LMP-elnökjelölt: „Kizárnám az együttműködésből a régi baloldali pártokat”

LMP-elnökjelölt: „Kizárnám az együttműködésből a régi baloldali pártokat”

Keresztes László Lóránt válthatja Hadházy Ákost az LMP társelnöki székében. Pécsi interjúnkban a parlamenti képviselő arról beszélt, hogy radikálisabb LMP-t akar, már tervezi az első utcai akciót és szerinte az ellenzék történelmi hibát követett el a migrációs krízis kezelésekor.

Ha meggyőzi a párt kongresszusát és az LMP társelnöké választják, miben változik meg a párt politikája?
Vidéki politikus vagyok, ráadásul olyan megyét képviselek, amelyik a vesztese volt az elmúlt évtizedeknek, ezért másképp látom az országban zajló folyamatokat. Pécsen nyolc évig voltam önkormányzati képviselő, fokról fokra láttam a csődig elvezető folyamatot, illetve Baranya kistelepüléseinek a problémáit. Ezen változtatni kell, éppen ezért vidékorientált politikát szeretnék látni az LMP részéről. Nemzeti sorskérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni a vidék népességmegtartó képességét. Az LMP politikáját figyelembe véve egy sokkal radikálisabb, egyértelmű üzenetekkel operáló pártot szeretnék. Ebbe beletartozik az is, hogy olyan kérdésekkel is foglalkozzunk, amelyeket került eddig az ellenzék.

Ilyen például a migrációs krízis, annak a megítélése Európa és Magyarország tekintetében. Történelmi hibát követett el az ellenzék, beleértve az LMP-t is, hogy nem foglalt el világos álláspontot ebben a kérdésben, és átengedte a terepet Orbán Viktornak.

Nem inkább arról lehetett szó, hogy a Fidesz tematizálta a közbeszédet és ebben nem akartak részt venni?
Orbán azért tudta tematizálni a közbeszédet, mert az ellenzék a homokba dugta a fejét. Pécsen egyébként máshogyan láttuk ezt a kérdést. Én például beszéltem erről a problémáról, illetve Brüsszelben a régiók bizottságában – amelynek három évig voltam tagja – képviseltem azt az álláspontot, hogy

meg kell védeni az unió külső határait és meg kell állítani az illegális migrációt.

Az LMP-n belül is ezt az álláspontot képviseltem, de 2017 elejétől már nem voltam elnökségi tag, így kevés ráhatásom volt az országos politikára. A jövőben a pártnak az összes felmerülő kérdésben világos álláspontot kell kialakítania és közérthető módon eljuttatni az emberekhez. Ehhez kapcsolódik, hogy szeretnénk a politikát kivinni az emberek közé, az ő problémáikat pedig bevinni a Parlamentbe. Képviselőink nagyon sokat lesznek vidéken, terepen, utcafórumokon. Persze bent leszünk az országgyűlésben, szavazunk, elvégezzük a munkánkat becsülettel, azokkal a lehetőségekkel, jogkörökkel, amit a mandátumunk biztosít élni fogunk, de ez csak egy töredéke lesz a munkánknak.
Sokan hangoztatták már, hogy az ellenzéki pártok elhanyagolták a pártépítést; a választási eredményt látva nem is volt alaptalan ez a kritika.
Kudarcnak tartjuk a választást, amit az ellenzék elveszített, még úgy is, hogy az LMP nagy mértékben növelte a szavazói számát. 144 ezerrel több voksot kaptunk, mint 4 éve, de óriási hátrányunk a Fidesszel szemben, hogy még mindig nincs kiépítve rendesen az országos hálózatunk. Csak néhány megyében van olyan szervezetünk, amelyik önálló politikai szervezetként tudott működni. Az LMP-nek kétszintű tagsága van: a teljes jogú tagok száma 700-800 fő körül van, a segítő tagok pedig pár ezren. Ezen kívül persze van rengeteg regisztrált szimpatizánsunk is, közülük szeretnénk tagokat toborozni. Az önállóan is működő megyei köröknek kellene a helyi problémákat felkutatni és azokra megoldást kínálni. A baranyai szervezet vezetője voltam sokáig, amelyik a legnagyobb a megyei szervezetek közül, éppen ezért társelnökként erre fektetnék nagy hangsúlyt és mozgalmi szerveződést indítanék el. Mi itt megtaláltuk az a működési modellt, amellyel aktívak tudtunk lenni még a kisebb településeken is. A választási eredmények is ezt igazolják: az LMP április 8-án 10-15 százalékos eredményt ért el Pécsen és a nagyobb településeken, azonban ahogy távolodtunk a központoktól, ott már ez jócskán leapadt. Viszont azokban a falvakban, ahol van tagunk, ott már ismét jobb eredményt értünk el.

Keresztes László Lóránt 2014-ben, az LMP pécsi polgármesterjelöltjeként. MTI Fotó: Lendvai Péter

Jövő év őszén önkormányzati választások is lesznek. Mely pártokkal, szervezetekkel foghat össze az LMP?
Szűk másfél év van az önkormányzati választásokig, ez óriási szervezeti kihívás az összes párt számára. Szövetségi politikát kell kialakítanunk egyrészt a helyi civilekkel, másrészt pedig a 21. századi pártokkal, a Momentummal, a Jobbikkal, amelyekkel ellensúlyt tudunk képezni az elmúlt évtizedek meghatározó erőihez képest.

Kizárnám az együttműködésből a régi baloldali pártokat.

