Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Orbán álma: már 750 milliárd forint felett jár az olimpiai számlánk

Orbán álma: már 750 milliárd forint felett jár az olimpiai számlánk
  • Folyamatosan készíti elő a kormány azokat a sport- és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek egy budapesti olimpia megrendezéséhez kellenek.
  • Jelenleg nincs (nem is lehet még) napirenden pályázat, de a Magyar Olimpiai Bizottság már jelezte, hogy – egy sikeres népszavazás után – megpályázná a 2032-es játékokat.
  • A kormány nem követi el azt a hibát, mint a vizes-vb esetén, amikor nevesítette a rendezéshez szükséges fejlesztéseket. A bemutatandó beruházások azonban szorosan illeszkednek a 2024-es pályázatunkban lefektetett elképzelésekhez.
  • Ha 2022-ig a fejlesztések jelentős részét elvégzik, vagy elindítják, könnyebb lesz meggyőzni a közvéleményt és a nemzetközi döntéshozókat az újabb pályázatról.
  • A fejlesztések elvégzése az olimpiainak mondott kiadásokat is csökkenti, hiszen egy később pályázat benyújtásakor ezekkel – papíron – már nem kell számolni.
  • A 2015-ös megvalósíthatósági tanulmány összesen 3000 milliárd forint költséggel számolt a 2024-es rendezéssel kapcsolatban; jelenleg a kormány összesen, több mint 750 milliárd forint elköltéséről döntött, vagy határozott az olimpiai tervekhez illeszkedve.

MTI Fotó

Újabb lendületet kaphat a Fidesz győzelmével Orbán Viktor nagy álma, a budapesti olimpia ügye. Ahogy a Zoom.hu korábban is jelezte, hiába volt a NOlimpia kampány sikeres, és a népszavazás esélyét látva hiába vonta vissza rapid gyorsasággal a kormányfő a budapesti pályázatot, a helyszínek felépítése folyik, a szükséges infrastrukturális fejlesztések is előkészítés alatt vannak.

Mindenkit megdolgoznak

Alig volt visszhangja, de a kormány tényleg belekezdett az egyik főhelyszín, az 55 ezres a atlétikai stadion megépítésébe a Rákóczi hídnál. Ráadásul a választás utáni első határozatok között támogatta a kormány az atlétikai szövetség pályázatát a 2023-as világbajnokságra. Gyakorlatilag Budapest az egyetlen jelentkező, és ha ezt a világversenyt is megkapja a magyar főváros, akkor ugyanaz lesz a recept mint a vizes-vb-vel. Vagyis a nagy rendezvény elnyerése lesz a garancia arra, hogy megépül az alapesetben 15 ezres, de 55 ezresre bővíthető stadion.

A fejlesztések pedig azt szolgálhatják, hogy mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB),

mind a magyar közvéleményt kész helyzet elé állítsák, ha döntésre kerül a sor.

A kormány újabb kétharmados győzelme pedig az időtényezőre is nagyjából megadta a megoldást.

A 2024-es és a 2028-as olimpiai odaítélésével a következő nyitott dátum 2032 lesz (a NOB rotációs gyakorlata amiatt azonban ez az olimpia juthat Ázsiának, Ausztráliának vagy, a történelem során először, Afrikának is). Ez azt jelenti, hogy – ha marad a jelenlegi pályázati rendszer – legkorábban 2023-ban kell elindítani a jelentkezést. Akkor, amikor a jelen állás szerint nagy valószínűséggel Magyarország atlétikai vébét fog rendezni.

Látszólag csökkenő költségek

Az nem titok a tavalyi pályázati fiaskó óta sem, hogy van komoly szándék a rendezésre, de ezt egyedül Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) új vezetése vállalta fel. A MOB-elnök, Kulcsár Krisztián (oldalán a budapesti olimpia egyik fő ötletgazdájával, a mellette tanácsadóként működő Szalay-Berzeviczy Attilával) már világossá tette,

csak abban az esetben lehet újabb budapesti pályázat, ha ezt népszavazás erősíti meg.

