Ma van az Alaptörvény napja, de mindenki elfelejtette

Ma van az Alaptörvény napja, de mindenki elfelejtette

Ma van a malária elleni küzdelem világnapja, 168 éve ezen a napon vezették be császári nyílt paranccsal a jövedelemadót Magyarországon, 28 éve állították pályára a Hubble űrteleszkópot, és 7 éve ezen a napon írt alá Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvényét – emiatt azóta április 25-e az Alaptörvény napja.

Hát mindenki elfelejtette?

Erről a jeles évfordulóról idén mintha mindenki elfeledkezett volna. A nemzeti hírügynökség – a “mi történt ezen a napon” összeállításán kívül – kora estig semmilyen, az ünnepnaphoz kapcsolódó hírről, ünnepségről, megemlékező beszédről nem adott hírt. Az évfordulóra a kormány hivatalos honlapján sem emlékezetet semmi, a naptárban csak ennyi áll: “A mai napon nincs kiemelt esemény”.

A Magyar Közlöny példánya, amely Magyarország Alaptörvényét tartalmazza MTI Fotó: Máthé Zoltán

Áder János államfő hivatalának honlapján sem említik sehol, hogy mi történt ezen a napon 7 éve. Sőt, Orbán Viktor kormányfő, amúgy gyakran frissített Facebook-oldalán szintén semmi. Pedig nemrég, a választási győzelem után tartott első sajtótájékoztatóján maga mondta, hogy “szeretjük az alaptörvényt”. Igaz, ezzel arra válaszolt, mi a garancia arra, hogy nem élnek vissza a kétharmaddal.

Bezzeg az ötödik szülinap!

A feledékenység nem új keletű: már a tavaly április 25-i híreket böngészve sem találtuk nyomát az Alaptörvény megünneplésének. Bezzeg egy évvel korábban, az ötödik évfordulón még országos bulit rendezett a kormány a születésnaposnak. Egy ünnepi ülést tartottak akkor a Parlament felsőházi termében, koccintással a végén Schmitt Pál exállamfővel, aki annak idején az egészet aláírta.

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírja Magyarország új alaptörvényét a Sándor-palota elnöki tárgyalójában MTI Fotó: Illyés Tibor

Schmitt, a motor

A 2010-es kormányváltás után az első száz nap feszített tempójú jogalkotása felett még Sólyom László őrködött államfőként, vissza is küldött a Parlamentnek megfontolásra három jogszabályt, egy esetben pedig az Alkotmánybíróságtól (Ab) kért normakontrollt. A 2010 augusztusában hivatalba lépő utódja, Schmitt Pál Fidesz-alelnök aztán beváltotta ígéretét, amely szerint a törvényhozásnak „nem gátja, hanem motorja” kíván lenni. Államfőként hivatalban töltött 20 hónapja alatt minden jogszabályt aláírt, amit az őt államfőnek megszavazó Fidesz-KDNP többség áttolt az Országgyűlésen. Egyetlen esetben sem emelt vétót, pedig ebben az időszakban született számos olyan törvény, amelyet elfogadásuk előtt is heves hazai és nemzetközi tiltakozások kísértek, minthogy a hatalom központosító szándékait erősítették, vagy éppen az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét gyengítették.

És ez még semmi: 2015-ben, a központi parlamenti ünnepségen – melyet a Magyar Közlönyben nyilvánítottak kiemelt jelentőségűvé – beszédet mondott Orbán Viktor, Kövér László és Schmitt Pál is. Az ünnepi alkalomra emlékérmét és bélyeget készítettek, este pedig koncertet rendeztek a Zeneakadémián. A csaknem 10 milliós állami büdzséből még kisebb vidéki rendezvényekre is futotta.

Szimbólum is a Fidesznek

A feledékenység, vagyis annak a látszata, mintha már nem lennének büszkék, azért is furcsa, mert az ünnepelt Alaptörvény nem csak joganyagként, hanem szimbólumként is fontos a Fidesznek és Orbán Viktornak. Már létrejötte előtt az volt, hiszen az alkotmányt felváltó, direkt nem is új alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezett jogszabálycsomaggal

igyekezett a kormány erősíteni a jobboldali táboron kívül is a nemzeti összetartozást, az összefogást és az egységet.

