Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Robbant a lakáshitelezés – A tehetősek viszik a CSOK egyre nagyobb részét

Robbant a lakáshitelezés – A tehetősek viszik a CSOK egyre nagyobb részét

Az elmúlt évben 96 ezer lakáshitelt folyósítottak összesen 642 milliárd forint értékben, amely még mindig nem éri el a 2008-as, válság előtti időszakot. A CSOK is egyre népszerűbb. A számokból az látszik, hogy egyre inkább a nagy értékű támogatásokat veszik igénybe a tehetősebbek.

Tovább tisztult a lakáshitelek piaca az elmúlt évben – derül ki a KSH most kiadott Lakáspiaci jelentésből. Tavaly összesen 642 milliárd forintnyi új lakáshitelt engedélyeztek a bankok a lakosságnak – ezzel a 2006-os szintet érte el a magyar gazdaság. 2007-2008-ban a lakáshitelezés még drasztikusan emelkedett, a válság előtt megközelítette az évi ezer milliárd forintot, innen esett vissza. 2013-ban például még 200 milliárd forintot sem érte el. Az azóta eltelt időszakban a gazdaság és a lakosság is magára talált, a hitelezés töretlenül növekszik – ez várható még idén és jövőre is. Az elmúlt évben a növekedés a hitelek számában 18 százalékos, míg összegében 35 százalékos növekedést mértek az ingatlanok drágulása miatt.

Még mindig a használt lakások dominálnak

A teljes lakáshitel-állomány csak kismértékben emelkedett, az összesen 3015 milliárd forintra rúgott az előző évi 2912 milliárd forinthoz képest. E szerint a hitelállomány csak 3,5 százalékkal emelkedett egy év alatt – amit a kölcsönök cserélődése magyaráz. A lakáshitelek közül a devizakölcsönök gyakorlatilag teljesen eltűntek. Az elmúlt év végén mindössze 4,3 milliárd forintra rúgott állományuk, miközben három évvel korábban a lakáshitelek felét a devizahitelek adták. (A forintosítás a lakáshitel-állomány csökkenését is magával hozta, ugyanis sokan éltek a készpénzes előtörlesztés lehetőségével nem csak hitelek forintosításával.)

Forrás: KSH

A lakáshitelezési adatokból az derül ki, hogy háromból két lakást használtan vettek 2017-ben, és a hitelkérelmek egyharmada kapcsolódott új lakás vásárláshoz. Új lakások vásárlásra folyósított hitelek összege átlagosan 6,8 millió forintról 7,6 millió forintra emelkedett, miközben az új lakásokhoz folyósított hitelek futamideje 17,3 évre emelkedett, de a használt lakások esetében is a futamidő meghaladta a 15 évet.

Egyre több pénz megy a tehetősekhez a CSOK-ból

A KSH adataiból az is kiderül, hogy a 642 milliárd forintnyi új lakáshitel mellé, 29 ezer igénylőnek további 70 milliárd forintnyi családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) folyósítottak. 2016-ban még 21 ezer igénylőnek 47,4 milliárd forintnyi CSOK-ot fizetett ki a költségvetés, vagyis mind az igénylések száma, mind a folyósított összeg jelentősen nőtt – ez utóbbi 48 százalék volt. A jelentős növekedés arra utal, hogy a piaci egyre inkább eltolódik az új építésű nagy értékű lakások támogatása felé – vagyis a pénz a tehetősebb réteghez kerül.

A teljes 70 milliárd forintos összeg 35 százalékát fordították használt és 65 százalékát új lakások vásárlásra. Érdekesen alakultak a folyósítási összegek is: egy használt lakás vásárlásához átlagosan 1,4 millió forintot adott az állam, új lakás építésekor már 3 millió forintra emelkedett a szubvenció, ám az új lakások vásárlásának átlagos támogatási összege már elérte a 6,2 millió forintot.

Forrás: KSH

A CSOK bevezetésével a kormánynak kettős célja volt: feltámasztani magyar lakásépítést – ezt ösztönözték az új lakások áfájának 5 százalékra való csökkentésével is –, illetve ilyen lakások vásárlásra képes családok támogatása. A program végül is elérte a hatását és megindult az új ingatanok tömeges fejlesztése, ezért is tolódott el a támogatások folyósítása a nagy értékű új lakások támogatása felé.

Borítókép: Illusztráció / Fotó: Ivándi-Szabó Balázs