000. január 1-jén a Koronát a millenniumi ünnepségsorozat nyitányaként a Dunán a Parlamentbe vitték. A köznyelvben koronaúsztatásként emlegetett eseményt az elhíresült, milliárdokat felemésztő Országimázs Központ rendezte.

A közvélemény ekkor találkozhatott először a Fidesz környékén csak később, 2002-ben felbukkanó, ma már Orbán Viktor és más fideszes vezetők befolyásos tanácsadójaként dolgozó Habony Árpáddal. A korábban restaurátorként dolgozó Habony volt az, aki a nemzeti ereklyét koronagondnokként elhelyezte különleges vitrinjében a Parlament kupolatermében. Ekkor adta ma már közismert „vitrines” nyilatkozatát is:

A Szent Korona azóta is fontos jelkép a jobboldalon. A Jobbik parlamenti képviselői például rendszeresen ez előtt is tesznek külön esküt, de a volt fideszes képviselő, Wittner Mária 2011 végén még azt is javasolta, hogy január 9-e állami ünnepként legyen a Szent Korona napja, ám ez végül nem jött össze. Azért a tisztelet megvan: a fideszes Boldog István még a tiszatenyői baromfivágóhíd alapkövét is csak a Korona másolata előtt rakta le 2017-ben.

A második Orbán-kormány a 2012. január 1-jétől hatályos, Alaptörvénynek nevezett új alkotmány szövegébe is beépítette a Szent Koronára való utalást. Ezt amúgy heves viták kísérték, mondván: nem biztos, hogy egy demokratikus jogállam legfontosabb jogszabályában kell ápolni egy koronázási ékszerének emlékét. De aztán Schmitt Pál akkori köztársasági elnök azt tanácsolta, hogy legyen mégis benne, mert „a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt, mely nemzeti összetartozásunk jelképe”. Úgyhogy be e is vették az Alaptörvény preambulumába (az úgynevezett Nemzeti Hitvallásba):

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”

Börtön jár a koronagyalázásért

A Szent Koronára és más nemzeti jelképekre nemcsak kiemelt figyelmet fordít a kormány, de kiemelten védelmezi is őket. A büntető törvénykönyvet például (Btk.) 2013-ban úgy módosították, hogy azóta egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a nemzeti jelképek megsértése – ide tartozik a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása.

Még szerencse, hogy a fenti Btk.-szigorítás előtt, 2012-ben járt Magyarországon Adigzsi Tuva szibériai sámán, aki engedélyt kapott arra, hogy szakrális táncot lejtsen. Legalábbis – az akkori hírek szerint – „áldásadó szertartást végzett a magyar és tuva ősök tiszteletére, valamint Magyarország boldogulásáért” az Országház kupolatermében a Szent Korona körül. Akkoriban ezt a mutatványt is többen kifogásolták:

Borítókép: A Szent Korona az Országház kupolacsarnokában / MTI Fotó: Kovács Tamás