Milliárdok mennek el nálunk alig létező sportágak létesítményeire a budapesti olimpia jegyében

Milliárdok mennek el nálunk alig létező sportágak létesítményeire a budapesti olimpia jegyében

Mutatjuk, melyek azok a beruházások, amelyek bizonyítják: Orbán Viktor terve az, hogy még a rendezés elnyerése előtt felépíti a szükséges olimpiai létesítményeket.

Mint azt nemrégiben a Zoom.hu-n megírtuk, a kormány a 2024-es pályázat visszavonása ellenére is mindent megtesz egy olimpia előkészítése érdekében. Eddig legalább 750 milliárd forintot költöttek el vagy döntöttek tételekről annak érdekében, hogy egy későbbi játékok – például a 2032-es – megpályázásához készen álljon a megfelelő infrastruktúra.

Orbán álma: már 750 milliárd forint felett jár az olimpiai számlánk

Folyamatosan készíti elő a kormány azokat a sport- és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek egy budapesti olimpia megrendezéséhez kellenek. Jelenleg nincs (nem is lehet még) napirenden pályázat, de a Magyar Olimpiai Bizottság már jelezte, hogy – egy sikeres népszavazás után – megpályázná a 2032-es játékokat.

Persze a felsorolt beruházások között olyan indokolható fejlesztések is vannak, mint az atlétikai stadion felépítése vagy az új Duna-híd, továbbá az M1-es hatsávossá tétele. Ezekre mondja majd a kormány azt – mint tette azt korábban rendszeresen –, hogy egyébként is megvalósuló fejlesztésekről van szó; ezek egy olimpia rendezéséhez elengedhetetlenek, de attól függetlenül is felépítenénk őket. (Más kérdés: ezek az állítólag évtizedek óta tervezett beruházások hiába fontosak, valamiért mégsem készültek el korábban).

Van egy adag olyan fejlesztés, amely nemhogy olimpia nélkül, de olimpia esetén is kínosan feleslegesnek tartott beruházás szokott lenni. Ezek az olimpiák „fehér elefántjai”, vagyis olyan létesítmények-beruházások, amelyek jóval költségesebbek a várható hasznuknál vagy éppen fenntartásuk ésszerűtlen terhet ró a közre.

Ezek a beruházások is azt bizonyítják, hogy

Orbán Viktor terve az: egy jövőbeni pályázat előtt, még a rendezés elnyerése előtt felépíttesse a szükséges létesítményeket.

Ezeket a beruházásokat ugyanis csak az indokolja, hogy – egyszer – olimpia lesz a magyar fővárosban.

A nyári olimpiák esetében ilyen szokott lenni a kajakszlalom helyszíne. Ez az a sportág, amely a vadvízi kajak körülményeit állítja elő – csak éppen minden olimpia esetében városi körülmények között. Klasszikus példa a 2004-es olimpia kajakszlalom helyszíne:

Fotó: Alastair Philip Wiper/View Pictures/UIG via Getty Images

Az Orbán-kormány azzal ment elébe annak, hogy az a vád érje, egy olimpia miatt ilyen „fehér elefántokkal” rakja teli a várost, hogy már 2016 végén – néhány nappal a Nolimpia-kampány beindulása előtt – elhatározta a Kemény Ferenc-programot. Ennek

célja a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú sportszolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek megfelelő biztosítása, továbbá egyes sportágak elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása az állami tulajdonú sportinfrastruktúra-fejlesztések megvalósítása révén

– a hivatalos indoklás szerint.

Tehát olimpiarendezésről szó sincs, csak beleszuszakoltak olyan projekteket, amelyeket általában csak egy olimpia miatt építenek fel olyan országok, ahol az adott sportágaknak nincs nagy hagyományuk.

És a programba bekerült három olyan sportág infrastuktúrája, amely alig létezőnek tekinthető Magyarországon:

  • így Észak-Csepelen, tehát ott, ahol Budapest 2024-es olimpiai pályázata is kijelölte a helyét, a Budapesti Xtrém Szabadidő Park részeként megépül egy kajakszlalompálya;
  • ugyancsak a szigetcsúcson lévő Xtrém Szabadidő Parkban kap helyet egy BMX-pálya;
  • Óbudán, az egykori Gázgyár területén megépül a Velodrom, vagyis a fedett kerákpárstadion

Az olimpia megvalósíthatósági tanulmánya szerint a kajakszlalomot és a BMX-pályát magában foglaló Xtrém Park

legalább 5 milliárd forintba kerül majd, míg a Velodromra 25 milliárdot irányozott elő a tanulmány.

