Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Lesújtó a helyzet a magyar munkahelyeken – Bekeményített a hatóság

Lesújtó a helyzet a magyar munkahelyeken – Bekeményített a hatóság

A munkaerőhiány ellenére a cégek egy része továbbra is trükközik a fizetésekkel a túlórák kifizetésével, de van ahol a minimálbért felejtették el megemelni. A dolgozók számos cégnél lenyelik a szabálytalanságokat, mert még mindig féltik az állásukat. 

Lezárultak a munkaügyi hatóság célellenőrzései, amelyben az év eleji minimálbéremelés végrehajtását ellenőrizték. Az eredményeket okkal lehet lesújtónak nevezni, hisz az 1261 vállalkozás – 4151 munkavállalóját – érintő ellenőrzés során a cégek 78 százalékánál és a munkavállalók 64 százalékánál tapasztaltak szabálysértéseket a munkaügyi ellenőrök. (Hogy a bérek körül komoly problémák vannak, arról korábban lapunk többször is írt már.) A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, hogy 225 esetben szabtak ki bírságot annak ellenére, hogy a gazdasági válság miatt korábban bevezetett engedékenyebb szankciókat alkalmazták.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó munkaügyi ellenőrök meg is jegyzik jelentésükben, hogy ezek az enyhe szankcióknak már nincs is visszatartó erejük. Az első szabálysértés esetében az ellenőrök nem büntethetnek, csak figyelmeztethetnek, ellenben a cégek a béremelések elcsalásával jelentős költséget takaríthatnak meg. Az engedékenységnek az év elejétől azonban végett is vetett a munkaügyi felügyelet, így például a feketefoglalkoztatás esetében már figyelmeztetés nélkül büntetik cégeket.

Elfelejtették a minimálbér emelést – félnek az alkalmazottak

A minimálbérrel és a garantált bérminimum meg nem adásával kapcsolatos jogsértések az intézkedések alig öt százalékát teszi ki. A legtöbb ilyen probléma a kereskedelem és a vendéglátás területén fordult elő. A kereskedelemben lassan évek óta komoly bérfeszültségek vannak, a jól működő láncok 200-300 ezer forintos nettó fizetésekkel csábítják az új munkaerőt. Ugyanakkor szakértők arra is rámutattak, hogy a kistelepülések kereskedelmi vállalkozásai a túlélésért küzdenek. Ők azok aki inkább ki sem nyitnak a hét minden napján, csakhogy ki tudják gazdálkodni a megemelt minimálbéreket és működési költségeket.

Több munkáltató egyszerűen „elfelejtette megemelni 2018 januárjában a minimálbéres alkalmazottak bérét, néhány esetben pedig a garantált szakmunkás bérminimum helyett csak a kisebb összegű minimálbért fizették.

Az ellenőrök tapasztalata szerint még a mai, erősen keresleti munkaerőpiacon is sok munkavállaló elfogadja azt, hogy a fizetése egy részét feketén zsebbe kapja, ugyanis féltik a munkahelyüket.

Ugyanakkor a munkáltatók jelentős része érzékelve a munkaerőhiányt, önként és dalolva kifizette azoknak a dolgozóknak is a magasabb garantált bérminimumot, akinek a törvény szerint csak minimálbér járna. Ugyanakkor a cégek egy része a magasabb munkabérért elvárja a hosszabb munkaidőt, a túlmunkát, rendkívüli munkaidőben való munkavégzést.

A minimálbér januártól bruttó 138 ezer forintra emelkedett, ám az emelés után a nettó összeg így is csak 91 770 forint, vagyis még messze nem éri el a százezer forintot. A bért terhelő költségeke miatt a nettó 91 ezer forintos minimálbér kifizetése a cégnek 167,6 ezer forintjába kerül. A nettó bérminimum 107 ezer forintról 123 600 forintra emelkedett – amit azon dolgozók kapnak, akik olyan munkakörben vannak, hogy a feladat ellátásához szakképzettségre van szükség és az ehhez szükséges végzettséggel rendelkezik is a munkavállaló.

Az építőipar a legfertőzöttebb a feketemunkával

Az ellenőrzések során kiderült, hogy a munkavállalók 12 százalékát nem jelentették be – vagyis feketemunkán foglalkoztatták. A legtöbb esetet az építőiparban, a vendéglátásban a vagyonőröknél és a kereskedelemeben fülelték le az ellenőrök. Általában a mezőgazdaságban sem ritka a feketefoglalkoztatás – főleg az alkalmi munkákon –, ám mivel az ellenőrzések az év elején, a téli hónapokban folytak, ezért nem feltétlenül mérvadó az kutatás.

A vagyonőrök is a térképre kerültek. Jellemző gyakorlat náluk, hogy a cégek csak a társadalombiztosítási-járulékot fizetik meg az alkalmazott bére után. Így a háziorvosi ellátáskor a munkavállaló „zöldben marad”, vagyis nem jelez a háziorvos számára a rendszer, hogy nem rendezték utána a közterheket.

A cégek azonban a munkabérek elszámolásával trükköznek a legtöbbet, ez a gyakorlatban a munkaidő-nyilvántartását jelenti leginkább. Ez tette ki a szabálysértések 73 százalékát. Ezen belül a leggyakoribb a túlmunka, ami a kereskedelemre és a vendéglátásra jellemző. (Vagyis többet dolgozik a dolgozó, mint ami a nyilvántartásban szerepel.) A munkaidő nyilvántartások kozmetikázásnak egyik célja a pótlékok, túlórapénzek ki nem fizetése, ami viszont már nem csak a kereskedelemre és a vendéglátásra, hanem a kisebb feldogozóipari cégekre is jellemző volt. Vas megyében például a multik kivételével az összes ellenőrzött kis- és közepes vállalkozás lenyelte a különféle pótlékokat (túlmunka, túlóra).