Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Roxfortot hiába gondolod menő helynek, mindennaposak a zaklatások

Roxfortot hiába gondolod menő helynek, mindennaposak a zaklatások

Az X-Mennél jobban semmi sem mutatja be jobban a szegregációt, a jedinövendékek valójában konfucionista szamurájok, a Star Trek Kobayashi Maru programját kicselezni nem csalás. Ezek is kiderülnek a Nevelj jedit! című kötetből, ami ismert univerzumok pedagógiáját mutatja be.

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! – A képzelet pedagógiája

Első mondat:

„Mit adtak nekünk a képzelet világai – a kitalált univerzumok? Mindenekelőtt sok-sok órányi szórakozást: a lehetőséget, hogy jedikkel, lovagokkal, űrhajókapitányokkal, varázslókkal közösen éljünk át gyakran elképzelhetetlen kalandokat.”

Miről szól:

Ahogy a cím is leleplezi: a képzelet pedagógiájáról, méghozá úgy, hogy konkrét popkulturális termékek elemzésével mutat rá komoly neveléselméleti kérdésekre. A megközelítés hasonlít A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok című kötetekhez, és voltaképp egy „univerzumba” is tartozik az említett könyvekkel, hiszen a szerző Nagy Ádám megkereste Tóth Csabát azon ötletével, hogy a sci-fi-, a fantasy- és a horrorfilmek világában nemcsak a politológiai vagy politikaelméleti elemzések lehetnek relevánsak,

hanem az oktatás kérdésköre is.

Így született a Nevelj jedit!.

A közös univerzumot ráadásul Tóth Csaba előszava köti össze, aki megemlíti, fontos rádöbbenés volt számára a kötet tanulmányait olvasva, hogy a tanítás, a nevelés kérdései sokkal inkább jelen vannak elképzelt univerzumokban, mint a gyakran csak áttételesen megjelenő társadalmi, politikai problémák. És valóban: a kötetből kiderül, hogy egyáltalán nem olyan vonzó intézmény Roxfort, mint az elsőre tűnik, ahol ráadásul komoly probléma a bullying; egy gondolatkísérlet eljátszik azzal, hogy milyen lenne az X-Men mutánsiskolájának órarendje; de arra is rávilágít, mi értelme van a Star Trek Kobayashi Maru-próbájának.

Kirk kapitány, aki a Kobayashi Marut úgy teljesíti, mint Nagy Sándor a gordiuszi csomó problémakörét

Ki írta:

Nagy Ádám szerkesztette, aki korábban a Nemzeti Civil Alapprogram elnöke volt, de nevéhez fűződik az Új Ifjúsági Szemle című folyóirat alapítása és szerkesztése, valamint a Civil Szemle vezetése. A révkomáromi Selye János Egyetem docense és egyben a Neumann János Egyetem kutatóprofesszora. Ő két tanulmányban is közreműködik, de rajta kívül még kilenc másik, a nevelés-oktatás területének avatott kutatója is írt a kötetbe.

Kinek ajánljuk:

Az angolszász irodalomban régóta kedvelt műfaj a popscience, ebből hazánkban bántóan kevés születik, úgyhogy a Nevelj jedit! abszolút hiánypótló kiadvány 2018-ban. Témájából fakadóan a gyakorló tanárok és a pedagógushallgatók lehetnének a fő célközönség, viszont változatos témáinál fogva mindazoknak javallott, akik szeretik továbbgondolni ismert univerzumok témáit.

Xavier professzor iskolájában érdekes lehet a tanterv

Miért olvassam el:

Mert a popkulturális termékek nemcsak szórakoztatóak, de számtalan esetben igen komplexek is, amelyek vizsgálata azért érdekes, mert hasznos összehasonlításokkal szolgálhat valóságunkkal.

A kötet első tanulmánya ugyan inkább leíró, hiszen abból az alapvetésből indít, hogy a jediakadémia leginkább a konfuciánus és zen buddhista szellemiségű busidót idéző szisztémával bír, míg a Trónok harca mesterképzőit a középkori európai szerzetesi iskolákra emlékeztető tanintézményeihez hasonlítja; viszont a második tanulmány már konkrét nevelésfilozófiai kérdéssel indít. Ugyanis a Csillagközi inváziót és a Végjátékot vizsgálva azon mereng, hogy feladata-e egy ma pályakezdő tanárnak, hogy felkészítse a jövő nemzedékének leendő hőseit a világ megmentésére.