Az biztos, hogy az észak-csepeli Xtrém Park előkészítésére már tavaly elkülönített a kormány 473 millió forintot, és már ki is írta ezzel kapcsolatban az első közbeszerzést. A Velodrom előkészítésére (tervezés, bontás) eddig elment nettó 959 millió, illetve nettó 60 millió forint.

Annak bizonyítására, hogy nem feltétlenül ezen sportágak igényei indokolják a fejlesztéseket, érdemes az alábbiakat tudni.

Kajakszlalom: bár a kajak-kenuban Magyarország nemzetközi nagyhatalom, a szlalom szakágban egyáltalán nem számít annak. (Ironikus, hogy szomszédunk, Szlovákia természeti adottságai mellett azért szerezte olimpiai aranyak sorát, mert a bősi erőmű kialakításakor Dunacsúnynál kialakítottak egy ilyen pályát.)

A 2012-es londoni nyári olimpia női kajak egyesének szlalomversenyében aranyérmes francia Emilie Fer versenyez a döntőben a Lee Valley vadvízi központban 2012. augusztus 2-án. (MTI/EPA//Diego Azubel)

Amikor két éve Orbán Viktor a nemzetközi kajakszövetséggel, az International Canoe Federationnel (ICF) tárgyalt és megállapodott egy ilyen létesítmény kialakításáról, a magyar szövetség akkori elnöke sem tudott erős érvekkel előállni. „A szlalom szakágban négy aranyérmet osztanak, ezekért mi eddig nem tudtunk versenybe szállni, mert nincs pályánk” – mondta Baráth Etele, hozzátéve, hogy az „ICF vezetői elmondták, hogy egy szlalompálya létesítése megtérülő beruházás lehet, mert a szabadidősportban és az utánpótlásképzésben is használható egy ilyen létesítmény, valamint biztosítottak bennünket a támogatásukról”. Kajakszlalomban olyannyira nem vagyunk nagyhatalom, hogy magyar versenyző még soha nem járt ebben a szakágban az olimpián 1972 óta. Rio előtt a magyar szövetség honosította a szlovákiai Potocny Marcellt, a kvóta azonban neki sem jött össze.

BMX. A korábban a leginkább a kultikus (és a fiatal Nicole Kidmant felvinultató) BMX banditák című filmből ismert és a gyerekek között népszerű kerékpárfajta kinőtte magát, s 2008 óta olimpiai sportág. Pekingben cross szakág debütált (ebben buckákon száguldanak a versenyzők, időre), 2020-ban, Tokióban pedig ott lesz freestyle is (ebben pedig trükköket mutatnak be). Magyarok a 2008-as olimpián léptek fel (Radasics Vilmos és Hódi Anikó). Mindkét szakág létesítményhelyzete meglehetősen szegényes. Ám ha azt vesszük, hogy a férfiaknál az eddigi három olimpiai aranyból kettőt a lett Māris Štrombergs gyűjtött be, akkor még lenne is ráció a fejlesztésben. Ehhez képest az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány csak egy ideiglenes, 5000 férőhelyes létesítménnyel számolt a BMX-versenyek esetében.

Pályakerékpár. Ennek a sportágnak ennek a cikkben való szerepeltetéséért valószínűleg fogunk kapni, hiszen a pályakerékpár éppen az alig létező infrastruktúra miatt gyengült el Magyarországon. Az egyetlen alkalmas helyszín, a Millenáris (amely eredetileg a futballsportnak épült, aztán lett a kerékpárosok hazai otthona) tavalyra alkalmatlanná vált a versenyzésre, és új helyszín híján nem lesz hol megrendezni a magyar bajnokságot sem. A Millenáris felújítása korábban évekig napirenden volt, aztán jött egy nagyobb lobbierővel rendelkező sportág(csoport), a korcsolya és „lenyúlta” a Millenáris területét a tervbe vett Nemzeti Korcsolyázó Központ, amelynek a terveit Kósa Lajos szövetségi elnök ismertette. Valóban tervben van a Millenáris kiváltására az óbudai kerékpárosstadion; ennek a bekerülési mértéke azonban csak az olimpiai tanulmányban szereplő összeg egyelőre, a várható költségeket, amelyek a 25 milliárdnál biztosan magasabbak lesznek, egyelőre nem ismertették.