Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Sötét jövő vár a magyar nyugdíjasokra

Sötét jövő vár a magyar nyugdíjasokra

Feleannyi nyugdíjra számít a nem nyugdíjas korú magyar lakosság, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni időskorában. Ráadásul a nyugdíjrendszer a mai formájában 2030-2035-ig finanszírozható, a folytatásról hallgat a kormány.

A leendő magyar nyugdíjasok többsége lehangoló jövőt jósol magának: minden pénzt az unokákra és az orvosi kezelésekre fog költeni. Mindössze harmaduk képzeli azt, hogy hobbira, szórakozásra vagy belföldi pihenésre is tud majd költeni. A sportolás és a külföldi utazás pedig a legtöbbeknek csak távoli álom. Nem meglepő, hogy a lakosság közel 90 százaléka szerint a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál – derül ki a CIG Pannónia friss felméréséből.

A CIG Pannónia reprezentatív kutatásban vizsgálta, hogy a nem nyugdíjaskorú magyarok mit várnak, milyenek lesznek a nyugdíjas éveik. Hiába az álmok, hogy majd nyugdíjaskorban jön a megérdemelt pihenés, a magyar lakosság azon része, amely még messzebb van a nyugdíjtól, meglehetősen pesszimista: feleannyi nyugdíjra számít, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni. A jelenlegi megtakarításait is figyelembe véve hobbira, szórakozásra vagy belföldi utazásra mindössze a megkérdezettek egyharmada gondolja, hogy lesz elegendő pénze.

Nem számítanak luxusra

A nem nyugdíjas lakosság kétharmada gyermekei, unokái támogatására és orvosi költségekre fordítja majd nyugdíja legnagyobb részét. Hagyaték létrehozásával a válaszadók nagyjából negyede, rendszeres sportolással vagy külföldi utazással pedig még ennél is kevesebben, csupán minden ötödik megkérdezett tervez. Ezek a szabadidővel kapcsolatos, életminőséget javító kiadások leginkább azok körében jelennek meg a tervek szintjén, akik 150 ezer forint fölötti nyugdíjra számítanak.

2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók azt kérték, hogy becsüljék meg a havi nyugdíjat, a válaszadók közel fele nagyjából eltalálta a valós összeget, vagyis viszonylag sokan pontosan tudják, mennyiből kell megélnie egy mai nyugdíjasnak. Meglepő módon a kevésbé tájékozottak közül sokan ennél kevesebbnek, több mint harmaduk 100 ezer forint alattinak gondolja a jelenlegi nyugdíjat, és a megkérdezettek 6 százaléka e fölé, 151-200 ezer forint közé tippelte az összeget. Úgy tűnik, a problémamentes nyugdíjas évekhez álmodott szükséges anyagi fedezet igencsak távol áll a várható tényleges nyugdíjtól.

Mennyi lenne az ideális?

A megkérdezettek nyolctizede 150 ezer forint feletti összeget tartana elegendőnek ahhoz, hogy későbbi nyugdíjasként majd ne legyenek anyagi gondjai, közel ötödük pedig ennél magasabb összeget, minimum 200-250 ezer forintot gondol erre a célra. Mindezek ellenére a nem nyugdíjasok megközelítőleg harmada ennek nagyjából a felére, nettó havi 100 ezer forint alatti nyugdíjjövedelemre számít a jelenlegi megtakarításai alapján. A válaszadók közel negyede pedig 100-150 ezer forint közé becsüli ezt az összeget.

A várakozások szerint azonban a nyugdíjak közel sem fognak ilyen mértékben emelkedni: a válaszadók mindössze ötöde számít arra, hogy ha majd eljön az ideje, nyugdíja meghaladja a 150 ezer forintos határt. A megkérdezettek 90 százaléka szerint a mai nyugdíj alacsonyabb, mint amennyi ideális lenne. Nem sokkal kevesebben vannak azok – a válaszadók 85 százaléka –, akik arra számítanak, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál.