Olyannyira, hogy bár az új alkotmány előkészítésénél is mellőzték a lényegi egyeztetést a parlamenti ellenzékkel, 2011 tavaszán azért 705 millió forintért levezényelt a kormány egy nemzeti konzultációt, amelyben javaslatokat várt az Alaptörvényhez. Végül 917 ezer válasz érkezett a kormánytöbbség által felvetett témákra.

Az Országgyűlés elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét MTI Fotó: Beliczay László

A Zoom.hu is írt róla, hogy bizonyára ezeket is beleszerkesztette a szövegezésért felelős – a Brüsszel és Budapest között utazgatva az iPadjén alkotó – fideszes EP-képviselő, Szájer József a végül 2011. április 18-án elfogadott Alaptörvénybe, amit az időpont miatt “Húsvéti alkotmánynak” is neveznek.

A „gránitszilárdságúnak” mondott, 2012 elején hatályba lépett új alaptörvényt azóta hatszor módosították – ebből ötször 20 hónapon belül.

Nem mindenki örült, hogy új Alaptörvénye van Magyarországnak – itt éppen a jobbikosok nem örültek a szavazásnál MTI Fotó: Kovács Tamás

Örömünnep volt tüntetéssel

Üröm volt az örömben, hogy az Alaptörvény elfogadását nemcsak Magyarországon, külföldön is heves tiltakozások előzték meg – aggályait fejezte ki a Velencei Bizottság és az ENSZ-főtitkára is. Ennek ellenére, és talán azért, mert a Fidesz-KDNP a szövetétől kezdve a megszavazásáig teljesen a magáénak érezhette az Alaptörvényt, kezdetben nagyon büszke volt rá a kormány.

Közös demonstrációt tartanak civil szervezetek és a demokratikus ellenzéki pártok az alaptörvény hatályba lépése alkalmából MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az elsődleges jogforrás hatályba lépésének másnapján, 2012. január 2-án ünnepséget is rendeztek az Operaházban. Míg odabent a kormánypártok az új alaptörvényt ünnepelték, az ellenzéki pártok és civil szervezetek az utcán tüntettek ellene. Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében azt mondta, az újraalapítás pillanatában van Magyarország, amikor nehéz döntéseket kell hozni –

majd a hátsó ajtón távozott, miközben az utcán több ezres tömeg skandálta, hogy “Orbán, takarodj!”

Kerényi Imre megszervezte

Az Alaptörvény körüli felhajtást az Orbán-kormány látványos külsőségekkel is tetézte, ehhez pedig segítségül hívta a színházi rendező Kerényi Imrét. Pontosabban Kerényi ötlete volt, hogy pénzt és energiát nem kímélve, több lépcsőben és a lehető legszélesebb körben és a legkülönlegesebb eszközökkel népszerűsítsék az Alaptörvényt.

Az alaptörvény asztala a II. kerületi önkormányzat okmányirodájában MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kerényi ötlete alapján a népszerűsítés első lépcsője az alaptörvény asztala volt: 2011. szeptember 1-től kötelezővé tették, hogy az összes, 3200 önkormányzatnak külön szobát, asztalt és asztalszolgát, valamint dekorációként virágot kell biztosítania az Alaptörvény Magyar Közlönyben megjelent példánya olvasásához. Ez egy idő után érdektelenségbe fulladt, 2012 őszétől már nem volt kötelező.

Kerényi Imre MTVA Fotó: Zih Zsolt

Az Alaptörvény díszkiadását – szintén Kerényi javaslatára – érettségiző diákok, illetve állami protokollajándékként külföldi vendégek is megkapták akkoriban. Továbbá egy festménysorozat is a népszerűsítés része volt: körülbelül 20 millió forintért készült el a 16 festmény, amely az alaptörvény illusztrációjaként

a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb eseményeit mutatta be a vörösiszap-katasztrófától Trianonon és Horthy Miklóson keresztül a 2006 őszi rendőr-lovasrohamig.

Az Alaptörvény népszerűsítésének újabb lépcsőfoka, már-már “felsőfoka” a három – a Parlamentben, a Sándor-palotában és egy trezorban elzárva őrzött – bőrbe kötött, nagy formátumú díszkiadás-példány, melyek bőrkötéséhez egy egész bika háta kellett. Egyenként.

Borítókép: Az Alaptörvény sorszámozott díszkiadásának 300. példánya / MTI Fotó: Kovács Attila