Erre készül a kormány: meglepő és milliárdos döntések körvonalazódnak

Erre készül a kormány: meglepő és milliárdos döntések körvonalazódnak

Gyorsvasutakra és egyházi beruházásokra költi előszeretettel a kormány a Beruházás Előkészítési Alap milliárdjait. Nem minden tervből lesz konkrét beruházás, ráadásául az alap milliárdjaival kapcsolatos döntések finoman szólva sem átláthatóak, ellenben jelzik, hogy a kormány a következő négy évre mit tervez.

Mintegy 25 milliárd forint lehet a kormány által kezelt Beruházási Előkészítési Alapban, amit még 2017-ben azért hoztak létre, hogy felgyorsítsák az állami vagy uniós pénzből induló beruházásokat. Az alap jelentős részét már a tavalyi költségvetési év során elköltötte a kormány, ám januárban feltöltötték az alapot 8 milliárd forinttal. Az idei döntések kedvezményezettjei az egyházak, de a legtöbb a talán soha meg nem valósuló gyorsvasúti hálózatok tanulmányozására ment a döntések közül.

Az alappal kapcsolatos döntések ugyan megjelennek a Magyra Közlönyben, ám nem minden esetben derül ki, hogy a kormány mire is szánja az adófizetők pénzét. A „Kormány egyetért a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség által tervezett beruházás előkészítésével” – olvasható például a kormány márciusi határozatában, amely ékes példája annak, hogy a kormány mennyire nem átlátható módon költi ennek az alapnak a pénzét.

Tudniillik úgy ad 111 millió forintot a beruházás előkészítésére, hogy a másfél oldalas határozatból még véletlenül sem derül ki, pontosan mire is megy az adófizetők pénze.

Annyi hámozható ki a Magyra Közlönyben megjelent határozatból, hogy a beruházás egyházi közösségi célokat szolgál – tehát valamilyen oktatási, kulturális, esetleg egészségügyi beruházást takar, ám ez utóbbival csak ritkábban foglalkoznak az egyházak. Az csak a győri bencések honlapjáról derül ki, hogy „Magyarország Kormánya” támogatja egy új látogatóközpont építését, ezenkívül a gimnázium is kap új épületet – erre egy tavaly decemberi döntéssel a kormány külön 2,1 milliárd forintot adott új ingatlan vásárlására.

Már a választások után, április 25-én döntött a kormány a Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásai előkészítésének támogatásról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a kormányhatározatból. Azt lehet tudni, hogy a Kis-Rigó László püspök által vezetett egyházmegyében egyszerre folyik egy 10 milliárdos stadionberuházás, de most iskolaépítésekről van szó. A tervek szerint új katolikus általános és középiskola létesülhet Szegeden. A tervek szerint az iskolaberuházások elérhetik végül akár a 20 milliárd forintot is.

Erdélyben is nagyon örülhetnek

Hasonlóan titkolózó a kormány az Erdélyi Református Egyházkerület fejlesztésének támogatásával, amire 250 millió forintot szánnak az alapból. Ebből a határozatból sem derül ki, hogy mire kell az aprópénz. A 250 millió forintot azért nevezhetjük joggal aprónak, mert a 2017. december 31-i nagy kormányzati pénzszórásban az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület egyedül 26,8 milliárd forintot kapott a költségvetési maradványokból, amit az egyház „többnyire intézményfejlesztésre fordít” – ezt Kató Béla, az egyházkerület püspöke nyilatkozta a Maszol.ro hírportálnak. A püspök elmondta azt is: „Több mint 300 beruházás terveit dolgozták ki és tették le a magyar kormány asztalára”. Hozzátette:

a 26,8 milliárd forintos támogatás nagynak tűnhet, de száz év alatt felhalmozódott hiányokat próbál pótolni.

Összesen 2 milliárd és 60 millió forintot kapott a Schmidt Mária vezetése alatt álló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány, amiből csak 60 millió forint megy a beruházási alapból – ezt a pénzt a közalapítvány a Terror Háza felújítására költheti. Ettől függetlenül 2 milliárd forintos indulótőkével valósul meg a Kertrész Imre Intézet a VIII. kerületi Benczúr utca 46. alatt, a Városliget tőszomszédságában.

Gyorsvasutak szelik be majd Magyarországot

Márciusban a kormány döntött előbb a Budapest-Kolozsvár, majd egy nappal később a Budapest-Varsó nagy sebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítéséről. Az előbbi egymilliárd forintból készül el – erre az idén 300 millió forintot, jövőre pedig 700 milliót szánnak. A varsói projekt ennél kicsivel nagyobb falat, az idén a Beruházási Alapból 500 millió forintot, jövőre pedig további 1 milliárd forintot költhetnek erre.

A nagy sebességű vasutazás ma 250 kilométeres óránkénti sebességnél kezdődik, amely a jelenlegitől egy teljesen új pálya felépítést jelentené. A magyar kormány százmilliárdos felújítási program keretében most éppen azon van, hogy 160 kilométeres óránkénti sebességre emelje az utazósebességet, ugyanis a vonatok jelenleg csak 120 km/h-val közlekedhetnek, mert bár a pálya már bírná a 160-at, ám a biztosítóberendezések nem. Ennek fényében szakmai körökben, de még román politikai körökben is inkább ábrándozásnak tekintik a 250-300 km/h sebességet Budapest és Kolozsvár között, nem beszélve arról:

a román közlekedéspolitika elsődleges célja, hogy Bukarestnek normális vasúti kapcsolata legyen Magyarországgal, illetve az európai vasúti hálózattal.

A stadionok kifújtak, jönnek a jégcsarnokok

Nem kell csalódniuk a kormány sportrajongó híveinek sem. Az országot két ciklus alatt telerakták – többnyire üres – stadionokkal, most már jégcsarnokokban gondolkodik a kormány, igaz, mindössze 80 millió forintot szavaztak meg a Budapest XII. kerületében, Egerben, Kecskeméten és Pécsen épülő négy pályára.

 

Futballstadionok után a jégre merészkedik Orbán Viktor

Miután mostanra már szinte teleépítette futballstadionokkal az országot a Fidesz, úgy tűnik, a jégcsarnokok felé fordul az érdeklődése. A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ugyanis a Magyar Jégkorong-szövetséggel közösen elindítják a jégcsarnok-fejlesztési programot, amely alapján négy helyszínre terveznek ilyen létesítményt. Budapest XII.