Könnyen lehet, hogy még ennyi sem lesz

A jelenlegi nyugdíjrendszer 2030-ig finanszírozható – ezt nem más állítja, mint a pénzügyi rendszer stabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank. A jegybank egy februári közleményében mintegy mellékesen tette ezt a szakmai berkekben közismert kijelentést, mintegy megvédve a 2010-es magánpénztári rendszer felszámolását. A kormány által készített fenntarthatósági számítások szerint 2018-ban a 9,7 millió magyarból 20,9 százalék nyugdíjkorhatár feletti – ezek többsége nyugdíjas is. Ez az arány 2030-ra még nem változik meg drasztikusan, a 9,2 millió magyar 21,8 százaléka lesz nyugdíjas. Ezt követően romlik a helyzet, hisz felgyorsul a népesség fogyása és gyorsul az elöregedés: 2040-ban már társadalom 25,1 százaléka, 2060-ban pedig 30,3 százaléka lesz nyugdíjas a becslések szerint.

Még sötétebb a helyzet, ha a nyugdíjasok és az munkavállalási szempontból aktív 16-64 éves korosztály arányát vizsgáljuk. Ez a mutatószám kiküszöböli a gyerekeket, akik szintén inaktívak. Eszerint a nyugdíjasok aránya már jelenleg is 32,9 százaléka a dolgozóknak, ez a mutató 2030-ra még csak 34,7 százalékra emelkedik, ám 2040-ben 41,7 százalék lesz, újabb tíz év múlva pedig már eléri az ötven százalékot.

A nyugdíjak csökkentését megoldja az élet

Ezekre az adatokra hivatkozva állítja az MNB, hogy 2030-ig biztosított a mai színvonalon a nyugdíjak finanszírozása, ezt követően vagy a befizetések növelésére és/vagy a kifizetések csökkentésére lesz szükség. A köztes megoldást jelentette volna a magánnyugdíjpénztári rendszer, amely kvázi az állami rendszeren belül előre takarékoskodott volna a majdani nyugdíjakra – ám így is csak 10 évvel lehetett volna meghosszabbítani a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát. A kiadások csökkentése elvileg a nyugdíjak csökkentését jelenti – alkotmányjogilag ez még ma is nehezen megoldható, annak ellenére, hogy a 2011-es „alaptörvény” jóval puhább szociális jogokat biztosít, mint az 1990-ben módosított alkotmány.

A nyugdíjak csökkentését megoldja az élet annyiban, hogy már ma is jelentős rétegek nem szereznek teljes nyugdíjjogosultságot a rájuk vonatkozó szabályok miatt. E csoportba tartoznak a tartós munkanélküliek, a közmunkások, a minimálbéren adózó vállalkozók, illetve az ekhót (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást) fizető alkalmazottak. Ezen ma aktív adófizetők csak minimálbér utáni nyugdíjra lesznek jogosultak – ami önmagában csökkenti az ellátások összegét. Ennek ellenére a teljes munkaidőben bejelentett foglalkoztattak sem dőlhetnek hátra a mai értelemben 2040, 2050 után ők sem számíthatnak teljes értékű nyugdíjra – vagy csak jóval rövidebb ideig – vagyis a megoldás csakis az előtakarékosság.

A nyugdíjrendszer átalakításával már most elkésett a kormány – ennek ellenére az elmúlt nyolc évben semmi nem történt annak érdekében, hogy 2030 után a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozható maradjon. A kormány programja egyelőre még nem ismert, s mivel a Fidesznek választási programja nem volt, itt sem találunk kapaszkodót.

Jelentős változás jöhet a nyugdíjrendszerben

Meglepő kijelentést tette a napokban Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) első plenáris ülését tartotta pénteken. Ezen Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke azt mondta, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működik, relatíve jól teljesít, a nyugdíjas, időkori szegénység jóval alacsonyabb, mint Európában.