Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ha autózik, akkor jobb, ha figyel arra, amit az amerikai elnök ma mond

Ha autózik, akkor jobb, ha figyel arra, amit az amerikai elnök ma mond

Az olajpiac Donald Trump iráni atommegállapodásról szóló mondataira vár. Amennyiben az Egyesült Államok kiszáll a paktumból, hirtelen napi 800 ezer hordónyi energiahordozó tűnhet az a piacról, ami a benzin árát is felfelé tolhatja. Ez az MNB terveit is átrajzolhatja.

Régen látott magasságokba emelkedtek a kőolajárak. Az Európában irányadónak tekintett Brent nyersolaj jegyzése a hordónkénti 75 dolláros szint körül, míg az Amerikában referenciának számító WTI árfolyama 70 dollár mozog. Ilyen magas jegyzésekre pedig lassan három éve nem volt példa. Mindez azonban csak részben következménye a Kőolajat Exportáló Országok Szervezetének (OECD) önkorlátozó intézkedésének, amellyel a kitermelés mennyiségét fogják vissza.

Másik ok az egyre közelebb a nyári szabadságszezon.

A nyaralni induló emberek sokaságának hatására ilyenkor érdemben emelkedik a globális keresletet, ami persze felfelé hajtja az árat. Ám sem az előbbi, sem az utóbbi nincs annyira hatással most a piacra, mint Donald Trump legutóbbi Twitter bejegyzése.

Donald J. Trump on Twitter

I will be announcing my decision on the Iran Deal tomorrow from the White House at 2:00pm.

Órák múlva oda lehet az iráni atommegállapodás

Az Egyesült Államok elnöke jelezte: kedden közzéteszi álláspontját az iráni atomegyezménnyel kapcsolatban. A megállapodás igen érzékenyen érintheti az olajpiacot. A közel-keleti ország ugyanis az emlegetett OPEC harmadik legnagyobb olajkitermelője. A paktum pedig lényegében Teherán piacra jutását segíti, persze ezért le kell nyelnie azt, hogy atomprogramját korlátozzák.

A megállapodás alapja, hogy Irán nukleáris fűtőanyagát, vagyis annak 97 százalékát külföldre viszik. Ezen felül a perzsa államnak arra is ígéretet kellett tennie, hogy békés célokra sem állít elő hasadó anyagot. Ennek fejében kapja meg Teherán az olajpiachoz való szabadabb hozzáférést, ezzel együtt felfüggesztették az országot sújtó, nyugati államok által életre hívott, egyéb kereskedelmi korlátozásokat is.

Amennyiben a paktum megszűnne, akkor Irán által a globális piacra szállított olajmennyiség értelemszerűen drasztikusan csökken. Ez pedig feszültséget, hiányt okozhatna a világkereskedelemben. A szankciók ismételt bevezetése azt eredményezheti, hogy a nemzetközi olajkereskedelemnek – egyik pillanatról a másikra – Irán 800 ezer hordós szállításairól le kell mondania. Ebből fakadóan pedig aligha lenne a váratlan az kőolaj árának további emelkedése.

Taft, Egy mûködõ olajkútról készült kép a kaliforniai Taftban. (MTI/EPA/Sean Masterson)

Piaci körök aggodalma ráadásul elég erős amiatt, hogy Donald Trump valóban felmondja a perzsa állammal kötött megállapodást. Az amerikai elnök szerint ugyanis az nagyjából

semmire sem jó, egyszerűen rossz és nem garantálja azt, hogy Teherán ne tudjon atomfegyvert előállítani.

A New York Times-nak nyilatkozó források annyit mondtak: „kicsi az esélye” annak, hogy az Egyesült Államok továbbra is bent maradjon nemzetközi egyezményben. Magukat felfedni nem kívánó európai diplomaták azt mondták a lapnak: kudarcot vallottak a tekintetben, hogy az elnököt meggyőzzék az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodások fenntartásáról. Ez annak fényében különösen fájdalmas, hogy a brit külügyminiszter, Boris Johnson is úgy véli: az összes lehetőség közül, amelyik azt célozza, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez, ez a megoldás a legkevésbé hátrányos. Ha vannak is gyengeségei a megállapodásnak, szerinte azok orvosolhatóak – idézte a politikust szintén a New York Times.

Aggódhatnak az autósok, a nyaralók

Amennyiben a legvalószínűbb forgatókönyv válik valóra és Trump felrúgja a megállapodást, az újabb olajár-emelkedést hozhat magával. Ezt pedig alighanem az autósok és a légitársaságok számára adja a legszomorúbb forgatókönyvet. Ebben az esetben ugyanis szinte borítékolható a üzemanyagok és a kerozin árának emelkedése. Ezt még erősítheti is a már említett nyaralási szezonból fakadó keresletnövekedés. Persze abban, hogy ez itthon és Európában miként csapódik le, számos más körülmények is közrejátszik. Így nem mellékes, hogy miként alakul majd a forint/dollár és az euró/dollár árfolyama.

