Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ez ám a meglepetés: a fideszesek borúsabban látják a saját jövőjüket, mint az országét

Ez ám a meglepetés: a fideszesek borúsabban látják a saját jövőjüket, mint az országét

Az ellenzéki szavazók 70 százaléka nem számított újabb Fidesz-kétharmadra, de még a kormánypártiak ötödét is meglepte pártjuk győzelmének aránya – derült ki a Policy Agendának a Zoom.hu számára készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a bal- és jobboldali ellenzék körében egyaránt jelentős az április 8-i eredmény miatti csalódottság. Ez magyarázza, miért „tér magához” nehezen az ellenzék, és azt is, mi a fő oka az elmúlt hetek tüntetéseinek.

A Policy Agenda elemzése szerint leginkább a budapesti és megyei jogú városokban élő kormánypárti szavazókat lepte meg a kétharmados győzelem, és legkevésbé a kistelepülések lakóit.

Mi lehetett a Fidesz csodafegyvere?

A kutatás arra is kereste a választ, vajon mi vezethetett a Fidesz győzelméhez. Az általános iskolában használt 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozva a legtöbben Orbán Viktor személyének (3,22) tulajdonították az eredményt, és majdnem ennyit nyomott a latban a migrációval és Soros Györggyel kapcsolatos kormányzati kampány (3,2).

Szavazótömbök, vagyis pártállás alapján elemezve a válaszokat némileg más a kép: a kormánypárti szavazók számára is Orbán személye a legfontosabb, ám a második a kormány teljesítménye és csak negyedik a migránsozás/sorosozás. A nem jobbikos ellenzékieknél a migráció kapta a legmagasabb értéket, a kormánypárti média lett a második és a harmadik a választási rendszer sajátossága. A Jobbik szavazótáborában ez utóbbi elem a második helyen szerepel, mint befolyásoló tényező.

Csalódott vezérkar az MSZP-Párbeszéd eredményváróján április 8-án éjjel Fotó: Halász Nóra

Érdekesség, hogy miközben ellenzékváltó hangulatról beszélnek többen – még az ellenzéki oldalon is –, a Fidesz győzelme szempontjából az ő működésüket tartják az emberek pártállástól függetlenül a legkevésbé jelentős oknak.

Mást véleményen van a vidék

Miután az ellenzék problémái akkor kezdődnek, amikor kilép a fővárosból és a megyei jogú városokból, érdemes ebben a metszetben is vizsgálni a válaszokat. Budapesten és a nagyvárosokban a választók úgy gondolják, a migránsozás volt a Fidesz csodafegyvere. Ezt követte Orbán Viktor személye, majd a választási rendszer sajátossága. Ezt főleg a megyei jogú városokban élők tartják problémának. Nyilván szoros összefüggésben azzal, hogy sok nagyvárosi körzetet átbillentettek a kisközségek eredményei választókerületi szinten. A kistelepüléseken Orbán személye volt a legfőbb győzelmi ok. A migráció már leszakadva ettől csak a második helyre szorult.

Nem közös az ország és lakóinak jövője

A Policy Agenda közvélemény-kutatásában azt is vizsgálta, hogyan ítélik meg az újabb Fidesz-ciklus kapujában a választók Magyarország közeljövőjét, illetve hogyan látják az emberek a személyes jövőjüket. Érdekes különbség, hogy amíg az ellenzéki szavazótáborban az ország jövőjét borúsabban látják, mint a sajátjukat, a kormánypárti blokk éppen fordítottan viselkedik.

A Fidesz-szavazók összességében optimisták, de az ország helyzetét illetően inkább, mint a saját jövőjük szempontjából MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A felmérés szerint a nem jobbikos ellenzéki szavazók összesen 38 százaléka bizakodó vagy nagyon bizakodó az ország jövőjét illetően, míg saját jövőjét sokkal optimistábban látja: 57 százalék gondolkodik erről pozitívan. Hasonlóak az arányok a jobbikos szavazók körében: 47 százalék bizakodóan vagy nagyon bizakodóan látja az ország jövőjét, a sajátját pedig még több, 67 százalék.

A kormánypárti szavazók között többen vannak az ország jövőjét rózsásabban látók (83 százalék), mint a saját jövőjüket illetően optimisták (74 százalék).

Az ellenzéki kampányolás nehézségeit jól mutatja, hogy a kormányváltás ellen ható választói szempont az, ha alapvetően optimista a választói közeg. Ez utóbbi jól mutatja, hogy mindegyik szavazói tömb – ha eltérő mértékben is – többségében optimista a saját jövőjét illetően.

Hasonlít a helyzet a 2006-osra, amikor a „Rosszabbul élünk, mint négy éve” Fidesz-kampány nem rezonált a társadalmi többség érzéseivel.

A költözés gondolata sokakat érint

A választások után több hír is megjelent arról, hogy megnövekedett az elvándorlási kedv. A Policy Agenda elemzői szerint túlzás lenne csak a választási eredmények és a külföldre költözés között kapcsolatot keresni, hiszen egy ilyen döntés mögött több tényező is áll egyszerre, ám kutatásukban rákérdeztek arra, hogy mennyien terveznek külföldre költözni az elkövetkező egy évben.

A válaszadók 10 százaléka számolt be ilyen tervről, ami magas aránynak tekinthető, noha ebből még nem következik, hogy ennyi ember valóban el is hagyja az országot. A válaszadók további 20 százaléka számolt be arról, hogy ő ugyan nem akarja elhagyni az országot, de a családjában vannak másoknak ilyen tervei. Vagyis

a társadalom 30 százalékát valamilyen mértékben érinti, vagy foglalkoztatja a külföldre költözés gondolata.

Érdekes adat, hogy a legkevésbé a diplomások gondolkodnak a költözésen, körükben 6 százalék ez az arány, míg a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél 14 százalék tervezi ezt. Életkor alapján vizsgálva a válaszokat kiderül, hogy

a 18-39 év közötti korosztály 17 százalékának van költözési terve, ami jóval magasabb, mint az országos átlag.

A 60 év felettiek 75 százaléka azt mondta: sem ő maga, sem a családjából nem tud olyanról, aki a külföldre költözésen gondolkodna.

Fotó: Pixabay

Az ellenzéki választók szempontjából sokkoló eredményekkel nyilvánvalóan összefüggésben van, hogy miközben a Fidesz szavazóknak csupán 4 százaléka tervez külföldre menni, addig a nem jobbikos ellenzéki szavazók 12 százaléka, a Jobbik szavazóinak pedig 17 százaléka mondta ezt.