Csakhogy nagyjából kész olimpiai infrastruktúrával a budapesti közvélemény – az országos meg pláne – könnyen megdolgozható lesz. És a sportlétesítmények és az egyéb infrastruktúra felépítésének az is a nagy haszna lesz, hogy ezeket a kiadásokat már nem kell feltüntetni az olimpia költségeként. Tehát ha 2022-23 körül esetleg mégis tartanának népszavazást az olimpiarendezésről, akkor már a 2024-esnél

jóval kisebb összegekről lehet majd beszélni a közvélemény előtt.

A kormány ügyel rá, hogy a már most zajló beruházások kapcsán ne említsék se a 2024-es pályázatot, se általában az olimpiarendezés esélyét; azonban jól látszik, hogy ezek a fejlesztések illeszkednek a pályázatunkban lefektetett tervekhez.

Az alábbiakban részletesen a felsoroljuk azokat a tételeket, amelyeket a kormány elköltött, tervez elkölteni vagy éppen olyan lépéseket tett, amelyek egyértelműsítenek későbbi költéseket. (Az olimpiarendezés költségeihez természetesen hozzávesszük azokat a tételeket, amelyeket a kormány a 2024-es pályázathoz használt fel, mert az a célunk, hogy bemutassuk, Orbán Viktor kormányai mennyi közpénzt költenek el összesen az olimpiai előkészületekre.)

A Budapest 2024 által 2017. január 4-én közölt legfrissebb aktuális látványterv az Olimpiai Park helyszíncsoportban található olimpiai faluról (jobbról), amelyet a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségébe terveznek, és az esetleges 2024-es budapesti olimpia egyik helyszíne lesz. Előtérben öt edzőcsarnok, balról a kör alakú ideiglenes teniszcsarnok, mögötte teniszpályák és mellette egy multifunkcionális csarnok, a vívás és a kézilabda sportágak versenyeihez. MTI Fotó

Eddig 100,47 milliárd forint

Alább olyan lépéseket, határozatokat ismertetünk, amelyek olimpiai fejlesztésekkel kapcsolatos konkrét kiadásokat tartalmaznak.

2024-es pályázat költségei: 19,7 milliárd forint. A pályázati céget, a Budapest 2024 Zrt-t még végelszámolás alatt áll, tavalyi mérlege nem ismert. Azonban 2016-ra és a 2017-re összesen 19,7 milliárd forintot rendelt a kormány a pályázat költségeire a társaságon keresztül.

Budapesti Atlétikai Stadion: 23,67 milliárd. A pesti oldalon, a Rákóczi hídnál tervezett Budapesti Atlétikai stadionról már korábban a Zoom.hu is részletesen cikkezett: ez lenne az olimpia főstadionja, az atlétikai versenyek helyszíne. A telek megvételére még 2014-ben, az olimpiai pályázat bejelentése előtt, de annak előkészítése közben költött el az állam 16,5 milliárd forintot. Aztán tavaly elindult a terveztetése is a létesítménynek (amely alapesetben 15 ezre férőhelyes lesz, de 55 ezresre bővíthető); előbb egy tervpályázat zajlott le, idén pedig a győztes Napur Architecttel (a Duna Aréna tervezője) szerződtek a kiviteli tervekre, nettó 4,7 milliárd forint értékben. A stadion körüli infrastruktúra, gyaloghidak, terek, stb. előkészítésére egy tavaly decemberi kormányhatározat pedig 2,427 milliárd forintot rendelt. (A stadion teljes költségével lentebb fogunk számolni.)

Észak-csepeli sportlétesítmények előkészítése: 0,473 milliárd forint. Az atlétikai stadionhoz kapcsolódó, de már a Soroksári-Duna másik oldalán, illetve a folyón több olyan létesítményt is előkészítenek, amelyeknek semmilyen indokoltságuk nincs egy olimpiarendezés nélkül. Ezeket a 2016 végén elindított, az olimpiai pályázatot nem emlegető, de azzal teljesen összhangban lévő Kemény Ferenc-program szabályozza és Fürjes Balázs kormánybiztos gardírozza. Így épül majd a BMX-pályát és kajakszlalom-pályát is magában foglaló Budapesti Xtrém Szabadidő Park és a budapesti evezősközpont is. Ezekre a fentebb említett tavaly decemberi kormányhatározat különített el 473 millió forintot. (A létesítmények teljes építési költségével lentebb fogunk számolni.)