Ugyanakkor akadnak olyanok, akik annyira azért nem látják sötéten az olajár kérdését.

A Barclays CNBC által idézet elemzője szerint például a Brent nyersolaj-átlagára 68 dollár lehet az idén, sőt van esély a második félévben a csökkenésre. Ehhez hozzátartozik, hogy április végén még annyira nem „zavarta” a piacot Trump Iránnal szembeni keménykedése.

Az infláció felett emelkednek a magyar üzemanyagárak

Mindenesetre, ha az olaj ára végül is valóban belelendül, akkor az az éppen megalakult magyar kormány számára is fontos lehet. A jelek szerint még sem a kormányzati, sem a MNB-s döntéshozók nem izgulnak az olajárak miatt, jóllehet annak Trump döntése nyomán kellemtelen következményei lehetnek. A kormány a napokban publikálta Konvergencia-programját, benne gazdasági előrejelzéseit.

Ebben leírják, hogy bár a 2017-ben bekövetkezett olaj-áremelkedés Európa-szerte – így Magyarországon is – gerjesztette az inflációt, ez az emelkedés moderált maradt. Ráadásul

a növekvő olajárak kifejezetten jót tennének a költségvetésnek, mert az áfa és jövedéki adóbevételeken keresztül több tízmilliárd forintos extra bevételt jelentene a nagy nyári forgalomban.

A gondot inkább – évekkel ezelőtt – az extra alacsony olajárak jelentették a költségvetésnek, ám immár két éve a jövedéki adó mértékét az olajárhoz kötik. Ha az olaj hordónkénti ára 50 dollár alá esik, akkor automatikusan emelkedik a jövedéki adó mértéke, nehogy rosszul járjon a büdzsé – ez opció most a jelenlegi körülmények között egyáltalán nem látszik valószínűnek. A Konvergencia-programból ugyanakkor az derül ki, hogy 2018-ra a kormány nem vár nagy izgalmakat az olajpiacon, ezért ilyen kockázati forgatókönyv nem is készült.

A kabinet abból indul ki, hogy a Brent hordónkénti ára idén átlagosan 63,4 dollár lesz, szemben a tavaly 55,7 dollárral. Jövőre pedig 62 dolláros átlagárat várnak, vagyis enyhe csökkenést. Ezzel szemben ha elszabadulnak az olajárak, akkor az nem tervezett inflációt gerjeszthet, ami rövidtávon még jót is tesz a költségvetési bevételeknek.

Együtt izgulhatnak a lakáshitelesek a jegybankárokkal

Az inflációért felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem a legnagyobb kockázatok között említi az elszabaduló olajárakat, olyannyira, hogy a márciusi Inflációs jelentésben csökkenő árpályáját feltételez. Az MNB számára az üzemanyagok inflációja miatt fontos az olajár, amit a nyersanyag dollárban számított ára és a dollár/euró-keresztárfolyam változása alakít. Az MNB szerint az euró erősödése eliminálta az olajárak emelkedését. A következő években ezzel együtt magyar üzemanyagárak – és a piaci energiaárak – várhatóan az átlagos infláción felül emelkednek.

Az erre az évre 2,5 százalékos infláció mellett 4,4 százalékos áremelkedést várnak a kutakon, jövőre ugyanez 2,9 százalékos pénzromlás mellett 4,6 százalék lenne.

Az MNB készített 2020-ra is prognózist, ám ennek már jelentős a bizonytalansági mutatója. A jegybank erre az évre 3 százalékos inflációt és 3,3 üzemanyag áremelkedést jósol. Ha viszont beindulnak az olajárak, akkor az nagyobb inflációt is gerjeszt, ami viszont már nem annyira jó hír. Az MNB évek óta extra alacsonyan, 0,9 százalékon tartja alapkamatát, így szeretné gerjeszteni a gazdaság növekedését. A jegybank azonban addig tarthatja alacsonyan a kamatokat, amíg nincs veszélyben az inflációs cél, ami 3 százalék.

Mint az látható, a jegybanki prognózisokból olajársokk nélkül is elérjük ezt az inflációs szintet, így ha a nem várt olajáremelkedés bekövetkezik, a jegybanknak is lépnie kellene. A kamatemelések megindulását a magyar piacon 2019 közepére várják, ám ha erre hamarabb kerül sor, az alávághat jegybank hitelezés-gerjesztési terveinek, arról nem beszélve, hogy a piacon a nem fixált hitelek esetében a törlesztőrészletek növekedését indítaná be. Ebben az esetben a cégek, nem utolsósorban a lakosság kevesebb pénzt tudna beruházásokra és fogyasztásra költeni, ami már a gazdasági növekedést lassítaná.

Ezért is szeretné az MNB a lehető legtávolabbra kitolni a kamatemelési periódus beindítást.