A skótok keresztbe feküdtek a brexitnek

A skótok keresztbe feküdtek a brexitnek

A skót parlament elutasította a brit központi kormány által készített brexittörvényt, méghozzá nagyon, 93 képviselő szavazott a tervezet ellen, és csak 30 mellette. A skót parlament döntése nem kötelezi semmire Theresa May kormányát vagy a brit központi parlamentet, azonban nagyon súlyos következményei lehetnek, ha a May-kormány figyelmen kívül hagyja a döntést, és rákényszeríti akaratát a skótokra.

A skót törvényhozásban a kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Pártnak pár képviselő híján többsége van. Skóciában 2014-ben népszavazást tartottak az Egyesült Királyságból való kiválásról, aminek végül az lett az eredménye, hogy Skócia nem lépett ki, de az eredmény szoros volt, a szavazók 45 százaléka a függetlenségre voksolt. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a brexitnépszavazás óta lebegteti, hogy újabb függetlenségi referendumot írhatnak ki. A brexitnépszavazás az egész Egyesült Királyság átlagában nagyon szoros volt, Skóciában a maradáspárti szavazatok voltak többségben, a Skót Nemzeti Párt ezért úgy látja, hogy Skóciát akarata ellenére viszik ki az Európai Unióból.

Ha Theresa May úgy dönt, erőből kezeli a skót parlament döntését, azzal

muníciót adhat Nicola Sturgeon függetlenségi törekvéseinek,

végső esetben tényleg újabb függetlenségi népszavazás lehet a vita vége.

A vita azon folyik, ki örökölje Brüsszel jogköreit

A skót és a brit kormány abban nem tudnak megegyezni, hogy a brexit után mi legyen a sorsa bizonyos jogköröknek, amiket jelenleg Brüsszel gyakorol, de a kilépés után visszakerülnek az Egyesült Királysághoz. Többek közt a halászati kvóták, agrár- és ipartámogatások megállapításáról, a génmódosított terményekkel kapcsolatos szabályok megállapításáról van szó.

Abban a két kormány egyetért, hogy ezeknek a szabályoknak a brexit után is egységeseknek kell lenniük az egész Egyesült Királyságban. A brit kormány álláspontja szerint a közös szabályokat Londonban kell megállapítani, a May-kormány azt ígéri, a szabályok megállapítása során konzultálni fognak a skót, a walesi és az északír kormányokkal illetve törvényhozásokkal.

A skót kormány azonban ennél többet akar,

azt, hogy az alárendelt kormányoknak vagy törvényhozásoknak vétójoguk legyen Londonnal szemben. A központi kormány a vitában már több engedményt tett (amik hatására a walesi kormány beadta a derekát), de a vétójogba nem hajlandó belemenni.

Londonban káosz van

A skót pofon rosszabbkor nem is jöhetett volna Theresa Maynek, kormánya és a kormánypárt belháborút folytat a brexit hogyanja és mikéntje miatt, az unióval folytatott tárgyalások pedig gyakorlatilag zátonyra futottak.

Az egyelőre megoldhatatlannak bizonyuló problémát a két Írország határa jelenti, illetve ez élezte ki végletekig a kormányon és a kormánypárton belüli ellentéteket. Ha az Egyesült Királyság kilép az unióból (beleértve a vámuniót és a belső piacot), akkor az EU külső határa a két Írország közt fog húzódni, vagyis vissza kellene állítani a határellenőrzéseket. Ezt senki sem akarja, arról viszont nagyon különbözőek az elképzelések, hogyan lehetne elkerülni.

Nincs olyan terv az asztalon, ami mindenkinek megfelelne

A kormánypárt brexitet ellenző tagjai szerint az Egyesült Királyságnak fél lábbal bent kellene maradnia az EU-ban (a vámunióban, vagy az Európai Gazdasági Térségben, mint Norvégiának). Ez megoldaná az ír határ problémáját a kormányban azonban nincs komoly támogatottsága ennek a megoldásnak, mert így lényegében értelmét vesztené az egész brexit, hiszen az Egyesült Királyság nem tudna szabadon kereskedelmi egyezményeket kötni harmadik országokkal.

A kormány egy része azt a megoldást favorizálja, hogy az Egyesült Királyság lépjen valamiféle vámszövetségre az EU-val. Ez például azzal járna, hogy az unióba az Egyesült Királyságon keresztül érkező árukat a brit hatóságok ellenőriznék, és a vámokat a brit hatóságok szednék be az EU-nak. Nem világos, egy ilyen megállapodás mennyire korlátozná London világkereskedelmi mozgásterét. A kormány másik része egy olyan megoldást favorizál, ami szerint hatósági és technológiai megoldásokkal kerülnék el a fizikai határellenőrzéseket a két Írország közt.

Brüsszel álláspontja szerint a gyakorlatban a két megoldás közül egyik sem megvalósítható,

Michel Barnier uniós főtárgyaló állítólag azt mondta, hogy a briteknek fölösleges is vitatkozni róluk.

Az EU vészmegoldásképp azt dobta be, hogy a brexit után Észak-Írországnak maradnia kellene a vámunióban, így nem a két Írország, hanem az Ír-sziget és az Egyesült Királyság többi része közt kellene határellenőrzéseket bevezetni. Ezt London nem hajlandó elfogadni, hiszen gyakorlatilag Észak-Írország elcsatolásával érne föl.

Theresa May kormánya azt ígérte, az eddigieknél sokkal részletesebb brexittervet fog nyilvánosságra hozni még a júniusi EU-csúcstalálkozó előtt. A kilépésről legkésőbb őszig meg kell állapodni, a brexitnap 2019. márciusában lesz, addigra bármiféle megállapodást a tagállamoknak külön is el kell fogadniuk.