Kerékpáros stadion: 1 milliárd forint. A volt Óbudai Gázgyár területén építik majd fel az új, fedett kerékpárstadiont. Ez egyrészt tényleg indokolt a magyar pályakerékpáros sport helyzetét nézve, másrészt az új Velodromot is az olimpiai pályázat hívta életre. A tervezésére és a meglévő épületek elbontására eddig elment nettó 959 millió, illetve nettó 60 millió forint. (A létesítmény teljes építési költségével lentebb fogunk számolni.)

Kemény Ferenc-program megvalósítása: 34,8 milliárd forint. A fenti beruházások megvalósítására a kormány tavaly decemberben elhatározta, hogy 2018-2022-ben összesen 34,8 milliárd forintot költ (az előkészítésen felül). Az alábbi bontásban fordítják ezt az összeget a programra: 2018 – 8,025 milliárd Ft; 2019 – 12,23 milliárd Ft; 2020 – 6,482 milliárd Ft; 2021 – 6,876 milliárd Ft; 2022 – 1,27 milliárd Ft.

Diákváros/olimpiai falu: 18 milliárd forint. A Soroksári út melletti, volt Quaestor-telekre (emlegettük korábban DunaCity-projekt néven is) tervezték a 2024-es pályázatunkban az olimpiai falut. A pályázat elmúlt, a terv átalakult, és a kormány kollégiumi központot tervez ide – vagyis kísértetiesen hasonló funkciót, mint amit egy olimpiai falu jelent (állami tulajdonlás mellett). A telket tavaly kiszedték a bedőlt Quaestor-csoport alól, félő, hogy teljesen ár alatt, 18 milliárd forintért vette meg az egyedüli jelentkező, az állam. (Az ár az állami kiadások szempontjából jól hangzik, a károsultak szempontjából viszont nagyon rosszul.) Az építkezést egyelőre csak elhatározta a kormány, a tervezés még nem kezdődött el, de 2022-ig megépül a Diákváros.

Vasútvonal áthelyezése a Soroksári úton: 1,2 milliárd forint. A kínai-magyar koprodukcióban készülő Budapest-Kelebia-Belgrád vasútvonal fővárosi szakaszát, éppen a diákváros/olimpiai falu-projekt érdekében, áthelyezik Soroksár és Ferencváros között, és a Soroksári út helyett a ferencvárosi rendező pályaudvaron vezetik majd. Ez egy több tízmilliárdos projekt lesz, a terveztetésére pedig már elköltött az állam 1,2 milliárd forintot.

Galvani vagy Új Duna-híd előkészítése: 1,627 milliárd forint. Az új észak-csepeli sportlétesítmények (olimpiai helyszínek) jobb elérése érdekében a szigetcsúcs közelében épül meg a Kelenföldről Csepelen át Ferencvárosig húzódó Új Duna-híd (korábban még Galvani hídként emlegették) és a hozzá tapadó úthálózat. Ennek előkészítésére, terveztetésére eddig több mint másfél milliárd forintot fordítottak.

A Budapest 2024 által 2017. január 4-én közölt legfrissebb aktuális látványterv a 2024-ben a magyar fővárosban esetleg megrendezésre kerülő olimpia Puskás helyszíncsoportjáról, amely a labdarúgótorna mérkőzéseinek helyet adó Puskás Ferenc Stadiont (hátul középen), a kosárlabda-mérkőzések helyszínét, a Papp László Budapest Sportarénát (középen), valamint a tornászok versenyének helyet adó Syma Rendezvényközpontot (a Puskás-stadion előtt balra) foglalja magában. MTI Fotó

Elindított pályázatok

Az alább felsorolt közbeszerzési kiírások azért fontosak, mert nyomatékosítják, hogy a kormány elindított nagyon fontos projekteket.

Észak-csepeli létesítmények. Március végén írták ki az evezős központra, a Budapesti Xtrém Szabadidő Parkra, az atlétikai stadion melletti edzőpályákra és a fedett multifunkcionális csarnokra szóló tervezési, tervelőkészítési közbeszerzéseket.

