A románok is meglépnék Orbánék nyugdíjtrükkjét

A románok is meglépnék Orbánék nyugdíjtrükkjét

A bukaresti kabinet azt fontolgatja, hogy megszünteti a 35 év alattiaknál előírt magánnyugdíj-befizetések kötelező jellegét. Erről már tavaly elkezdődött a vita, akkor a kormány úgy döntött, hogy 2018 januárjától 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkenti a dolgozók bruttó bérének azt az arányát, amelyet az állami nyugdíjpénztárnak át kell utalnia a kötelező magánnyugdíjalapot kezelő magánbiztosítóknak.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter korábban elmondta: az állam gazdaságosabban tud bánni a biztosítottak pénzével, ezért olyan ösztönző rendszert igyekeznek bevezetni, hogy minél többen válasszák az állami nyugdíjat a kötelező magánnyugdíjak helyett. Teodorovici szerint ugyanis az állami nyugdíjnak nagyobb a hozama, mint a magánnyugdíjaknak. A külföldi befektetők tanácsa szerint a kötelező magánnyugdíjak megtartása létfontosságú, hogy a biztosítottak nyugdíjba vonulásuk után is megfelelő életszínvonalnak örvendhessenek.

Felidézték, hogy valamennyi becslés szerint 2040-ben demográfiai okok miatt a román állami nyugdíjrendszerre hatalmas nyomás fog nehezedni, ezért szerintük a kötelező magánnyugdíjak vehetik át ennek a tehernek egy részét. Úgy vélték, a kormánynak meg kell őriznie a jelenlegi rendszert, sőt az eredeti terveknek megfelelően 6 százalékra kellene növelnie a magánbiztosítóknak átutalt jövedelemarányt.

A 2007-ben beindított három pillérű – állami, valamint kötelező és fakultatív magánnyugdíjból álló – öregségi járandósági rendszert pénzügyi elemzők szerint a kormány azért akarja átalakítani, hogy betömje az államháztartásban keletkezett lyukakat. A kötelező magánnyugdíjalapokban eddig 42 milliárd lej (9 milliárd euró) gyűlt össze 7 millió személy után.

2011-ben a magyar kormány egy tollvonással államosította a magánnyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonát. A pénz felét a kormány elköltötte a folyó költségvetési év során a másik felééből az államadósságot csökkentették. Az intézkedés következtében a magyar nyugdíjrendszer finanszírozhatósága 2035-2040-ig megoldott, ám ezt követően épp a pénztáraknak kellett volna viselniük a nyugdíjkiadások egyre nagyobb részét. (MTI)