Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Újabb béremelések és adócsökkentések jöhetnek – ezt tervezik Orbánék a következő négy évre

Újabb béremelések és adócsökkentések jöhetnek – ezt tervezik Orbánék a következő négy évre

A magyar kormány megküldte Brüsszelnek négyéves konvergencia-programját, amelyben a következő négy év gazdaságpolitikai tervei is szerepelnek. Mernek nagyot álmodni: 2022-ig tartósan 4 százalékot meghaladó növekedést ígérnek.

A kormány négyéves uniós felzárkózási programja szerint a magyar gazdaság szerkezete 2018-ra átalakult, a következő időszakban a növekedés magasabb fokozatba kapcsolása lesz a cél. Ehhez olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely minőségi javulást eredményez Magyarországon. A most kezdődő kormányzati ciklusban ezért

„kulcsfontosságú lesz a versenyképesség és a termelékenység további javítása”,

amelynek érdekében elengedhetetlen a hazai innováció elősegítése, az infrastrukturális beruházások végrehajtása és a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások, valamint termékek előállításának támogatása. (Ez annak fényében megmosolyogtató, hogy hat év kormányzás után az Orbán-kormány történelmi mélypontra navigálta a hazai versenyképességet. Ismert, hogy 2016 októberére elkészült a Világgazdasági Fórum vonatkozó felmérése. Magyarország négy évvel korábbiakhoz képest 9 helyet rontva a 138 ország közül a 69. helyre futott be. Ezzel minden idők legrosszabb eredményét mutatta fel, amely következményeként egyébként a rangsorban Magyarországot már Bulgária és Románia is megelőzte. Azóta némi javulást lehet látni, de áttörésről szó sincs.)

Ezzel együtt a versenyképesség javítása érdekében folytatni kell azon feltételek kialakítását, amelyek elősegítik a magyar vállalatok sikeres megjelenését a nemzetközi piacokon – olvasható az Európai Bizottsághoz megküldött anyagban.

A Konvergencia Programot minden uniós tagállamnak el kell készíteni – ez szolgálja a tervezés alapját. Brüsszel számára elsődleges szempont, hogy a tagállamok betartsák a költségvetési követelményeket. Vagyis azt, hogy az államadósság csökkenő pályán maradjon, a költségvetés hiánya pedig a GDP 3 százaléka alatt legyen. A program elvileg az euróövezethez való közeledést, konvergenciát hivatott felvázolni, amelynek végén az euró bevezetése áll.

Annak ellenére, hogy korábban erre Magyarország is kötelezettséget vállat – a dokumentumban nem meglepő módon egy szó sem esik a magyar euróról.

Újabb béremelések és adócsökkentések jöhetnek

2018-ra a kormány

  • 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár a tavalyi 4 százalék után, de 2022-ig tartó tervezési ciklusban végi 4 százalék feletti fejlődési ütemmel kalkulálnak
  • az idén felgyorsul a paksi beruházás kivitelezése
  • folytatódik a Modern Városok program, ennek keretében számos felsőoktatási, kulturális beruházás terveznek. (Ez ügyben arról nem lehet megfeledkezni, hogy Orbán Viktor kevés konkrétumot tartalmazó, az MKIK idei évnyitó rendezvényén elmondott beszédében egy pontot kifejezetten hangsúlyozott: „Csak olyan pénzügyminiszterrel akarok dolgozni, aki garantálja a következő négy év mindegyikében a 4 százalék fölötti növekedést.”)
  • a kormány számára továbbra is fontos az uniós támogatások gyors felhasználása – a tervek szerint az idei kifizetések elérik a 2400 milliárd forintot –, ami a korábbi rekordszint közelében lesz.

2018 utáni tervek között szerepel a családi adókedvezmények szélesítése, ám 2019-től már csökkennek a felhasználható uniós támogatások. A közszférában bevezetett béremeléseken túl egyelőre újabbakat nem tervez a kormány – pontosabban ezek a programok 2020-ig fokozatosan kifutnak.

Sok szót nem vesztegettek a demográfiai súlypontra

Ennek részeként azonban 2019-ben az állami köztisztviselőknél is megtörténik a béremelés. 2019-ben újra létrehozzák a költségvetésen belül az Adócsökkentési és Fejlesztési Alapot, amely elsősorban a további adó- és járulékcsökkentések fedezetére szolgál. Orbán Viktor többször kijelentette, hogy negyedik ciklusában „demográfiai súlypontú kormányzásra készül”, ezek egyelőre csak nagy szavaknak tűnnek. Mindezek ellenére ugyanis a program első, gyors olvasásakor új intézkedéseket ebben a témában nem találtunk.

A korábban elindított nagyberuházási programok is meghatározzák a 2018 és 2022 közötti gazdaságpolitikát, ám – az uniós pénzek kifutásával párhuzamosan – ezeket már hazai költségvetési kiadásokból kell finanszírozni.

Jön a nullás hiányú költségvetés 2020-ra

A kormány tehát folyamatosan évi négy százalékot maghaladó növekedést ígér a következő ciklusra, amit elsősorban a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások húznak. Ezen belül a lakossági fogyasztás igencsak izmos marad, hiszen az 4-5 százalékkal fejlődik évente, míg a beruházásoknál az idei 12,8 százalék után jövőre már csak 7,5 százalékot várnak. A foglakoztatás évi 1,5 százalékkal nőhet a következő kormányzati ciklusban, mindezt szigorú költségvetés hiány mellet. Az idén még a GDP 2,4 százalékának megfelelő hiányt ígérnek, ami már jövőre 1,8 százalékra csökken, 2022-re pedig 0,5 százalékos hiány lesz csak. Az államadósság a ciklus végére a GDP 60 százaléka alá bukik – 2020-re 59,7 százalékot ígérnek az idei 73,2 százalékkal szemben.

Az infláció ellenben lassú emelkedésnek indul, ám a ciklus végén sem haladja meg meg a százalékot. Az idén 2,5, 2019-ben pedig 2,7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol a program.

További célja a kormánynak, hogy pénzforgalmi hiányt 0 forintra csökkentse; az első „nullás” költségvetést 2020-ra ígérik. A kormány tervei szerint az adócsökkentések révén, a bérterhek 2022-re a régiós szint alá csökkennek.