Négy ábra, ami sokat elárul a magyar problémáról

Négy ábra, ami sokat elárul a magyar problémáról

Az elmúlt években beélesedett a demográfia bomba a magyar társadalomban, amit tovább ront a kivándorlás. A kormány “demográfiai súlypontú” kormányzásra készül, megnéztük, hogy nyolc év kormányzás után honnan indulnak.

A kormányfő „demográfiai súlypontú” kormányzást tervez negyedik ciklusában – ennek a „súlypontnak” tartalommal való megtöltése még várat magára. A cél azonban egyértelmű, a kormány lassítani szeretné a népességfogyást. A népességfogyás egyik oka a társadalom elöregedése, hisz már két évtizeddel ezelőtt, a születésszám csökkenésekor látható volt, hogy Magyarország lakossága az ezredforduló után 10 millió fő alá csökken – ez nem meglepő módon be is következett.

A szülőképes korú nők száma korosztályról-korosztályra csökken, de tovább csökkenti a szülési kedvet, hogy az első gyermek ma sokszor nem a nők húszas, hanem inkább a harmincas éveiben születik meg – így a második, pláne harmadik gyerek szülésére már sokszor nem kerül sor. Ennek oka többrétű: az egzisztenciális bizonytalanság, a rugalmatlan foglalkoztatáspolitika. A magyar társadalom természetes fogyása mellett a népességszámot csökkenti a kivándorlás – az elmúlt években akár 300 ezer magyar is elhagyhatta Magyarországot –, ráadásul a kivándorlást vagy a külföldi munkavállalást választók közül számos az olyan fiatal pár, akiknek gyermekei már külföldön születnek meg.

Kevés ideig élünk – ezért mennek el hamar nyugdíjba

Az elmúlt hetekben készült el a KSH, a lengyel, a cseh és a szlovák statisztikai hivatal közös, a négy visegrádi ország demográfiai-gazdasági jellemzőit összehasonlító kiadványa – amiből kiderül, hogy nemhogy az EU-ban, de még a régióban sem Magyarországon a legfényesebb a népesedési helyzet. A születéskor várható élettartamot vizsgálva kiderül, hogy a magyarok élnek a legrövidebb ideig: a 2015-ös adatok szerint 75,7 év volt a várható átlagos élettartam, ami kerek egy évvel rosszabb a szlovákok, és két évvel a csehek hasonló adatánál. A V4-tagországok nem meglepő módon messze lemaradtak az unós átlagtól, ugyanis az EU-ban a várható átlagélettartam 80,6 év volt – vagyis az unió fejlett országaihoz mérten a magyarok öt évvel korábban halnak meg.


Mindeközben a nyugdíjkorhatár már Magyarországon is gyakorlatilag 65 év – ez most az európai sztenderd, bár néhány országban már most napirenden van a nyugdíjkorhatár emelése, sőt Dániában már a 74 éves korhatár bevezetésén gondolkodnak. Könnyű belátni, hogy azokban azok országokban, ahol az emberek tovább élnek, ott tovább is maradnak a munkaerő-piacon. Ám ha Magyarországon 75,7 év az átlagos várható élethossz – miközben a nyugdíjkorhatár 65 év – az átlagosan 11 nyugdíjban töltött évet jelent, miközben a fejlett EU-országokban ennek a duplája sem ritka. A időskori foglakoztatás növelésére hosszú távon nem a foglalkoztatási szövetkezetek, hanem a fejlett egészségügy jelentené a megoldást – ám ennek fejlesztése sem az elmúlt, de az eddigi nyilatkozatok szerint a következő négy évben sem lesz kiemelt feladat.

Nagyot léptünk előre a foglalkoztatási mutatókban

A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának kulcskérdése, hogy miként alakul a társadalomban a munkavállalási szempontból aktívak és passzívak aránya. Ezen lehet változtatni a nyugdíjkorhatár emelésével, vagy foglalkoztatás növelésével. Az elmúlt négy évben statisztikai szempontból ezen a téren komoly sikereket tudhat maga mögött Magyarország. 2012-ben a V4-ek közül idehaza volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány: száz emberből mindössze 56,7 ember dolgozott, ami a még a V4-es 60,4 százaléktól is lényegesen elmarad, nem beszélve az uniós 70 százalék feletti mutatóktól.

Az azóta eltelt években látszólag gyökeres fordulat állt be Magyarországon, a foglalkoztatási ráta 2016-ra 66,5 százalékra emelkedett, amivel a régiós átlag fölé kerültünk. Ugyanakkor a foglalkoztatás minősége is fontos, ugyanis az elmúlt négy év foglalkoztatási csodája három tényezőnek köszönhető: bővültek az állások versenyszférában, nőtt a külföldi munkavállalás, és jelentősen javította a magyar számokat a közmunka is. Ez utóbbi azonban nem termeli, hanem viszi a pénzt – épp ezért is döntött a kormány a közmunka leépítése mellett, amelynek eredendően csak az volt a célja, hogy hidat képezzen a versenyszféra felé. Igaz, ezt az elvárást nem sikerült teljesíteni, hisz a közmunkások alig 15 százaléka helyezkedett el az elsődleges munkaerő-piacon.

Az elmúlt években a kormány mintegy 1000 milliárd forint fordított közmunkára

– ha ezt pénzt a közmunkások képzésére fordították volna, akkor a közmunkások 15 százalékánál vélhetően lényegesen többen helyezkedhettek volna el a versenyszférában.

A legrosszabb a halálozási statisztikánk

Abban igaza van a kormánynak, hogy egy demográfiai fordulathoz a lehető legtöbb támogató eszközt meg kell ragadni, hogy több gyermek szülessen, hisz az ezer lakosra jutó 9,3 élve születés szintén a legrosszabb adat a V4-országokban. Mint az alábbi ábrából látható, nem igazán az alacsony születésszám lóg ki a másik három ország adata közül, hanem a kiugróan rossz halálozási adatok. Magyarországon ezer főből évente 13 hunyt el 2012-2016 átlagában, szemben a 10,6-os régiós átlaggal (amit épp rossz magyar adat húzott fel ilyen magasra). Vagyis ez a szám is alátámasztja, hogy a gyenge magyar demográfia adatokon nemcsak a születésszám növelésével, hanem a halálozások számának csökkentésével is lehetne látványosan javítani.

A születéseket és a halálozásokat alakító tényezők mellet jóval kisebb súllyal, de már ott látható az elvándorlás. Lengyelországból a 2004-es uniós csatlakozás óta százezer számra vándoroltak külföldre, ez a folyamat Magyarországon a 2008-as válság után indult be, és 2012 után vált igazán erőssé. Ennek ellenére a V4-ek közül mind a mai napig Lengyelország „büszkélkedhet” nettó értelemben kivándorlással, eközben és a cseh demográfia folyamatokat kifejezetten javítják a bevándorlási adatok. A Magyarországra bevándorlók több mint fele magyar a 2017-es Eurostat-adatok szerint – vagyis a bevándorlók a környező országokból érkeznek, vagy épp visszavándorolnak Magyarországra.