Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

2014 óta nem voltak ilyen véres napok Gázában, és még nem látni a végét

2014 óta nem voltak ilyen véres napok Gázában, és még nem látni a végét

Már több mint hatvanra emelkedett a palesztin áldozatok száma. A szakértő szerint megjósolhatatlan, hogy a kiújult konfliktusnak milyen következményei lesznek.

Több mint hatvan halott és 2700 sebesült – a legfrissebb adatok szerint ez a mérlege a Gázai-övezet határán történt hétfői összecsapásoknak az izraeli hadsereg és palesztin tüntetők között. Ez azonban még egyáltalán nem biztos, hogy a végleges szám. Félő, hogy a keddi temetések tovább szítják a feszültséget a palesztin csoportok között, ám elyek hét hete tüntetnek a két ország határán. Ráadásul a szertartások éppen a Nakba-napra (Izrael állam létrejötte) esnek, amely egyébként is

nemzeti gyásznap a palesztinok számára.

Szimbolikus időzítés

A hétfői véres összecsapások persze borítékolhatóak voltak, hiszen az Egyesült Államok éppen erre a napra időzítette jeruzsálemi nagykövetségének megnyitását. A tel-avivi követség áthelyezésének időpontja már korábban is hatalmas vihart kavart. A Palesztin Felszabadítási Szervezet részéről nem is titkolták, hogy a döntés minden arab számára sértő.

A megnyitón Ivanka Trump, az elnök lánya is részt vett. Fotó: Lior Mizrahi/Getty Images

A nagykövetség – amelyet Trump lánya és veje adtak át – egyelőre nem is készült el, így a megnyitó is inkább csak szimbolikus volt. A biztonsági rendelkezések alapján az új védelmi követelmények teljesítéséig a konzulátus csak nevében válik követséggé, és David M. Friedman nagykövet is csak korlátozottan használhatja találkozókra és napi teendőihez, de tartósan nem tartózkodhat benne. A következő három évben újabb emeleteket húznak fel a házra, és átadnak egy új épületet a követség többi alkalmazottjának.

Az biztos, hogy Washington ennél szimbolikusabb időpontot nem is választhatott volna a nagykövetség átadásához. A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor nem is az volt a meglepő, hogy Izrael állam kikiáltásának 70. évfordulójára esett, hanem az, hogy

a döntés meghozatala óta ilyen kevés idő telt el.

Donald Trump amerikai elnök december elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának és nagykövetségüket is oda költöztetik. Ahhoz képest, hogy akkor még 2-3 éves előkészületekről beszéltek, az öt hónap rendkívül gyors tempóra utal – mondta Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Úgy vélte, az átadó időzítése

„politikai ajándék” is lehetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök számára,

a személyes kapcsolatot pedig tovább erősíti, hogy Trump a lányát és vejét küldte el a megnyitóra.

Változó körülmények

Arra már korábban is számítani lehetett, hogy az évforduló és a nagykövetség átadásának napján kiújul az erőszak a Gázai-övezetben. Az összecsapásokban a legújabb jelentések szerint eddig több mint 60 palesztin halt meg, köztük egy nyolchónapos csecsemő, aki könnygázt lélegzett be. A halálos áldozatok mellett 2771 palesztin sebesült meg, közülük 1373-an éles lőszerrel leadott lövésektől.

A temetések éppen a Nakba napra esnek. A galériáért kattintson a képre! Fotó: Marcus Yam/Los Angeles Times via Getty Images

Szalai Máté szerint ennek ellenére még nem láthatjuk, hogy a kiújult konfliktusnak milyen következményei lesznek.

„Ha az Egyesült Államok 30-40 évvel ezelőtt hozta volna meg ezt a döntést, óriási botrány lett volna belőle. Azóta viszont a palesztin konfliktus is nagyban átalakult, és még maga a palesztin társadalom is máshogy látja a kérdést” – mondta a szakértő.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa rámutatott arra is, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnökkel szemben is nagy a bizonytalanság, ami legitimizációs problémákat szül. Ráadásul az arab országok is máshogy tekintenek a konfliktusra, Szaúd-Arábia például szabadulna a problémától, még ha ezt nem is mondja ki nyilvánosan. A legfontosabb kivételt talán Jordánia jelenti, de ők egyedül nem képesek arra, hogy beleszóljanak az izraeli-amerikai kapcsolatok alakulásába.

A mostani konfliktus viszont utat nyithat Iránnak,

ahol eleve hatalmas felháborodást szült, hogy Trump alig egy hete felmondta az iráni atomalkut.

Tüntetők a Gázai övezet izraeli határkerítésénél, Hán Junisz város közelében. Fotó: MTI/AP/Halil Hamra

Bahram Kászemi iráni külügyi szóvivő már ki is használta az alkalmat, és keddi közleményében úgy fogalmazott: háborús bűnösökként kellene elítélni az izraeli vezetőket a Gázai övezet és Izrael határán elkövetett „mészárlás” miatt.

Pragmatikus magyar álláspont

Arra a kérdésre, hogy más országok követik-e az Egyesült Államok példáját, Szalai Máté azt válaszolta, hogy a legtöbben valószínűleg kivárnak még egy ideig. Egy hasonló döntésben a gazdasági érdekek is szerepet játszanak, hiszen akik komoly üzleti kapcsolatokat ápolnak az iszlám országokkal, háromszor is meggondolnak majd egy hasonló lépést. Sokan a terrorista csoportok fenyegetését is komolyan veszik, hiszen

senki nem akar célpont lenni.

Szalai Máté ugyanakkor úgy véli, Magyarország álláspontja nem fog változni a kérdésben. Hazánk más közép-európai államokkal együtt elismeri a palesztin államot, de Benjamin Netanjahuval is jó kapcsolatokat ápolunk, amit az is mutat, hogy Orbán Viktor hamarosan hivatalos látogatásra Izraelbe utazik.