Repkednek a kormányzati milliárdok a magyar cégeknek

Repkednek a kormányzati milliárdok a magyar cégeknek

A külügyben imádják a magyar repülős és elektromos autógyártó cégeket, de jutott beruházási támogatás egy magyar milliárdosnak és a zsidó hitközségnek is.

Erős évkezdet volt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban ugyanis szaktárca már az első negyedévben 28,2 milliárd forintot osztott szét magyar cégek között az úgynevezett egyedi kormánydöntési (EKD) támogatási rendszerben. Ha minden beruházás a tervek szerint megvalósul, akkor a támogatott cégeknél 3373 új munkahely létesülhet az adófizetők pénzéből. Így a szorgos adófizetők átlagosan 8,3 millió forinttal szponzorálnak egy magasan kvalifikált munkahely létrejöttét – derül ki a külügy által a kormány oldalán közzétett adatokból.

A legnagyobb támogatást Debrecenbe települő Krones AG csoporthoz tartozó magyar leánycég kapta: a vállalat 15 milliárd forintos beruházásba kezdett a megyeszékhelyen, ennek több mint harmadát, 5,5 milliárd forintot fizetett ki a kormány. A társaság élelmiszeripari palackozógépeket gyárt és saját bevallása szerint piacvezetőnek számít, azzal, hogy a világon minden negyedik palackozógépet ők készítik. Ralf Goldbrunner, a Krones AG végrehajtó tanácsának képviselője a beruházást bejelentő ünnepségen elmondta, hogy nem a busás kormányzati támogatás, hanem a Debrecen logisztikai adottságok, a kiváló infrastruktúra és a jól képzett szakemberek döntöttek a magyar helyszín mellett. Ezek persze alapok, de tudomásul kell venni, hogy az olyan nagy beruházók, mint a Krones igenis számítanak a helyi kormányok támogatásokra – így a befektetésösztönzési szakembereknek azt kell vizsgálniuk, hogy megtérül, illetve milyen távon a támogatás. A Krones nagy valószínűséggel hosszú évekre, évtizedekre Magyarországon marad, így kiemelkedő az 5,5 milliárdos támogatás. Ez a létrehozandó 500 új munkahellyel számolva azt jelenti, hogy egy állás létesítésére több mint 11 millió forintot áldoz a magyar kabinet.

Fókuszban a magyar repülőgépipar

Az első negyedéves egyedi kormánydöntések jelentős részében jövőbe mutató iparágakat támogattak, így például elektromos autózást vagy repülőgéptörzs gyártást. A támogatási listán szerepel svájci Oerlikon Eldim Kft., amely azért alig 512 millió forint szubvenciót kapott repülőgépalkatrészek gyártására. A cég 90 új munkahely megteremtését vállalta Debrecenben, ahol repülőgép- és gázturbina alkatrészeket állítanak elő. Az Oerlikon nem az egyetlen magyar cég amely kapcsolódik a világ repülőgépgyártásba: a szintén listán szereplő Diehl Aircabin Hungary Kft. Nyírbátorban az Airbus 350-es kabinjaihoz készít belső elemeket. A német cég beruházását tavaly 1,4 milliárd forinttal támogatta az állam.

Az Oerlikon viszonylag szerény támogatást kapott, nem úgy a magyar Magnus Aircraft Kft., amely a világ kisrepülőgépes piacára igyekszik betörni. A magyar társaság a kétüléses gépet hagyományos robbanómotorral és elektromos meghajtással is gyártja Kecskemét mellett – a vállalat egyébként most készül gyártást telepíteni Kínába. A társaság a 2 milliárd forintos most megnyert támogatást azonban nem erre, hanem a pécsi, összesen 5 milliárd forintba kerülő beruházásához használhatja. Itt mindössze 105 munkahely létrehozását ígérte, így az egy munkahelyre jutó támogatás 19,6 millió forintra rúg, amellyel a legdrágább munkahely teremtő az idei listán. A Magnus Aircraft támogatása már-már a kockázati tőkebefektetés kategóriája: ha bejön, akkor többszörösen megtérülhet a magyar államnak a szubvenció. A kockázatokra utal viszont, hogy a Magnus elődjének tekinthető Corvus Aircraft, amely egy repülőgépbaleset után beszüntette működését.

Elektromos járműgyártásba is teszik az adófizetők pénzét

A modern technológiák jegyében több elektromos autó, busz illetve járműalkatrész gyártó kapott jelentős állami támogatást: a Valeo Siemens Eautomotive Hungary Kft. 400 új munkahelyet hoz létre, ehhez 3,6 milliárdos támogatást kaptak. A cég Veszprémben készül egy 18 milliárdos beruházásra, ahol elektromos és hibrid meghajtású járművekhez készítenek alkatrészeket. De támogatás kapott a kínai BYD Kft, amely elektromos buszgyártásban utazik. A Komárom melletti gyár 925 millió forintos támogatást kapott.

A magyar milliárdosok sem maradnak ki a jóból

A támogatások másik iránya a nagy hagyományokkal és nagy munkaerő igényű élelmiszeripar. Ezen támogatásokkal a kormány egyszerre támogatja az elmaradt régiók foglakoztatását, illetve a magyar mezőgazdaság nagyobb hozzáadott értékteremtését.

Tekintélyes mértékű 3,3 milliárd forintos támogatást kapott Master Good Kft. A kisvárdai cég a Bárány család tulajdonában van a a családfő Bárány László a Napi.hu Top 100 leggazdagabbak listáján tavaly 33,5 milliárdos becsült vagyonával a 27. helyen szerepelt. A cég most Kisvárdán exportkapacitását növelő 8,9 milliárd forintos beruházáshoz, a fejlesztés 500 új munkahelyet hoz létre Kisvárdán – mondta a beruházás bejelentő sajtótájékoztató Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Vagyis a család vagyonához képest is jelentős fejlesztésről van szó.

Nem a Master Good az egyetlen élelmiszeripari beruházás, amely kormánytámogatást kapott az elmúlt negyedévben: Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. szolíd 543 millió forintos beruházással 260 új munkahelyet hozz létre. A cég az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonában van. A cég kóser vágóhidat a csongrád megyei Csengelén . A zöldmezős beruházás összköltsége 2.8 milliárd forint volt, melyből az Eximbank 1.75 milliárdot biztosított.