A VII. kerületi időközi polgármester-választáson viszont Győri Péter lesz a jelölt, őt támogatja a MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Momentum, a Liberálisok és az LMP is, ebben az esetben hogyhogy nem zárkózik el a párt az együttműködéstől?
Az önkormányzati választás mindig más, mint egy országgyűlési választás, sokkal inkább előtérbe kerül a személyiség, és egy egyik oldal irányában sem elkötelezett jelölt sokkal nagyobb teret biztosít az együttműködésre.
Vagyis nem probléma, ha az MSZP is beáll ugyanazon jelölt mögé?
Nem kizáró ok. Ha van egy hiteles helyi jelölt, akkor be tudunk mögé állni, abban az esetben is, ha a szocialisták támogatják. Annak idején Tétényi Éva szórólapján ott volt az LMP, a Jobbik és az MSZP is. Az önkormányzati választás meg tudja haladni a pártpolitikai logikát. Viszont úgy gondolom, hogy

a szocialistáknak ez lesz az utolsó négy évük, amikor be tudtak jutni a Parlamentbe.

A már kormányzati múlttal rendelkező pártok hiteltelenné váltak a választók előtt, uszkve 300 ezerrel kevesebb szavazatot kapott a baloldali összefogás 2014-hez képest. Ezzel szemben az új pártok tudták növelni a szavazóbázisukat, még úgy is, hogy a kormányzati média leginkább a Jobbikot és az LMP-t támadta.

Az elnökjelölt az LMP új parlamenti frakciójának tagjaként áprilisban, a siófoki Fő téren tartott sajtótájékoztatón. MTI Fotó: Varga György

A szocialistákkal szemben viszont most visszafogottabbak voltak.
Ugye, milyen érdekes? Az új pártok jelentenek majd esélyt arra, hogy megdöntsék Orbán Viktor hatalmát: nem terheli őket semmilyen kormányzati múlt, ki nem kezdhető ellenzéki tömörülést lehet ebből kialakítani, még úgy is, hogy komoly ideológiai különbségeket találunk a pártok között, de megtalálhatjuk azokat a pontokat, amikben egyetértünk. Ez hatványozottan lesz igaz az önkormányzati választáson; egy város tisztességes vezetése, a korrupció felszámolása és a helyi gazdaság fejlesztése olyan kérdések, amikben ezek a pártok meg fognak tudni egyezni a helyi civil szereplők bevonásával. Ez egy jó első lépés lehet és

egységbe kovácsolhat egy olyan ellenzéket, ami el tudja söpörni a Fideszt.

A választások után felszínre kerültek az LMP-n belüli feszültségek, a Sallai–Hadházy-affér, Schiffer András kilépése.
Nagyon hosszú és fárasztó kampányon vagyunk túl, és az emberi oldalról nézve érthető, ha a feszültség előjön, de ezek az ellentétek az elmúlt hetekben feloldódtak. Azt viszont le kell szögeznem, hogy a szóbeli vagy a fizikai agresszió elfogadhatatlan a pártban, zéró tolerancia van.
Összesen nyolc baranyai képviselő lesz a Parlamentben, Pécsen már a megyei lobbi újjáéledéséről beszélnek. El tud képzelni olyan szituációt, hogy felhív fideszes politikusokat, Hoppál Pétert vagy Bánki Eriket és együttműködésről beszél velük helyi ügyekkel kapcsolatban?
Nagyon jó lenne, ha ez így működne a magyar politikában, de ez elképzelhetetlen. Bármilyen olyan ügy lesz, ami segíthet Baranyának, azt támogatni fogjuk, ugyanakkor nincsenek illúzióim. A fideszes képviselők már korábban bebizonyították, hogy

nem érdekli őket, mi történik a megyében, ők kizárólag egy pártközpont utasításait teljesítik.

Velük semmi dolgunk nem lesz a következő időszakban ez egészen biztos, de a négy ellenzéki képviselő, amennyi lobbierőt ki tud fejteni együtt, azt meg is fogja tenni. Kezdeményezni fogom, hogy rendszeresen egyeztessünk helyi kérdésekről. Én egyébként Pécsen maradok, itt nyitok irodát, a parlamenti kötelezettségeimet ellátom, de Magyarország nem csak Budapestből áll, innen is el lehet végezni a munka egy részét. Ráadásul jobb rálátásom van arra, hogy melyek a vidék problémái.
Ha már Pécs. Egymást érik a nagy létszámú tüntetések, amelyeket civilek szerveznek. Már az is felvetődött, hogy a civileknek kellene összefogni és beállni egy polgármester-jelölt mögé. Az LMP támogatna egy független jelöltet?
Pozitív lenne, ha egy független jelölt tudna ebbe a pozícióba kerülni, de azt sem tartanám rossz megoldásnak, ha egy párt jelöltje nyerné meg a polgármesteri széket és abban az időszakban, amíg a települést vezetné, szüneteltetné a párttagságát. Nagyon örülnék, ha ez a lendület kitartana a jövő év őszéig és találnánk egy olyan jelöltet, aki mögé a civilek és az ellenzéki pártok is be tudnak állni.
A civileknek és az LMP-nek volt már eddig is közös ügye, gondolok itt a Pécs szomszédságába tervezett bodai atomtemetőre. Hogy áll a népszavazási kezdeményezés?
A helyi választási iroda és a Pécsi Törvényszék is elutasította a kezdeményezést, jelenleg a párt jogászai vizsgálják a további lehetőségeket. Ha nem sikerül jogi eszközökkel fellépni az atomtemető ellen, akkor radikálisabb eszközökhöz fogunk folyamodni, tüntetéseket fogunk szervezni, mert a környéken mindenhol elutasítják a tervezett nukleáris tárolót. Törvényjavaslatot fogok benyújtani az atomtemetővel kapcsolatban és ezzel párhuzamosan indulhatnak az utcai akciók is.