„Hiszen a gyerekek, a tanulók, hallgatók „sosem állnak készen”. A társadalmilag szervezett oktatási folymatnak egyszer csak vége szakad, megfelelő esetben a tanár elvégezte, amit eltervezett, de nincs garancia a diákok „másnapi” sikerére.”

A harmadik tanulmány az egyik legismertebb Star Trek motívumot vizsgálja, a Kobayashi Marut, aminek sajátossága, hogy tipikus no win szituációt takar, a benne felvetett problémának ugyanis nincs jó megoldása. Persze Kirk kapitány megoldja a dilemmát, méghozzá úgy, hogy átprogramozza a tesztszámítógép feltételrendszerét. Ezzel átvágja a gordiuszi csomót, de mégis megbukik. Ugyanis a teszt a veszteség elfogadását vizsgálja.

A tanulmány a példán keresztül bemutat játék- és tesztelméleti megközelítéseket, sőt, az ún. fekete pedagógiát, végkövetkeztetésben pedig eljut odáig, hogy a magyar neveléstörténeti gondolkodás még nem jutott el odáig, hogy néhány matematikai feladattól eltekintve alkalmazza a no win szituációkat.

A következő fejezet üde gondolatkísérlet arról, hogy miként nézhetne ki, ha X professzor mutánsiskolájában Rozsomáknak vagy Küklopsznak tantervet kéne írnia. Ráadásul megállapítja, annak ellenére, hogy az idejárók végülis szegregált fiatalok, a Xavier iskolába szeretnek járni a diákok, mert annak pedagógusai legfeljebb affinitást, mintsem tudást vagy képzettséget várnak el.

A Végjátékban gyerekkatonákat képeznek

Ezt követi egy nagyobb egység, három fejezet vizsgálja a Harry Potter-univerzumot: az első az előítéletességet és a morális dilemmákat, a második a roxforti pedagógusok típusait és munkamódszereit, a harmadik pedig a bullyingot. Utóbbinak főleg azért van nagy jelentősége, mert ez egy magyar diákokat (is) égetően érintő probléma, hiszen a 2015-ös PISA-teszt szerint hazánkban minden ötödik diák szembesül vele.

Előkerül egy komoly dilemma is, vagyis nyugodtak lehetnek-e azok a szülők, akiknek a gyerekei olyan iskolába járnak, ahol egy első évfolyamon tanult bűbájjal kinyitható ajtó mögött óriási háromfejű kutyát őriznek, és ahol a Tiltott Rengetegbe küldik a diákokat büntetőmunkára,

amelyben több halálos veszély is leselkedhet rájuk, vagy ahol egy agresszív fa áll az udvaron, amely komoly sérüléseket tud okozni.

Az utolsó előtti tanulmány az Az Vesztesek klubját vizsgálva ugyancsak a zaklatással foglalkozik, míg az utolsó fejezet az Így neveld a sárkányodat kapcsán a pedagógiai paradigmaváltásokat elemzi.

A Nevelj jedit! (amely ugye áthallásos címadás Polgár László Nevelj zsenit könyvére reagálva) csupa olyan címet sorakoztat fel, amik aktuális társadalmi vagy tudományos probléma elemzéséhez kiválóak. 2018-ban pedig talán nem kell külön szájba rágni, hogy hazánkban mennyire fontos az oktatás témaköre. Az elképzelt univerzumok példái pedig támpontokat adhatnak, mit lehetne máshogyan.

A Vesztesek Klubja az Az-ban

Olvass bele.

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj jedit! – A képzelet pedagógiája

Szerzők: Galuska László, Feleki Mirkó, Boráros-Bakucz András, Nagy Ádám, Svitek Szilárd, Körtvélyesi Franciska, Horváth László, Melinda Mikusová, Lőrincz Andrea, Karlowits-Juhász Orchidea

Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 350 oldal
Megjelenés: 2018. április 16.
Méret: 124 mm x 23 mm x 183 mm
Kötés: Keménytáblás