Éles MTA-kritika a gyógynövények felhasználásával kapcsolatban

Éles MTA-kritika a gyógynövények felhasználásával kapcsolatban

Újabb forduló az áltudományokkal kapcsolatban: az akadémia elvárja, hogy minden közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése legyen nyilvános.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tájékoztatása szerint az áltudományok elleni küzdelem a fő célja annak az új ismeretterjesztő honlapnak, amely a közvéleményt leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekkel foglalkozik. Fábián István, az MTA doktora, felelős szerkesztő köszöntőjében megírta, a modern kor embere rengeteget köszönhet a tudománynak, annak eredményei folyamatosan hasznosulnak mindennapjainkban.

„Sokak szerint azonban nem elég jól, nem elég hatékonyan, sőt bizonyos kérdésekben olyan állítások is napvilágot látnak, hogy a tudomány képviselői valamiféle sötét összeesküvés részeseiként az emberiség tönkretételén munkálkodnak” – fogalmazott.

A Magyar Tudományos Akadémia 150 éves székháza Budapesten 2015. május 29-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Követelt állásfoglalás

Az MTA állásfoglalása azért különösen aktuális, mert ahogyan arról a Zoom.hu is beszámolt, az áltudományok ellen évek óta felszólaló Boldogkői Zsolt nemrég nyílt levelet írt az akadémia elnökének. A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára alig két hete kérte arra a szervezet elnökét, ítélje el a kínai orvoslást, az akupunktúrát. Bejárta az országos médiát az a cikkünk is, amelyben Boldogkői a természetgyógyászatot, azon belül Gyuri bácsit, a bükki füvesembert kritizálta élesen. A biológus mindig is hiányolta a tudományos szervezetek és a szakma határozott fellépését az ilyen tanok ellen. Kivétel ez alól a homeopátia, amit az MTA is élesen támadott.

Az akadémia héten közzétett állásfoglalása ugyanakkor egyetlen igazán konkrét területet sem említ, így az akupunktúrát és a Boldogkői által sokat kritizált természetgyógyászokat sem ítéli el fehéren-feketén. Azt ugyanakkor Fábián megfogalmazta, hogy a valódi tudomány mellett él és virul az áltudomány is.

Mint írta,

ennek táptalaja mindig a tudatlanság, hajtóereje pedig az anyagi érdekektől kezdve a világnézeti meggyőződésen keresztül a politikai irányultságig számos dolog lehet. Ezeknek azonban a tudomány világában nincs keresnivalójuk.

Szerinte küldetéstudatos megszállottak, kóklerek és csalók könnyű, de minden valós alapot nélkülöző megoldásokat kínálnak például súlyos betegségek gyógyítására, környezetvédelmi problémák megoldására, ingyen energiatermelésre. A doktor szerint megfelelő ismeretek hiányában a közvélemény a tudományos eredményekkel szemben sokszor gyanakvó, azokat nehezen fogadja el. Ezért a kutatók munkája nem érhet véget a szakmai eredmények tudományos igényű leírásával, további fontos feladatuk a következtetések közérthető megismertetése a laikus, de érdeklődő emberekkel.

Gyuri bácsi 2012-ben. MTVA Fotó: Zih Zsolt

Megszólalt az elnök

Az akadémia honlapján található beszámoló szerint Lovász László, a szervezet elnöke szintén hangsúlyozta a tudomány kommunikációjának és népszerűsítésének fontosságát.

„Sok olyan aggasztó jelenséggel találkozhatunk, ami aláhúzza a tudomány népszerűsítésének, az új eredmények minél szélesebb körben való kommunikációjának fontosságát” – közölte az elnök.

Kiemelte, a tudományos eredmények korrekt kommunikációja és értelmezése a tudós fontos etikai kötelessége. Az akadémia nem egyes tudományos tételek mellett áll ki, nincs hivatalos véleménye tudományos kérdésekről.

Az akadémia a tudományos módszer mellett áll ki.

„Nem azt állítjuk, hogy egy növény kivonata hatástalan, de elvárjuk, hogy mielőtt a hatásosságát hirdetnék, ugyanolyan szigorú vizsgálaton menjen át, mint a törzskönyvezett gyógyszerek. Nem állítjuk, hogy a magyarság finnugor, török, vagy akár sumér eredetű, de azt elvárjuk, hogy a magyarság őstörténetére vonatkozó kérdések tudományos pontossággal legyenek feltéve” – hangsúlyozta.

Lovász László, Magyar Tudományos Akadémia elnöke interjút ad a Magyar Távirati Irodának dolgozószobájában 2015. november 10-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Határozatban is

Ezzel együtt az MTA a héten tartott közgyűlésén határozatot is elfogadott az áltudományok elleni aktívabb akadémiai fellépés érdekében. Szerintük a tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám a tudomány alapelveinek nem megfelelő, tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség. A tudomány alapelveinek támadása, az áltanok, a tudományosnak, meggyőzőnek tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik.

Mint írták, a Magyar Tudományos Akadémia – mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület – az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván vállalni ennek a világ és Magyarország jövőjét egyaránt hátrányosan befolyásoló jelenségnek a visszaszorításában.

A határozat ezért felszólította valamennyi MTA-tagot a tudomány alapelveinek aktív, következetes képviseletére a kutatói közösségek, a nagyközönség, a média, a politikai döntéshozók és a szakpolitikusok számára készülő közléseiben és javaslataiban, továbbá a tudományos érvelés, szükség esetén a közös fellépés erősítésére a megalapozatlan tanokkal szemben. Hangsúlyozták, hogy elvárják: minden közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése legyen nyilvános, fogyjon a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően, érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás.