Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Gyárfás és Portik telefonbeszélgetései: nem lehet nyom nélkül összevágni el nem hangzott mondatokat

Gyárfás és Portik telefonbeszélgetései: nem lehet nyom nélkül összevágni el nem hangzott mondatokat

Gyárfás Tamás szerint tavaly egy több beszélgetésből összevágott hangfelvétellel próbálták megzsarolni. Az óta előkerültek a vágáshoz használt eredeti felvételek is. De azok mit bizonyíthatnak?

Gyárfás Tamás még nem láthatta/hallhatta azokat a hangfelvételeket, amelyek alapján a rendőrség azzal gyanúsítja őt, hogy húsz éve megbízást adott Portik Tamásnak Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatására – tudta meg a Zoom.hu.

Bánáti János, Gyárfás ügyvédje lapunknak azt mondta: már indítványozta, hogy

a rendőrség mutassa meg védencének az eredeti felvételeket, amelyekre Gyárfás gyanúsítását alapozták,

de még az indítványát sem bírálták e. Úgy tervezi, Gyárfás következő kihallgatásán (még nem tudni, mikor lesz) kérni fogja, hadd ismerjék meg a vágatlan felvételeket.

Már ha azokat valóban lefoglalták, mert erről a rendőrség eddig hivatalosan semmit sem mondott. Ám az szinte kizárt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda kizárólag arra a felvételre alapozta volna Gyárfás Tamás meggyanúsítását, amit ő maga adott át a nyomozóknak tavaly novemberben, amikor feljelentést is tett, miszerint ismeretlenek zsarolni próbálták.

Gyárfás Tamás korábban azt mondta: egy hallhatóan több beszélgetésből összevágott felvételt talált a levélszekrényében tavaly ősszel, amit az évek során közte és Portik Tamás között folyt – és a tudta nélkül rögzített – telefonbeszélgetésekből vágtak össze. Sajtóértesülések szerint ez volt az a felvétel, amellyel zsarolni próbálták. Szerinte azonban a zsarolásig el sem jutottak. Nem hagyott időt arra, hogy a felvétel gazdája bármit is követeljen tőle, nem folyt semmiféle tárgyalás közte és a felvételt neki postázó ismeretlen között. Az összevágott beszélgetéseket ő ugyanis átadta a rendőrségnek.

Márciusban – hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint – a rendőrség

éppen a Gyárfástól kapott felvétel alapján gyanúsította meg zsarolással a szlovák Imrich K.-t,

aki a nyomozók adatai szerint bizonyíthatóan hosszabb ideje kapcsolatban állt Jozef Roháccal, akit Fenyő János meggyilkolásáért a bíróság már elítélt, és aki – a rendőrség nemrég nyilvánosságra hozott gyanúja szerint – Portik Tamás megbízásából végzett a vállalkozóval.

Imrich K. sajtóértesülések szerint tagadja, hogy valaha is megpróbálta volna megzsarolni Gyárfás Tamást.

Fotó: Veres Viktor

Időközben azonban a rendőrség állítólag megtalálta és lefoglalta azokat az eredeti hangfelvételeket is, amelyekből a Gyárfás megzsarolására készített anyag készült. Úgy tudjuk: a Nemzeti Nyomozó Iroda részben az azokon hallható beszélgetések alapján állítja, hogy Gyárfás volt 1998-ban a Fenyő-gyilkosság megrendelője.

Gyárfást mind a rendőrségi kihallgatásán, mind a sajtóban határozottan tagadta, hogy bármi köze lett volna Fenyő János meggyilkolásához.

Végre” – így reagált a sportdiplomata azokra a sajtóhírekre, melyek szerint megtalálták a közte és Portik Tamás között folyt beszélgetésekről készült eredeti felvételeket, melyeket Gyárfás tudta nélkül Portik Tamás rögzíthetett.

De vajon mit bizonyíthatnak az eredeti felvételek? És egyáltalán: mi a garancia arra, hogy az eredetinek mondott felvételeket valóban eredetiek, azaz valóban az hallható a felvételen, ami a beszélgetés közben elhangzott, nem vettek ki belőle semmit és nem is tettek hozzá semmit?

Sokan hiszik, hogy egy jó számítógéppel és szoftverrel ma már észrevétlenül manipulálhatók a digitális technikával készült hangfelvételek. De ez nem igaz.

Megkérdeztünk egy hangszakértőt, aki az elmúlt években több mint kétszáz hangelvétel eredetiségét vizsgálta, döntően a rendőrség és a bíróságok felkérésére, hogy valóban olyan könnyű-e meghamisítani a digitális magnóval vagy okostelefonnal készült hangfelvételeket, mint azt sokan hiszik. Kérésére a nevét nem közöljük.

A szakértő elmondása szerint „szökőévente egyszer” találnak a rendőrségi nyomozásokban vagy a bírósági perekben meghamisított hangfelvételeket (ő az említett kétszáz között csak két manipulált hangfelvételt talált).

Nagy szakértelmet, igen jó technikát és sok időt igényel egy felvétel meghamisítása, és az eredmény erősen kétséges.

Egy hangfelvétel – akár régi, analóg technikával készült szalagra, akár mai digitális felvételről legyen szó – kétféleképpen manipulálható:

  • „Vétlen manipulációnak” nevezik a szakértők az olyan felvételeket, amelyekből kivágták a nem hasznos tartalmakat. Ilyen lehet, amikor a felvételen hosszú szünet hallható, mert a hívott fél türelmet kér, amíg becsukja az ablakot vagy félrevonul egy csendes sarokba. Az ilyen tíz-húsz vagy akárhány másodperces szünetek kivágása is manipuláció, hiszen a felvétel már nem adja vissza maradéktalanul a beszélgetés összes körülményét. De az a fajta manipuláció nem befolyásolja a beszélgetés tartalmát.
  • „Szándékos manipulációnak” nevezik azt, amikor a beszélgetés érdemi részét változtatják meg a felvételen. Amikor szavakat, mondatokat vesznek ki belőle, illetve amikor két vagy több felvételből vágnak össze egy olyan beszélgetést, amely úgy, ahogyan a manipulált verzióban hallható, soha, sehol nem hangzott el.

Nyilvánvaló, hogy jelentősen megváltoztatható egy mondat értelme egyetlen szó kivágásával vagy beszúrásával. Csakhogy a kivágás vagy a beszúrás kiszűrhető. Többnyire hallható, hogy hol „nyúltak bele az eredeti beszélgetésbe”, de ha nem, a technika segítségével a szakértők láthatóvá tudják tenni egy számítógép képernyőjén, hogy hol változtatták meg az eredeti felvételt.

Ma még kivitelezhetetlen, hogy valakinek más összefüggésben kimondott szavaiból olyan új mondatot vágjanak össze, amit az illető soha ki nem ejtett a száján,

és azt egy hangszakértő ne szúrja ki egy alapos vizsgálat során. Maga a vágás, a szavak, mondatok cseréje végrehajtható. Ám a vágás helyén megtörik a beszéd dinamikája, megváltozik a háttérzaj, hogy csak két körülményt említsünk, amely az estek többségében a manipuláció lelepleződéséhez vezet. Az így manipulált szöveg inkább hasonlítana a GPS-géphangjára, mint egy hétköznapi beszélgetésre.

Kizárható, hogy a különböző időben, eltérő körülmények között készült telefonbeszélgetések szereplőinek a hangja (hangereje, beszéddinamikája, hangszíne és hangulata) azonos legyen. Még profi stúdiókörülmények között is jelentős kihívást jelentene az emberi fül számára tökéletesen azonosnak tetsző felvételeket készíteni. Márpedig ha különböző hangulatú, erősségű és lendületű beszélgetésekből vágnak össze egy olyan mondatot, amely korábban el sem hangzott, azt még egy átlagos hallású ember is azonnal észreveszi, nemhogy egy szakértő.

Forrás: Pexels

Hollywoodban, aranyáron talán képesek lennének efféle hamisításokra, de a szakértőnk szerint még azok is lelepleződnének. A szakértők a vizsgálataik során ugyanis – sok más mellett – megnézik, hogy a felvétel milyen eszközzel készült. A digitális magnók is számos nyomot hagynak maguk után. Típusonként és a gyártás évétől függően változhat a hangfájl formátuma, kiterjesztése (és így tovább). A szakértő helyenként már ránézésre meg tudja állapítani, hogy a felvétel manipulált, mert például az a magnótípus, amellyel a vizsgálatra átadott felvétel – annak készítője vallomása szerint – készült, még nem is létezett akkor, amikor a beszélgetés elhangzott.

A szakértő szerint tehát

ami egy felvételen hallható, az minden bizonnyal el is hangzott a beszélgetés résztvevőinek a szájából.

A kérdés az: az elhangzott beszélgetésből nem ragadtak-e ki egyes – lényeges, a szöveg tartalmát jelentősen befolyásoló – szavakat, mondatokat a szövegkörnyezetükből, nem helyezték-e át őket egy másik beszélgetésbe, ahol merőben más értelmet kaptak? Csakhogy az efféle kivételeket és áttételeket a szakértők a már említett okok miatt szinte teljes bizonyossággal ki tudják szűrni. Így tehát azt is meg tudják állapítani, hogy az az eredetinek mondott felvétel, amelyből például Gyárfás esetében a zsarolásra szánt kazettát összevágták, valóban eredeti volt-e vagy más azt is manipulálták.

Manapság sokan rögzítenek titokban üzleti tárgyalásokat, kínos témákban folytatott beszélgetéseket. Ők nem árt, ha tudják, hogy az így készült felvétel lehet fontos bizonyíték, de önmagában édeskevés.

Éppen ezért a rendőrség sem alapozza a gyanúsítást egyetlen hangfelvételre, de még többre sem. Az efféle felvételek bizonyító erejét az összes bizonyítékával együtt értékelik.

Ha valaki egy hangfelvételen arról beszél, hogy sok pénzt megérne neki, ha valaki eltenné láb alól az üzleti riválisát, ez önmagában még csak egy meggondolatlan ember ostoba fecsegése.

Más lesz azonban a helyzet, ha a riválisával ez után valaki tényleg végez.

És még inkább más lesz, ha később kiderül, hogy a gyilkosság után pár tízmillió forint eltűnik annak a számlájáról, aki a felvételen a riválisa halálát kívánta, és ez az összeg megjelenik egy olyan valakinek a zsebében, akiről az ő köreiben úgy tartják: pénzért akár embert is ölne. Ebben az esetben már aligha lehet annyival elintézni a dolgot, hogy nem is azt mondtam, nem gondoltam komolyan, és nem is úgy értettem, ahogyan azt hallani, s hogy amit a rendőrök hallottak, az csak egy összevágott felvétel.

De még ebből sem következik egyenesen, hogy tényleg az volt a gyilkosság megrendelője, aki a felvételen a riválisa halálát kívánta.