Lemaradnak a magyar bérek – már a románok közelítik a magyar színvonalat

Lemaradnak a magyar bérek – már a románok közelítik a magyar színvonalat

A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban kétszámjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergencia program alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.

A béremelkedésnek két mozgatórugója van; egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9 százalékkal, 2018-ban 8,2 százalékkal), és a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8 százalékkal, 2018-ban 12,1 százalékkal), másrészt a munkaerőhiány. A tavalyi évben – főleg annak első felében – inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket, míg idén, az elmúlt hónapokban a bértorlódás miatti béremelkedések. 2017-ben az alkalmazásban állók átlagkeresete 12,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az idei év első két havi adatai alapján pedig a tavalyi év január-február hónapjához képest ugyancsak 12,9 százalékos emelkedést történt. Természetesen ez nem mindenhol jelentkező béremelés, hiszen az nagyon eltérő módon csapódik le a munkaerőpiacon belül. Az egyik ilyen „törésvonal” a foglalkoztatók nagysága. Miközben a 250 fő alatti cégeknél 2017 elején még csak 6,6 százalékkal emelkedtek a minimálbér emelése ellenére a bérek, addig 2018-ban már 13,4 százalékkal.

A másik „törésvonal” a regionális metszet. Az adatok alapján tavaly a minimálbéresek nagyobb arányának következtében főleg az alacsonyabb bérekkel bíró megyékben volt nagyobb az emelkedés, míg Budapest csak a sor végén járt.

Mi várható?

A bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy valójában milyen mértékben, az elhatározottnak megfelelően gyarapodnak-e a munkavállalók. A bér természetesen csak egyik eleme a munkavállalói jövedelemnek. Ezt kiegészíthetik egyéb juttatások. A kormány által közzétett konvergencia program szerint – miközben 2017-ben 12,9 százalékos volt az átlagbér emelkedése – az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem csupán 9,2 százalékkal nőtt. Azaz a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek. A kormány – az által közzétett tervek alapján – 2018 és 2022 között átlagosan 7 százalékos emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. Ez azonban nem túl ambiciózus abból a szempontból, hogy sikerül-e csökkenteni bérhátrányunkat Lengyelországhoz, Szlovákiához, és Csehországhoz képest, és megtartani előnyünket Romániával szemben. Ezt modellezendő a négy ország konvergencia programját összehasonlítottuk a munkavállalói jövedelmek növekedését figyelembe véve:

A konvergencia programban lévő számok alapján a cseh és a szlovák gazdasághoz képest erősebb béremelkedés várható Magyarországon, de ezzel is csak közelebb kerülünk a két említett országhoz, de nem érjük utol őket. Románia ugyanakkor ismét közelebb kerül hozzánk, mivel ott nagyobb bérdinamikával terveznek. Amennyiben a fenti forgatókönyvek valósulnak meg, akkor a magyar gazdaságnak csak egyetlen felzárkózási esélye van a béreket tekintve, mégpedig ha az adórendszeren keresztül kap ösztönzést a rendszer. Ez a munkavállalói terhek közül potenciálisan az SZJA csökkentését jelentheti, amely többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről. Számításaink szerint a 10% alatt SZJA kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel béreket.

Mi a teendő?

Megítélésünk szerint a gazdaság további minimálbér-emelés nélkül nem lesz képes még a konvergencia programban szerepelő tervet sem tartani. Ezért 2019-től új bérmegállapodásra lenne szükség – írják a Policy elemzői. Miután a bérmegállapodás (minimálbér, garantált bérminimum kapcsán) csak a bruttó összegeket rögzíti, ezért fontos, hogy az adórendszer kapcsán is világosan lehessen előrelátni a ciklus egészére. Amennyiben a kormány nem akar hozzányúlni a béreket terhelő adókhoz, akkor

  • vagy azzal kell számolni, hogy csak lassan araszol a magyar bérrendszer a szlovák és a cseh bérek után,
  • vagy a konvergencia programban leírtakhoz képest ambiciózusabb munkajövedelem-emelkedési ütemet kell kitűzni, hiszen nem lesz elég az évi átlagos 7 százalékos növekedés.

Fontos hangsúlyozni, a bérekre rakódó munkáltatói adóterhek csökkentése nem eredményezi a nettó bérek emelkedését. Nagyon fontos kérdés ugyanis az, hogy a kormány általában akar-e a vállalkozások adóterhein csökkenteni, vagy fontosnak tartja a nettó bérek felzárkózását is. Ez utóbbi esetben a minimálbér emelése és az SZJA csökkentése az egyedül járható út.