M1-es kiszélesítése. A Bécs felé vezető autópálya szerepeltetése az olimpiai projektek között erőltetettnek vagy indokolatlannak tűnhet – de csak akkor, ha nem vesszük hozzá az M1-esre vonatkozó terveket. Ugyanis a 2×3 sávra bővítést a kormány évekkel ezelőtt levette a napirendről, és az csak az olimpiai pályázat benyújtásakor éledt újra az ötlet. Ugyanis a megvalósíthatósági tanulmány kifejezetten számol ezzel a fejlesztéssel. Költségvetési forrást ehhez még nem rendeltek hozzá, a választások után pár nappal azonban kiírták a közbeszerzést a Budapest és Győr közötti szakasz hatsávosra tervezésére.

Új Duna-híd tervezése. Budapest új Duna-hídjáról, amelyik a szigetcsúcshoz közel szeli át Csepelt, szintén a választások után pár nappal döntöttek. Pénteken hirdették ki a nemzetközi pályázat eredményét, az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve alapján épülhet meg a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd. Jelen állás szerint 2022-ig.

Budapest, 2018. január 30. Az UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium által 2018. április 20-án közzétett látványterve Budapesten felépülő, Dél-Budát és Csepelt összekötő hídról.
MTI Fotó: UNStudió és a Buro Happold Engineering

Hosszútávú elköteleződés: 658 milliárd forint

Alább olyan fejlesztéseket, összegeket sorolunk fel, amelyekről még nem döntött a kormány minden esetben, de az eddigiek alapján egyértelmű, hogy elköteleződött mellettük. És ha megvalósítják ezeket a beruházásokat, akkor a következő összegekkel lehet számolni.

Atlétikai stadion és észak-csepeli fejlesztések, Velodrom: 135 milliárd forint. Az olimpia megvalósíthatósági tanulmánya szerint az atlétikai stadion kialakítása az előkészítésen kívül 120 milliárd forintot tesz ki, a kajakszlalomot és a BMX-pályát magában foglaló Xtrém Park legalább 5 milliárd forintba kerül, a fedett multifunkciós atlétikai csarnokra és az evezős központra azonban csak becsülni tudjuk a legalább 10-10 milliárd forintos bekerülést. (Utóbbi kettőre ugyanis csak hozzávetőleges adatok vannak az olimpiai tanulmányban, illetve a pályázatban; a csarnokra 3 milliárd forint szerepelt, de ez egy 12 ezer férőhelyes létesítmény esetében nem reális; az evezősközpont eredetileg Szegeden lett volna, és csak a meglévő pálya felújítására 3,5 milliárd forinttal számoltak.) A Velodromra 25 milliárdot irányozott elő a tanulmány. Mindezeket a tételeket azért vettük most egy csokorba, mert a fentebb már hivatkozott kormányhatározat is együttesen ezek elindítására különített el már 34,8 milliárd forintot. Ez utóbbi összeget kivonjuk a becsült költségekből, így kapjuk meg, hogy mekkora összeget kell még rájuk költeni. Vagyis 135 milliárd forintot ezekre a projektekre még nyugodtan számolhatunk.

Ferencvárosi vasúti vonaláthelyezés: 80 milliárd forint. A Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztési költségét az olimpiai tervezés kapcsán emelték 470 milliárd forintról 550-re, a Soroksári úti sínáthelyezés miatt.

Diákváros/olimpiai falu: 184 milliárd forint. A tavaly elhatározott diákváros-építéshez összeget még nem rendeltek, így ebben az esetben is az olimpiai tanulmányban az olimpiai falura vonatkozó összeggel számolunk.

Új Duna-híd (Galvani híd) és rávezető utak: 75 milliárd forint. Az olimpiai tanulmány 75 milliárd forinttal számolt a beruházás kapcsán.

Az M1-es autópálya kiszélesítése: 184 milliárd forint. Az autópálya hatsávossá bővítésének költségére 184 milliárd forintos összeget találtunk.

Ez összesen csaknem 660 milliárd forint; a már elköltött 100 milliárddal számolva pedig az eddigi olimpia számla több, mint 750 milliárdra rúg.