Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Lehet közös ellenzéki lista a 2019-es EP-választáson

Lehet közös ellenzéki lista a 2019-es EP-választáson

A számszerű haszon mellett a politikait is besöpörhetné az ellenzék, ha sikerül közös listát állítani a jövő évi Európai Parlamenti (EP) választásokra. Az ötletet a Liberálisok vetették fel, és a Zoom.hu értesülései szerint az MSZP-Párbeszéd frakciószövetségben is vannak támogatói az elképzelésnek.

Fontos tudni, hogy az EP-választás jelentősen különbözik a parlamentitől: míg most áprilisban egyéni jelöltekre és pártlistákra lehetett szavazni, az EP-voksoláson csak pártlisták versenyeznek, vagyis nincsenek sem töredékszavazatok, sem pedig győzteskompenzáció. Ez alapján elsőre úgy tűnhet, hogy semmi értelme közös listán indulni, mégis több hozadéka lehet egy ilyen lépésnek.

Jobbik és LMP nélkül valószínűleg

Elsősorban politikai tematizációs akcióként érdemes tekinteni arra a javaslatra, hogy az európai parlamenti választáson az ellenzék közös listával induljon – mondta a Zoom.hu-nak Tóth Csaba, a Republikon stratégiai igazgatója. Praktikus, tartalmi érvként szól emellett, hogy a külön induló, de az 5 százalékot el nem érő pártok listáira adott szavazatok elvesznek, ám

ha a kisebb pártok jelöltjei is helyet kapnak a közös EP-listán, akkor a voksok jobban hasznosulnak.

A másik érv tisztán politikai, hiszen az együttműködést pártoló, sőt követelő hangulat jól érzékelhető az ellenzéki szavazók illetve az ellenzéki média egy részénél. Az ellenzéki pártok közös listában megtestesülő együttműködése ennek a szimbolikus, politikai szándéknak a jele lenne – magyarázta Tóth Csaba. Szerinte azonban az együttműködés aligha lesz teljes körű, mert „egészen kicsi a realitása”, hogy ebben részt venne a Jobbik, továbbá „az LMP-nek sem érdeke ez”.

Úgy vélte, a közös listának inkább a már a parlamenti választásokon is szorosan együttműködő MSZP, Párbeszéd és Liberálisok alkotta trió vonatkozásában lehet értelme. Hozzátette: ha ez a hármas szövetség közös listán indulna, az olyan értelemben is politikai fegyvertény lenne, hogy egyszerre három EP-frakciót is át tudnának fogni, képviselni vele.

Itthon május 26-án lehet választás

Magyarországon várhatóan 2019. május 26-án tartják majd az EP-választást, miután a januári, brüsszeli javaslat szerint a választásokat május 23. és 26. között kell megtartania a tagállamokban, de ezen belül a nemzetek maguk dönthetnek a pontos dátumról. Mivel Magyarországon csak vasárnap lehet választást rendezni, így a május 26-i dátumot hirdetheti majd ki Áder János köztársasági elnök.

Összesen 21 helyet lehet betölteni

Az európai szervezetek közül egyedüliként az Európai Parlament az, melynek tagjait 5 éves időtartamra az EU állampolgárai közvetlenül választják, és amely szervezetnek van törvényhozói joga. A tagállamok a lakosságszámukkal arányosan küldhetnek a testületbe képviselőket, így az összesen 750 képviselő közül Magyarországon 21-et választhatnak meg egyfordulós listás szavazáson.

Orbán Viktor Brüsszelben Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az a párt állíthat listát, amely legalább 20 000 választópolgár aláírását össze tudja gyűjteni. A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5 százalékát. A listákról a jelöltek az előre bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A kampány a voksolás előtti 50. napon indul majd.

A 2014-es EP-választáson 37 pártot vettek nyilvántartásba.A megadott határidőig 9 párt és 2 pártszövetség adta le az aláírásgyűjtő íveket, de a JESZ, a MOMA és az ÚMP esetében nem volt meg az induláshoz szükséges 20 000 érvényes támogatói aláírás. Így csak az alábbi 8 lista közül lehetett választani – zárójelben jelöltük a listákra leadott voksok százalékos arányát:

  • Fidesz – KDNP (51,48%)
  • Jobbik (14,67%)
  • MSZP (10,90%)
  • Demokratikus Koalíció (DK) (9,75%)
  • Együtt –Párbeszéd Magyarországért (7,25%)
  • Lehet Más a Politika (5,04%)
  • A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt (0,52%)
  • Seres Mária Szövetségesei (0,40%)

Ezek alapján a Fidesz-KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, a közös listán indult Együtt –Párbeszéd Magyarországért és az LMP 1-1 képviselőt küldhetett 2014-ben az EP-be, míg az 5 százalék alatt teljesítő két kispárt egyet sem, a rájuk leadott 12 119, illetve 9279 szavazat teljesen elveszett. A Fidesz és a KDNP az Európai Néppárt (EPP), az MSZP az Európai Szocialisták Pártja (PES), az LMP pedig az Európai Zöld Párt (EGP) tagja.

Borítókép: Jean-Claude Juncker Európai Bizottsági elnök az EP-ben / MTI/AP/Jean-Francois Badias