Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Magyarországhoz képest Csehország Kánaán, ami a szegények helyzetét illeti

Magyarországhoz képest Csehország Kánaán, ami a szegények helyzetét illeti

2017-ben az Európai Unióban csak Bulgáriában, Görögországban és Romániában érintette a lakosság nagyobb hányadát súlyos anyagi depriváció, mint Magyarországon – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból.

Ahogyan a fenti grafikonon látható, Magyarországon a helyzet sokat javult 2013 óta, amikor a lakosság 27,8 százaléka volt nagyon szegény, az arány 2017-re 14,5 százalékra módosult. A javuló helyzet megfelel a régiós tendenciáknak, azzal a különbséggel, hogy az uniós átlag és a régiós országok eredményei 2010 óta folyamatosan javulnak, míg Magyarországon 2010 és 2013 között nagyot nőtt a súlyos anyagi deprivációtól szenvedők aránya. A válság sújtotta Görögország kilóg a sorból (no meg a régióból), 2016-ig folyamatos volt az arány romlása, 2017-re javult valamelyest a helyzet.

A statisztikusok anyagilag súlyosan depriváltnak tekintenek valakit, ha az alábbi listából anyagi okok miatt nem engedhet meg magának legalább négy tételt:

  1. A számlák befizetése határidőre,
  2. Az otthon megfelelően melegen tartása,
  3. Váratlan kiadások fedezése,
  4. Hús (vagy hal vagy vegetariánus megfelelő) rendszeres fogyasztása,
  5. Egyhetes vakáció,
  6. TV,
  7. Mosógép,
  8. Gépjármű,
  9. Telefon.

A lista élén Svédország, Luxemburg és Finnország áll, ezekben az országokban jóval 3 százalék alatt marad az anyagilag súlyosan deprivált lakosság aránya. Az uniós átlag 2017-ben a lakosság 6,7 százaléka volt, vagyis körülbelül 33 millió ember. Az uniós átlag 2012 óta javul, akkor tetőzött 9,9 százalékon. A régión belül Csehországban a legjobb a helyzet, csak 3,7 százalék volt a nagyon szegények aránya.

A legalacsonyabb jövedelmű rétegben volt a legnagyobb javulás

Magyarországot illetően jó hír, hogy különösen az alacsony jövedelemmel rendelkező rétegekben csökkent nagyot a súlyos anyagi deprivációnak kitettek aránya. Ha a magyar háztartásokat egy főre eső jövedelmük (a jövedelembe mindenféle bevétel beletartozik) alapján sorba állítjuk, majd a sort öt egyenlő részre osztjuk, azt találjuk, hogy a lakosság legalacsonyabb jövedelmű ötödének 2013-ban még kétharmadát érintette súlyos anyagi depriváció. Az arány ebben a rétegben azóta folyamatosan olvad, 2017-re majdnem 30 százalékra csökkent. A többi ötödben nem volt ilyen markáns javulás, sőt a maradék négy ötödben 2016-ról 2017-re még nőtt is az arány (illetve a negyedik ötödben stagnált).

Van olyan mutató, amiben nem olyan katasztrofális a helyzet

Egy másik fontos szociális mutatóban, a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek való kitettségben Magyarország már sokkal jobban áll uniós összehasonlításban:

A statisztikusok azt tekintik szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettnek, aki vagy a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezik, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él, vagy súlyos anyagi depriváció érinti (esetleg a háromból több is).

Magyarországon a lakosság negyede tartozik ebbe a kategóriába, a helyzet valamivel rosszabb, mint az uniós átlag, de Magyarország koránt sincs a legrosszabb helyzetben lévő országok közt. Azok: Bulgária, Románia és Görögország. A lista végén Csehország áll, ahol mindössze a lakosság 13 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztődés.

Magyarországon ez a mutató is 2013 óta javul. Addig romlott, és 35 százalékon tetőzött:

Uniós összehasonlításban nem vészes a jövedelmi egyenlőtlenség

Ami a szegények arányát illeti az sem elhanyagolható szempont, hogy a szegények mennyivel jutnak kevesebb jövedelemhez, mint a gazdagok. Pontosabban hogy a lakosságban megkeresett összes jövedelem mekkora része kerül a legtöbb jövedelemmel rendelkező réteghez, illetve mekkora a legkevesebb jövedelemmel rendelkező réteghez. Vagy másképp, hogy a legtöbb jövedelemhez jutó réteg hányszorosát viszi haza a legszegényebb réteg jövedelmének.

Ebben az összehasonlításban Magyarország egész jól szerepel, 2016-ban

a legmagasabb jövedelmű tized jövedelme csak 6,8-szorosa volt a legalacsonyabb jövedelmű tizedének.

Ez persze hatalmas különbség, abban az értelemben „csak”, hogy Bulgáriában a különbség 16-szoros, Litvániában, Olaszországban és Romániában is 13 -szorosa fölött van. A különbség Finnországban, Csehországban és Szlovéniában a legkisebb, valamivel több mint ötszörös a szorzó.

Az alábbi kördiagramon azt ábrázoltuk, hogy Magyarországon (és néhány más uniós országban, az országok közt a diagram fejlécére kattintva lehet váltani) az egyes jövedelmi tizedekhez az összjövedelem mekkora része kerül: