Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Morvai Krisztina: 5 dolog, amit a véresszájú képviselőről és törtető jogvédőről tudni kell

Morvai Krisztina: 5 dolog, amit a véresszájú képviselőről és törtető jogvédőről tudni kell

Az aktivista, akitől saját férje közleményben határolódott el. A jogvédő, aki kiállt a prostituáltak jogaiért. A politikus, akit saját pártja szeretett volna visszahívni Brüsszelből. Pillanatképek a politikától visszavonuló Morvai Krisztina karrierjéből.

Morvai Krisztina szombaton jelentette be a köztévén, hogy visszavonul a politizálástól. Az európai parlamenti képviselő 2009 óta jár ki Brüsszelbe, de előtte is ismert volt Magyarországon.

Budapest, 2017. október 13. Morvai Krisztina független EP-képviselő beszédet mond az ukrán oktatási törvény és a kárpátaljai magyarság jogfosztása ellen tiltakozó demonstráción a budapesti ukrán nagykövetség előtt. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A jogvédő

Morvai Krisztina a 90-es évek elején ügyvédként lett ismert Magyarországon. Sokat foglalkozott az abortusszal, a HIV-pozitív és AIDS-beteg emberek méltóságával, jogaival, a gyermekek bántalmazásával, szexuális kizsákmányolásával. A Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetőjeként foglalkozott a családon belüli erőszak kérdésével is.

Honlapján a prostituáltakról így ír:

„A kényszerprostitúció, a nőkereskedelem jelenségei ellen is csak úgy lehet igazán hatékonyan fellépni, ha az úgynevezett önkéntes prostitúció ellen is fellépünk – már csak azért is, mert a kliens soha nem tudhatja igazán, hogy a manapság szexmunkásnak nevezett prostituált adott esetben kényszerből, vagy szabad akaratából árulja-e a testét.”

2002-ben Simek Kitti ügyben ő vállalta el a jogi képviseletét. Az akkor 14 éves lány agyonlőtte az őt szexuálisan zaklató, erőszakos mostohaapját. Kittit két év két hónap börtönre ítélte a bíróság, de Morvai kegyelemért fordult az akkori köztársasági elnökhöz. Mádl Ferenchez, megadta azt, Kittit felmentették.

2006 és Budaházy

A 2006 őszén kirobbant budapesti zavargások során a rendőri túlkapások ellen lépett fel, kiállt a tüntetők mellett. Október 23-án gyermekeivel együtt részt vett a Fidesz nagygyűlésén. Morvai is belekeveredett az utcai harcokba. Ezután alapította meg a Civil Jogász Bizottságot, amely a 2006 őszi demonstrációk elemzését végezte, és felelősöket keres a kialakult helyzetért. Ő leginkább Gyurcsány Ferencet okolta. Itt került először igazán közel a politikához.

Morvai Krisztina

BRÉKING: Hatályon kívül helyezték a felháborító Budaházy (Hunnia csoport)-ítéletet! Csak annyit hallottam: „valamennyi vádlott tekintetében hatályon kívül helyezi” és egy hatalmas örömujjongást…

Morvai 2006 óta folyamatosan kiállt a terrorizmussal vádolt Budaházy György mellett. Többek között 2010-ben nyílt levélben vádolta azzal az eljáró bírói tanács elnökét, lelkileg bántalmazta Budaházy gyermekeit azáltal, hogy a szenteste előtti utolsó munkanapra időzítette az ellene szóló ítéletet. Az idén áprilisban együtt ünnepelték a Budaházy által alapított Hunnia-csoportot felmentő ítéletet.

Baló György

Az egyik legfurcsább házasság a magyar közéletben Baló Györgyé és Morvai Krisztináé volt. Annak ellenére, hogy kapcsolatuk megromlott, sokáig közösen nevelték két lánygyermeküket, Verát és Sárát, egészen a 2011-es válásukig. Emlékezetes volt, hogy a tévészékház ostromakor felgyújtották az akkor ott dolgozó Baló kocsiját is. Morvai ennek ellenére a védelmébe vette a tüntetőket.

Feleségétől Baló György közleményben határolódott el:

„Téves és hibás minden olyan esetleges következtetés, hogy bármi közöm lenne dr. Morvai Krisztina önálló és önmagát képviselő közéleti, szerzői és jogi tevékenységéhez. Ennek nem részese, hanem magam is címzettje vagyok. Feleségemmel családi szolidaritást vállalok, de tiszteletben tartom, hogy önálló közszereplő”

– írta akkor a jelenleg az RTL-nél dolgozó tévés.

Az EP-képviselő

2008-ban elvállalta a Jobbik felkérését, az európai parlamenti választásokon listavezetőként indult. Számos elhíresült felszólalás volt, gyakran hangosan kritizálta az európai politikusokat. Az utóbbi években, leginkább a migrációról szóló felszólalásai miatt egyre inkább hasonlított véleménye a Fideszére. A Jobbik országos választmányának küldöttei április ülésükön egyhangúlag felszólították a párt országos vezetését, hogy hívja vissza mandátumából. A párt elnöksége az aznapi ülésén ellenkezés nélkül meg is szavazott. Morvai szerint a visszahívásra nincs jogi lehetőség, de ez azóta sem történt meg hivatalosan.

 

Juncker úr, nem hagyjuk zsarolni magunkat! Morvai az EU pénzekről szóló brüsszeli vitában

Morvai Krisztina volt az első magyar, aki reagált azt követően, hogy szerdán Juncker hivatalosan is bejelentette: a „jogállamisághoz” fogják kötni az EU kohéziós/felzárkóztatási pénzeit, nyilvánvalóan Magyarország és Lengyelország migrációellenes politikáját büntetve. Emlékeztetőül: e két ország ellen folyik a hírhedt 7. cikkely szerinti eljárás a „jogállamiság megsértése” miatt.

A köztársaságielnök-jelölt

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, volt jobbikos országgyűlési képviselő és Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke (j-b) a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt másodfokon indult per tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. február 13-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Talán nem mindenki emlékszik rá, hogy a Jobbik 2009-ben köztársasági elnöknek kérte fel Morvai Krisztinát. Akkor úgy nyilatkozott, hogy ezekre helyezné a hangsúlyt: a nemzeti önrendelkezésre, az igazságosság eszméjére, amely során fel kell számolni azt az állapotot, hogy egy apró csoport milliárdossá válhatott az állami vagyonból. Schmitt Pál 2012-es bukása után másodszor is megnevezték Morvait. Für Lajossal, volt országgyűlési képviselővel együtt jelölték erre a posztra.

 

Borítókép: Budapest, 2009. december 15. Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője figyel a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület perének tárgyalásán a Legfelsőbb Bíróság (LB) tárgyalótermében. Fotó: MTI