És azt a viccet ismeri, hogy a Fidesz alig kampányolt a sajtóban? – Ez nem vicc

És azt a viccet ismeri, hogy a Fidesz alig kampányolt a sajtóban? – Ez nem vicc
  • Az ÁSZ nyilvánosságra hozta, a magyar médiumok mely pártoktól, mennyi pénzért, mennyi hirdetést tettek közzé az országgyűlési választások kampányában.
  • A Fidesz-közeli médiumok nem tettek közzé politikai hirdetéseket.
  • A Fidesz és a fideszes jelöltek alig tettek közzé politikai hirdetéseket a kampányban, a nagy nyomtatott és online médiumokban egyáltalán nem hirdettek.
  • Mindehhez hozzátartozik, hogy a Google- és a Facebook-hirdetéseket az ÁSZ nem tartja számon, az állami hirdetések (például a Soros-kampány) pedig nem minősülnek politikai reklámnak.
  • A Jobbik és a Momentum sokat hirdettek online felületeken.
  • Az MSZP a Népszava-csoportnál költött sokat.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közzétette a sajtótermékek által megküldött tájékoztatókat az országgyűlési választási kampányban megjelentetett politikai hirdetések adatairól. Az ÁSZ sajtótermékek szerinti bontásban hozta nyilvánosságra a dokumentumokat, “amelyek tartalmáért felelősséget nem vállal” – írják közleményükben.

A kampány előtt a sajtóorgánumoknak jelezniük kellett az ÁSZ felé, hogy fognak-e politikai hirdetéseket közzétenni. Az ÁSZ által nyilvántartásba vett sajtótermékeknek a választási eljárásról szóló törvény alapján a választást követő 15 napon belül tájékoztatniuk kell a Számvevőszéket a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az adott sajtótermék az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé.

A fideszes lapok nem tettek közzé a jogi értelemben vett politikai hirdetést

Az ÁSZ által közzétett adatokban két dolog nagyon feltűnő. Az egyik nem meglepő, de azért szóra érdemes: a Fidesz-közeli médiumok (például az Origo, a Magyar Idők, a megyei lapok, és a sort hosszan folytathatnánk) nem vettek részt a kampányban. Legalábbis abban az értelemben, hogy nem közöltek politikai hirdetéseket. Ez nem újdonság, mivel a médiumoknak előre jelezniük kellett, hogy a kampányban fognak-e politikai hirdetéseket közzétenni.

Az állami, tájékoztatónak nevezett hirdetések (például a Soros-kampány) azonban nem számítanak politikai hirdetésnek, ezért az ÁSZ azt nem közölte (nem is tudja) ezekből mennyi futott a fideszes sajtótermékekben.

Szintén fontos körülmény, hogy az ÁSZ nem tekinti sajtóterméknek a Google-t és a Facebookot, így azt nem lehet tudni, ilyen hirdetésekre mennyit költöttek a pártok – írta meg még korábban a 24.hu. A Google hirdetései ráadásul külső oldalakba is beépülnek, így akár online újságokban is felbukkanhattak olyan kampányhirdetések, amikről az ÁSZ nem tud.

A Fidesz hanyagolta a sajtót

A másik dolog viszont már újdonság: a Fidesz és a fideszes jelöltek gyakorlatilag egyáltalán nem hirdettek a sajtóban. Ami a legnagyobb és legfontosabb médiumokat illeti, egyáltalán nem volt bennük kormánypárti hirdetés, se a nyomtatott sajtóban, se az online-ban.

A kisebb, helyi médiumokban vásároltak hirdetéseket fideszes jelöltek, illetve maga a Fidesz,

de ezekért aprópénzeket fizettek, jellemzően pár tízezer forintokat, esetleg egy-kétszázezreket.

Két táblázatba kigyűjtöttük a nagyobb médiumokban megjelent politikai hirdetéseket, a gyűjtés nem teljes, csak a fontosabb felületek szerepelnek rajta (technikai megjegyzés: az Állami Számvevőszék az átláthatóság jegyében összesített adatokat nem tett közzé, a bontott adatokat pedig pdf-formátumban közölte, hogy véletlenül se legyen könnyű dolgozni velük).

Tehát a fontosabb nyomtatott lapok:

És a fontosabb online felületek:

Az MSZP megpakolta a Puch-lapokat

Ami a nyomtatott sajtót illeti, érdemes kiemelni, hogy az MSZP alaposan megpakolta hirdetéssel a Népszava-csoport lapjait (Népszava, Szabad Föld, Vasárnapi Hírek), a Momentum pedig a HVG-lapoknál költött el körülbelül 4 millió forintot. Hódmezővásárhelyen, ahol az országgyűlési választások előtt az időközi polgármester-választáson a független felölt, Márki-Zay Péter nyerni tudott, mind Lázár János, mind a Fidesz az átlagosnál jobban a zsebébe nyúlt.

Általánosságban elmondható, hogy a pártok sokkal többet költöttek az online felületeken, mint a nyomtatott lapokban.

Az MSZP online is a Népszava-csoportot preferálta, a Blikknél csak a Jobbik, az ATV online oldalán csak az Együtt hirdetett. A nagy online felületek közül a legtöbb reklámpénzt a CEMP-es oldalakon (Például Index, Velvet, Dívány, Port.hu) költötték a pártok.