Az Alkotmánybíróság szerint is pszichopatázhatta Puzsér Hajdút

Az Alkotmánybíróság szerint is pszichopatázhatta Puzsér Hajdút

Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét két médiaszereplő nyilvánosság előtt zajló vitájában az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában, írta az MTI. A valóságban ez azt jelenti, hogy Hajdú Péter a legmagasabb bírói fórumon is veszített Puzsér Róbert ellen. Puzsér ugyanis azt írta a Facebookon, hogy Hajdú “pszichopata”, “zavaros körülmények között” jutott köztévés szerződésekhez, valamint a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt általa indított több peres eljárás “egy médiapszichopata jogi terrorja”.

A keresetet egyaránt elutasító elsőfokú és másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb. Hajdú azzal fordult az Ab-hez, hogy a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, nem gyakorol közhatalmat.

A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleményeket védi, a közéleti kérdések köre azonban tágabb a politikai közléseknél. A megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a közszereplő fogalmába – áll az Ab közleményében. Az Alkotmánybíróság szerint a közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Az alkotmánybírók szerint ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy közéleti vitában az érintett tűrési kötelezettsége, a konkrét körülmények gondos mérlegelése mellett szükséges több alkotmányos szempont vizsgálata is. Ezek: a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést érint-e, a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában, valamint a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét.(MTI)